Boldog születésnapot!

A Jász Múzeum és a Jász Múzeumért Alapítvány idén is megrendezte hagyományos születésnapi köszöntőjét, melyen ezúttal négy olyan, kerek évfordulót ünneplő személyt ünnepeltek, akik hosszú éveken, több évtizeden át segítették a múzeum és az alapítvány munkáját. Az ünnepeltek és az ünneplők október 12-én, csütörtökön délelőtt találkoztak a városháza dísztermében.

Az ünnepség bevezetőjében Gulyás András Zoltán, a Jász Múzeum igazgatója elmondta, hogy kinevezésével nem változik meg a múzeum és az alapítvány közötti kapcsolat.

-Továbbra is egymást segítve szeretnénk dolgozni, s ennek jó példája rögtön ez a rendezvény, melyen négy nagyszerű embert ünnepelhetünk jeles születésnapján – mondta Gulyás András Zoltán.

Köszöntötte az ünnepelteket és a meghívott vendégeket Hortiné dr. Bathó Edit, a múzeum volt igazgatója, a Jász Múzeumért Alapítvány elnöke is. Mielőtt az ünnepeltek bemutatása megkezdődött volna Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője köszöntötte őket, akit parlamenti munkája elszólított, s nem tudott végig a rendezvényen maradni.

A négy születésnapost nagyon sokan köszöntötték, köztük Budai Lóránt Jászberény polgármestere, Zelenai Tiborné Jászfelsőszentgyörgy polgármestere – a Jász Önkormányzati Szövetséget is képviselte -, Lukácsi György Jászkisér polgármestere, dr. Rédei István a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, valamint olyan civil szervezetek, intézmények képviselői, akik tagjaiként is dolgoztak, dolgoznak a szülinaposok.

Elsőként Győri Jánosné Szentpéteri Juliannát, a Jászkiséri Művelődés Háza nyugalmazott igazgatóját köszöntötték, aki 90. életévét töltötte be. Család és munka mellett tanult és képezte magát, s férjétől 1963-ban vette át a jászkiséri Művelődés Háza vezetését. Elvégezte az ELTE történelem – népművelés szakát, s ettől kezdve életében hangsúlyos szerepet kapott a szülőföld ismerete. Elsőszámú segítője lett a honismereti munkában férjének, aki akkor a Csete Balázs Honismereti Szakkört vezette. Az ő idejében épült meg Jászkiséren a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza. Bár 1989-ben nyugdíjba ment, továbbra is nagy lelkesedéssel és kitartással végezte a honismereti munkát. Az ő nevéhez fűződik az országos hírűvé vált játszóházak beindítása, s ő indította útjára a minden év decemberében megrendezett Apáról fiúra elnevezésű hagyományőrző bemutatót. Sokat dolgozott Jászkisér jeles szülötte, Csete Balázs rajztanár-néprajzkutató szellemi hagyatékának összegyűjtésén, annak megismertetésén. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, így többek között megkapta a Csete Balázs Emlékplakettet, a Jászságért Díjat és Jászkisér díszpolgárának is megválasztották.

Bolla Jánost, aki Jászapátin született, 80. születésnapja alkalmából köszöntötték. Ő a mezőgazdaságot választotta fiatalként, s folyamatosan képezte magát. A lovaglást és a vadászatot már akkor megszerette, s ez a két tevékenység ma is a kedvenc időtöltései közé tartozik. Jásziványban volt tsz elnök, majd elvégezte a Debreceni Agrártudományi Egyetemet, és szakmérnöki képesítést is szerzett. Jászberénybe családjával 1979-ben költözött, s az újonnan szervezett Zagyvamenti TSZ elnöke lett egészen 1994-ig. Az országban elsők között, 1991-ben, alapította meg a Jász Lovasbandériumot, melynek a mai napig hagyományőrző huszár őrnagya. Elsőként rendezett csata rekonstrukciót és készített lovas karusszelt. Alapító tagja az 1987-ben létrejött Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesületnek, melynek 1991 óta az elnöke is. Bolla János évek óta résztvevője és segítője a különböző hagyományőrző programoknak és támogatja a Jász Múzeum rendezvényeit is. Alapító tagja az 1994-ben létrejött Jász Múzeumért Kulturális Alapítványnak és a 2008-ban alakult Jászsági Hagyományőrző Egyletnek.  Szeret énekelni, 2004 óta dalol a jászberényi Kossuth Népdalkörben, s aktív tagja a Lehel Vezér Gimnázium férfi karának is. Hagyományőrző jászkaptánynak választották 2012-ben Jászfelsőszentgyörgyön, majd 2013-ban Jászberényben is. Feleségével együtt nagy szerepet vállal a jászsági viseletek és hímzés népszerűsítésében. Munkáját az elmúlt évtizedekben számos alkalommal díjazták. Többek között Gróf Apponyi Albert Emlékplakettet kapott, a Magyar Kultúra Lovagja lett, majd Pro Urbe Jászberény díjat kapott, s 2022-ben Jászberény Díszpolgára lett.

Ugyancsak 80. születésnapja alkalmából köszöntötték Baráth Károly fényképész mestert. Jászberény szülőtte, aki a Lehel Vezér Gimnáziumban 1961-ben érettségizett. Hivatásul a fényképész mesterséget választotta és inas éveit is Jászberényben töltötte, A Szolnok Megyei Fényképész Szövetkezethez került 1964-ban, ahol lehetősége volt országos fotókiállításokon való szereplésre is. Jászberény filmes-, fotóséletébe 1969-ben kapcsolódott be. A Jászberényi Fotóklubnak tagja, majd több mint tíz éven át vezetője volt. Több sikeres fotókiállítást és amatőr filmszemlét rendeztek. Önálló vállalkozásba 1982-ben kezdett. Fényképész üzletet nyitott, melyet fokozatosan családi vállalkozássá fejlesztett. Mint a Jászberény és Környéke Ipartestület alelnöke, az Iparestületek Megyei Szövetségének elnöke, valamint a Magyar Fényképész Ipartestület társelnöke is évek óta eredményesen dolgozik. Szakmai munkásságának elismeréseként 1996-ban IPOSZ díjat, 2001-ben pedig Aranykoszorús Mester címet kapott. Magas szintű szakmai tevékenységét és közéleti munkáját szülővárosa 2005-ben Pro Urbe díjjal, majd 2021-ben Jászberény Díszpolgára címmell ismerte el. Baráth Károly alapító tagja a Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesületnek. Elkötelezett híve az emlékvédelemnek, a városszépítésnek és a természetvédelemnek. Kezdetektől fogva részt vett a testvárváros kapcsolatok kialakításában és ma is élő szakmai kapcsolatot tart fenn a vechtai és a conselvei iparosokkal. Baráth Károly közismert és elismert fényképészmester, s mint Jászberény egyik elkötelezett krónikása, fényképezőgéppel örökíti meg a hétköznapjainkat és ünnepnapjainkat.  Elkészítette 2008-ban Jászberényről az első fotóalbumot, amely a Jász Múzeumért Alapítvány kiadásában látott napvilágot, s nagy sikert aratott.

A legfiatalabb születésnapos Sass István volt, aki a 70. életévét töltötte be éppen ezen az ünnepi napon. Jászberényben született, s itt végezte alsó- és középfokú iskoláit, majd a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő-könyvtáros szakán szerzett diplomát. Ismeretterjesztési előadóként kezdett dolgozni 1974 augusztusában a Déryné Művelődési Központban. Népművelőként 37 évet dolgozott a DMK-ban, amelynek 1984-től igazgatóhelyettese, majd 1993-tól 2011. szeptember 30-ig az igazgatója volt. Működése alatt az intézmény a város kulturális életének irányítójává vált. Egyik kezdeményezője volt a helyi újság megjelentetésének. A helyi kábeltelevíziózás is izgatta a fantáziáját, s megismerte az országban már működő rendszereket és ezek alapján a DMK-ban kialakított stúdióban kezdték a munkát. A másik sikeres munkája a sugárzó rádió, a Rádió Jászberény megteremtése volt. Megszervezte az 1994 decemberi kísérleti adást, majd az 1995 július 1-jei megszólalástól 1997 végéig szerkesztőként is dolgozott a rádióban. Jól felkészült kollektívát alakított ki a Déryné Művelődési Központban. Az ELTE-n elvégezte a felsőfokú kulturális menedzser képzést. A kultúra menedzseléséért 1996-ban Déryné Emlékplakettet, 1998-ban pedig Gróf Apponyi Albert Emlékérmet kapott. A Magyar Köztársaság elnökétől 2003. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszti kitüntetését vehette át. Munkássága elismeréseként 2008-ban a közművelődési szakma legmagasabb elismerését, a Besenyei György díjat is átvehette majd 2011-ben Jászberényben a Sipos Orbán díjat kapta meg. Alapító tagja a Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesületnek, s tagja a Jászok Egyesületének, valamint a Jászsági Menedzser Klub Egyesületnek is, melynek egyben titkára is. Évek óta vezetője a Jászberényi Kertbarát Klubnak. Nyugdíjasként is nagyon aktívan tevékenykedik.

A városházi ünnepség hangulatát emelte Molnár László népzenész és Kovácsné Lajos Krisztina népdalénekes műsora, valamint Mátics Béláné szavalata. A köszöntéseket követően a köszöntöttek és köszöntőik a Jász Múzeum udvarában fogyasztották el az ünnepi, születésnapi ebédet.