A cigányzene is hungarikum

Egy valódi jó vidéki lakodalom egy-két évtizede még elképzelhetetlen volt cigányzene nélkül. A külföldiek által leginkább látogatott hungarikumokat kínáló fővárosi éttermekben ma is cigánymuzsika csalogatja és marasztalja a vendégeket, sőt mondhatjuk reneszánszát éli a cigányzene. Arról, hogy városunkban hogyan viszonyul a közönség a roma muzsikához a jászsági cigányzene egyik doyenjét, Zsiga István prímást faggattuk.

A Szikra Étterem vendégei a finom falatok mellé kiváló cigányzenét is kapnak a vacsorájukhoz. Hogyan jött létre ez a Jászságban kuriózumnak számító együttműködés?

A kormány Muzsikáló Magyarország programjára pályáztam sikerrel a zenekarommal, és a Szikra Étterem – a tulajdonos Szikra István, valamint Borics Dániel és Bobák József üzletvezetők – partnerségének és nyitottságának köszönhetően befogadta a kezdeményezést.

A vendégek, hogyan viszonyultak az újításhoz?

Pozitív tapasztalataim vannak. Úgy vettük észre, a vendégek szívesen fogadták a muzsikát és mi örömmel játszunk. A cigányzene megkíván egy bizonyos kulturális réteget és mi itt megtaláltuk azt az igényes környezetet, ami befogadóképes.

Meg tudja határozni a zene és azon belül a cigányzene lényegét?

A zene olyan mint a matematika, tulajdonképpen végtelen. A zeneművészet alapja az alapok elsajátítása. Különösen a 21. században már nem lehet autodidakta módon megtanult zenéléssel a közönség elé állni. Magas szintű és folyamatos képzésre, állandó gyakorlásra van szükség. Sokan összekeverik a népzenét és a cigányzenét, pedig a kettő külön fogalom. A népzenészek Bartók és a gyűjtők nyomán iskolában eltanulták a muzsikálás tudományát, a cigányokkal szinte velük születik. Ők azok, akik apáról fiúra örökítik az autentikus formát. Ez tanulásban és technikában is különbözik a többi módszertől.

Hány zeneszám van a repertoárjában?

Több ezer. A francia sanzontól kezdve a modern zenékig, operettet, magyar nótát, cigány zenét, népdalt, komolyzenét is játszunk igény szerint. Hozzáteszem csakis alaposan begyakorolt, hibátlan muzsikát adunk elő.

Az éttermi muzsikus egy kicsit pszichológus is.

Általában sikerül eltalálnom a vendég ízlését, hangulatát, kívánságát. A hosszú évek alatt kitapasztaltam, hogy kinek mikor milyen nótára van szüksége, és igyekszem a vendég kedvében járni. Ehhez azért kell intelligencia a közlő és a befogadó részéről is.

Önnek van kedvenc darabja?

Valamennyi nótát kedvelem. Szeretem a szövegüket, a dallamukat, de bevallom, legjobban a komolyzenét kedvelem. Vivaldit, Mozartot, Csajkovszkijt. Ezeket játszani is nagyon szeretem. Azt azért elárulom, ma is napi négy-öt órát gyakorlok. Csak így lehet egy bizonyos színvonalat megtartani. Sokkal könnyebb egy szintet elérni, mint azt megtartani.

A cigányzene a hatvanas-hetvenes években élte virágkorát. Ön szerint mi az oka annak, hogy manapság hamvaiból kell újraéleszteni?

A rendszerváltozás táján az éttermekben megszűntek dolgozni a cigányzenészek. De nem csak a cigányzenészek tűntek el, hanem a vendéglátó-
szórakoztatóipari zeneszolgáltatás is. Az adózástól megijedt vendéglátósok nem akartak fizetni a zenészek után, pedig ezzel öngólt rúgtak. Nem véletlenül tartja úgy a mondás, hogy nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás. Ennek a színvonalas, emberközpontú szórakozásnak vették el a lehetőségét akkor, amikor behozták az éttermekbe a zenegépeket, az elektronikus zenét.

Visszasírja azokat a régi szép időket? Jobb volt a muzsikuslét a kommunizmus éveiben?

Abból a szempontból jobb volt, hogy rengeteg munkánk volt. Hívtak a Jászság Népi Együttessel – amelynek alapító tagja voltam –, rengetek külföldi és belföldi fellépésére, majd rendszeresen zenéltem a Lehel étteremben. Hozzáteszem, a zenészeknek nem lehet pártokat, rendszereket szolgálni. A zenésznek zenélni kell a vendég kedve szerint.

A szabadság elmúlt harminc évében született generációnak kiesett a cigányzene az életéből. Önök ezt hogyan érzékelik?

Sajnos napjainkban a fiatalok nem tudnak szórakozni, valahogy nem találják a helyüket. A cél az, hogy minél hamarabb felpörögjenek, vagy elkábuljanak valamilyen szer hatására. Feltekerik a kocsiban a hangerőt, ordít a zene bárhol vannak. A fiataloknak kimaradt a cigányzene az életükből, amit esetleg a mulatós zenével próbálnak kompenzálni. Azt a néhány nótát ismerik, amit mondjuk Majka közvetít, de a kulturált szórakozás kimaradt ennek a generációnak az életéből. Ez egy hatalmas veszteség számunkra is.

A fogyasztó közönség mellett kimaradt egy generáció zenész is.

Pontosan így van. A mai fiataloknak nem perspektíva hangszeres zenét tanulni. Ebből nem lehet, vagy nagyon nehéz megélni. Nem alapozhat rá egy cigány fiatal, hogy a zenélésből majd megél úgy mint az apja, nagyapja ezelőtt húsz, harminc évvel. Ma már nem érvényes a mondás: kis kocsma kis pörkölt, nagy kocsma nagy pörkölt.

Valamiféle újraéledést azért mégis lehet érzékelni mostanában. Nem kell messzire menni, elég a Szikra étteremig, de a fővárosban például már a felső kategóriába tartoznak az élő cigányzenét szolgáltató vendéglátóhelyek.

A kultúráért felelős misztérium az utolsó órában kongatta meg a vészharangot és tett lépéseket a kihalófélben lévő művészeti ág, a cigányzene újraélesztésének érdekében. Országos programsorozat indult a Hagyományok Háza közreműködésével. Felismerték, hogy a cigányzene is hungarikum, éppúgy, mint a matyó hímzés, a kalocsai piros paprika, a makói hagyma és még hosszan sorolhatnám.

Ki vevő manapság a cigányzenére?

A középkorúak nagyon szeretik, a fiatalabbak még csak ismerkednek vele. Kóstolgatják, ízlelgetik, mint az ismeretlen ételt szokás. Lehet, hogy megszeretik, lehet, hogy nem. Mindenesetre csipegetnek belőle és úgy látom, tetszik nekik. Ők a mulatós, vidám változatot kedvelik, az idősebbek a szentimentális dallamokra, az operettből ismert muzsikára vevők.

Említette, hogy az utánpótlás­-nevelés terén generációs problémák vannak. Hogyan lehetne ezeket áthidalni?

Álmom, hogy létrehozzak egy jászsági cigányzenekart. Szabó Tamás és a városvezetés maximálisan támogatta az ötletemet, már el is indult egy folyamat, aminek nyomán megvalósulhat az elképzelésem. Ebben az egyesületben a zene mellett a cigányság irodalmát és történelmét is lehetőség lenne tanulni. Körülbelül huszonöt cigány zenész lehet a régióban. Azelőtt csak Berényben több volt. Az egyesület egyébként nem csak a cigányok számára lesz nyitott, de minden érdeklődő tanulhat nálunk.

Ezek a közösségre vonatkozó tervek, de mi a helyzet a családban? Van kinek továbbadni a vonót?

Két fiam és egy lányom van. Mindhárman kiválóan megtanultak muzsikálni. A nagyobb unokáim szintén diplomás zenészek. Az egyikük nemzetközi hírű jazz zenekarban játszik. A kicsi fiú most végzi az általános iskolát, hegedülni tanul. A lány unokák kiválóan énekelnek, hobbi szinten hegedülnek. Családi összejövetelen mindig előkerülnek a hangszerek, örömzenélünk, de szigorúan gyakoroltatom is a családtagokat.

A gyerekek tehát folytatják a családi hagyományokat. Milyen messzire nyúlnak vissza ezek a zenei gyökerek?

Zenész dinasztia leszármazottja vagyok. Nagyapám zenész volt, megboldogult édesapám nagyszerű klasszikus zenész is volt. Édesanyám egyik testvére hangszerkészítő volt. Cigány hagyomány szerint a bölcső mellé hangszert tesznek. Amennyiben a baba nyúl a hangszer után, az azt jelenti zenész lesz. Azt mondják, hogy én nyújtottam a kezem a hegedű felé. Öt éves koromban már muzsikáltam a cigánybálban. Az alap dolgokat az Erkel zeneiskolában tanultam a szülővárosomban, Cegléden. Nagybátyám, aki pap volt, szerette volna, ha én is az egyházi pályára lépek, végül másként alakult. Inkább a Bartók Béla zeneművészetin tanultam zenét. Egy kiváló cigányprímás lányát vettem el feleségül, akinek a nagyapja Sánta Ferenc volt, úgy kerültem Jászberénybe. Mindez az intellektuális családi háttér a zenészlétemhez is elengedhetetlen alapot jelent.

Lakodalomba hívják még a cigány zenészeket?

Igen, és egyre inkább. A vacsora alatt különösen jól esik a szép muzsikaszó. A mulatság részénél már inkább hívnak modern zenészeket, de a cigány zenekartól kevesen tudják jobban húzni a talpalávalót!

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?