Ütőképes csapat ez az egyesület

Budai Lóránt 14 szavazattal legyőzte a regnáló polgármestert, Szabó Tamást. A választásokról, a városról, kicsit a terveiről is kérdeztük.

Szeretett volna nyerni, de számított is a győzelemre?

Számítottam a győzelemre, hogyne. Bele sem kezdtem volna, ha nem hiszek benne. Hittem benne.

Tehát elégedett?

Úgy fogalmaztam meg aznap éjszaka magamnak, és aztán hangosan is, hogyha ezt nekem előre borítékolja valaki, hogy ez az eredmény, ez a csapat így fog fölállni, akkor azt elfogadtam volna bátran. Természetes, hogy az ember mindig többet akar, persze, főleg egy bizonyos idő után, hogy ez lehetett volna csak egy icipicivel jobb, és akkor talán a helyzet egyszerűbb és könnyebb, de sosem arról voltam híres, hogy a könnyű részét fogom meg a munkának. Úgyhogy igen, mondhatom azt, hogy elégedett vagyok.

Mit gondol a két fő oldal 7-7-es eredményéről. Véletlen?

Nem hiszek a véletlenekben az élet egyéb területén sem. Ha már egy plusz emberünk van, nyilván, hogy gördülékenyebben mehetett volna a munka, de természetesen én nem leszek gátja a Fidesz frakció képviselőivel való együttműködésnek. Az én gondolkodásom, amit talán sikerült az embereknek átadnom, hogy a város érdekét előbbre kell helyezni a pártpolitikánál, ez pedig ugyanúgy érvényes marad a fideszes képviselőkre is. Föl fogom ajánlani az együttműködést minden téren. Nem tudunk olyan döntéseket hozni a város érdekében, ami esetleg az ő érdekeiket gátolná, ezt közösen kell. Én őszintén bízom benne, hogy az együttműködés teljes mértékben konstruktív lesz, így bízom benne, hogy a Mi hazánk képviselője is a város érdekét helyezi előtérbe az egyéni érdekekkel szemben.

Ki gratulált elsőként?

A mai napig válaszolok a gratulációkra. Hogy elsőként ki volt, a televízió közössége, a családtagjaim, édesanyám, testvéreim, gyermekem, ők voltak az elsők.

Hogy látja a csapata teljesítményét?

Én nagyon büszke vagyok a csapatomra, tehát azt gondolom, hogy amit letettünk az asztalra, arra méltán lehetek büszke, de mint az eredménynél, nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy maradéktalanul. Persze lehetett volna itt is hatékonyabban, de a lehetőségeinkhez képest szerintem kihoztuk a legtöbbet, amit tudtunk, és lehetünk is büszkék az eredményre, hiszen nagyon sokan támogatták ezt a közös együttműködést. Akár a program kiadása, akár a szórólapjaink, akár a lakossági fórumaink –, bárki megirigyelhette volna ezt a kampányt, és a vélemények is pozitívak voltak. Ütőképes csapat ez az egyesület, és a város érdekeiért nem lesz probléma a közös együtt
gondolkodás és cselekvés.

Vége a kampánynak. Ma és holnap is tartja a vállalásait?

Természetesen tartom a vállalásaim. Nyilván sok minden nem lesz egyszerű, hiszen a város sem lesz egyszerű helyzetben, már most sincs, de ez akár lehet még nehezebb is, viszont a vállalások azért vannak, hogy az ember utána tartsa magát hozzájuk.

Meg lesz ehhez az egység a csapatában?

A saját csapatom egységében biztos vagyok, most is egy megbeszélésről jövök, ahol előre mutató és konstruktív gondolatok hangzanak el a mai napig. Nem is fogtam volna bele, ha nekem ez egy kényszer, vagy vállalhatatlan együttműködés lett volna. Számtalanszor elmondtam, hogy kiválóan működik ez a fajta közös gondolkodás, és ez a jövőben is így lesz. Én nagyon szeretnék a fideszes képviselőkkel együtt dolgozni. Elmondtam a választások éjszakáján is a helyi televízióban, hogy képes vagyok félretenni azokat a múltbéli dolgokat, amelyek esetleg akadályozhatják a közös munkát. Remélem, hogy ezt ők is így gondolják, és a város érdekéért tudunk együttműködni, hiszen mi ezt is üzentük, hogy számunkra ez az első, és ha ők is így gondolják, akkor nem lehet probléma a közös munka.

Most átpasszolta a labdát a másik térfélre…

Nem szabad, hogy két térfél legyen, egy térfél kellene, hogy legyen. Ez Jászberény érdeke, és ezért közösen kell gondolkodnunk akár bizottsági, akár testületi szinten. Lehet, hogy ez idealizmus, de csak ez vihet előre, ez a fajta egyesületi közös munka, ez a választási eredmény, mert hiszem, hogy ez példaértékű. Az embereknek példát mutattunk, hogy nem szabad egymással harcolnunk, nem szabad árkokat ásni, hidakat kell építeni, és azt nézni, ami összeköt bennünket. Én nem azt a világot szeretném a gyermekeimnek – és ez lehet, hogy idealizmus – hogy kiállok a főtérre elmondani a gondolataimat, és valaki megtámad bennünket paprikás krumplival. Tehát azt gondolom, hogy erre a világra nincsen szüksége se nekem, se a gyermekemnek, se a városlakóknak. Tartsuk már egymást annyira
tiszteletben, fogadjuk el, vagy épp nem is muszáj elfogadni, te így gondolod, én úgy gondolom, de igazából az érdekünk az egy, a város fejlődése.

Nézzünk néhány konkrét területet a város életéből. Mit tart a kulturális életünkről

Én azt gondolom, hogy ami előrébb viszi a várost, és nagy tömegeket vonz, akár a Csángó Fesztivál, azt persze mindenképpen támogatni kell. Az már egy másik kérdés, hogy ezzel párhuzamosan, ha már Csángó Fesztivál, akkor nagyon sok embert bosszant, hogy ilyenkor nem lehet közlekedni a városban. Tehát megoldást kell találni arra, hogy ez a rendezvény valóban méltó legyen Jászberényhez, viszont nem szabad, hogy az emberek bosszankodjanak, a legkevesebb kellemetlenséggel kell, hogy járjon egy rendezvény megtartása. Amit szintén a programban írtunk, hogy a kulturális programokat és azoknak a szintjét emelni kell, hiszen az, hogy Jászberényben, egy ekkora városban Solymos Tóni és a harmonikás Márió zenél és a Zizi Labor hívja fel a színpadra az ott jelenlévő város lakóit, az sok esetben méltatlan: ehhez a városhoz az a fajta kulturális tömegrendezvény megtartása, ami kisebb településeken, más helyeken magasabb színvonalon jelenik meg. Kétélű ez a kulturális kérdés ilyen szempontból.

Mit gondol a város sportéletéről?

A tömegsport és a versenysportnak az arányát kell, hogy egészségesen kezeljük, a kiemelt támogatást élvező sportágakban is nyilván, hogy meg kell nézni az eredményeket, hány gyermeket foglalkoztatnak, hány sportoló van. Nyilván a tömegsport mellett a versenysport is lényeges, itt is az egészséges arány a fontos, ezen a területen is.

Civil élet?

A civil élet szerencsére gazdag Jászberényben, ez örvendetes dolog. Én nem hinném, hogy ebben a kérdésben – ha hirtelen csak a Humán Erőforrás Bizottság pályázati keretében gondolkodunk –, hogy ebben változtatni kellene. A civileket támogatnunk kell, a civil élet pezsgő Jászberényben, már több egyesület is megkeresett engem és leültünk beszélgetni. A támogatásomról biztosítottam ezeket az egyesületeket. Nem is emelnék ki egy kimondott szegmenset, a civil élet fontos és támogatnunk kell a jövőben is őket.

Mit tart a fejlesztésekről?

Bőven van, amire ebben a városban költeni lehetne. Járhatatlanok az utak, nem megoldott a csapadékvíz-elvezetés, de a főtéren költői túlzással évente cserélik az útburkolatot. A városközponton kívül is van élet, és oda is ki kell tekinteni, nem csak a belvárosba, nem beszélve a Gyöngyösi út felújításáról, mely az átadás után már hónapokkal kátyús, a posta előtti terület az átadás után a nagy esőt követően ázott, ezek látványberuházások, hiszen látszik, hogy a funkciójukat csak ideig-óráig őrzik meg.

Hogy jellemezné a kapcsolatát a gazdasági szereplőkkel, a berényi cégekkel?

A gazdaság szereplőinek nem állt érdekében kapcsolatot kiépíteni velem, mint ellenzéki képviselővel. Ezáltal szorosabb kapcsolat a gazdasági élet vezetőivel nem alakulhatott ki, de nyilván amint jogerőre emelkedik az én polgármesteri választásom, és ez legitim lesz, eltökélt célom, hogy a város meghatározó gazdasági szereplőit felkeressem. Bízom benne, hogy az együttműködésemről való tájékoztatásuk egy olyan irányt vesz, amely pozitív együttgondolkodást és cselekvést fog eredményezni, hiszen ez ugyanúgy a köz érdeke.

Nem nehezíti ezt a kapcsolatépítést az eddigi kijelentéseinek egy része például a rabszolga munkáról, éhbéren tartásról?

Vannak dolgok, amiket polgármesterként az embernek óvatosan kell megfogalmaznia, és óvatos lépéseket kell, hogy tegyen. De én tudom, dolgoztam gyárban, ellentétben sok politikussal, én dolgoztam nagyon sok helyen, és ezt nem tudom szebben mondani annál, hogy ez valóban sok esetben rabszolgamunka. Bemegy reggel, kétóránként öt perc szünet és hazamegy, ez nagyon sok ember életét megkeseríti. Nem mondom, hogy erről a vállalkozó tehet, de ezeknek az embereknek az életét könnyebbé kell nekünk tennünk annak érdekében, hogy legyen bérfelzárkóztatás ilyen módon, akár a jászberényiek, a jászságiak, akár még a harmadik állambéli polgárok tekintetében beszélünk. Ő értük felelősséggel tartozunk és nekünk mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne csak az a szemlélet valósuljon meg, ami eddig volt, hogy a munkáltatók érdekét tartottuk szem előtt, hanem megjelenjen az is, hogy legalább olyan fontos a munkavállalók érdeke, és az ő életük könnyebbé tétele. Ilyenre is vállalkoztunk. Túl kevés szó esik a munkavállalókról. A munkáltatónak is érdeke, hogy a munkavállalója jól érezze magát, és ha ez nem így van, akkor meg kell tennünk a közös lépéseket annak érdekében, hogy a lehető legjobban boldoguljon, és a lehető legtöbbet hozza ki abból a munkakörből, amelyben teljesít. Hiszen ez jó a vállalkozónak is, minden mindennel összefügg, ha pedig neki jó, akkor a városnak is.

Mit kíván lépni Electrolux-ügyben?

Visszatérek oda, hogy amint jogerőre emelkedik a kérdés, akkor a hetekkel ezelőtt megígért irányadó tárgyalások ügyében kezdeményezéssel fogok élni, tehát most már nem csak egy testületi ülés vagy bizottsági ülés összehívásáról beszélek, hanem személyesen kívánom fölkeresni akár Varga miniszter urat, akár az Electrolux vezetését. Folyik az egyeztetés, hogy a kormány, a városvezetés, a cég és a vállalkozások, a meghatározó vállalkozások szereplőivel üljünk le egy asztalhoz, és kezdjünk el gondolkodni, hogyan tovább, mert ezután is úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy felelőssége a volt városvezetésnek, hogy ezt elszalasztotta. Ez már csak eső után köpönyeg, amit a bejelentés óta próbálnak kommunikálni. Érdemi lépést kell, hogy tegyünk, és felelős városvezetőként én erre teszek ígéretet.

Rugaszkodjunk el időben a ma naptól. Mivel lenne elégedett polgármesterként egy-két, vagy öt év múlva?

Azzal lennék elégedett, hogyha az emberek, tehát a fiataloktól kezdve az idősekig nem vágynának el ebből a városból, ha nem lenne az az általam is tapasztalt rossz hangulat ebben a városban, és nyilván ez sok mindennek köszönhető volt. Ha azt mondanák, hogy Jászberényben képzelik a jövőjüket. Nagyon sok üzenet jött hozzám, személyesen, telefonon, emailben, hogy most kezdtek el újra reménykedni abban, hogy ez a város újra föllélegezhet, és fejlődő pályára kerülhet, és nem a hatalmi csatározások célpontjává válik, hogy nem a pártérdekek fognak érvényesülni, nem a pártközpontból érkező utasítások alapján fog működni, hanem valóban az emberek érdekeiért fogunk végre dolgozni. Én ilyen várost szeretnék, szintén mondtam már, aki azért ment el, mert nem tudott itt boldogulni, és nem bírta ezt a légkört, az végre hazavágyjon, és azt mondja, hogy érdemes hazajönni Jászberénybe.

A városlakók látták, tapasztalták a város fejlesztéseit, nyilván nem épül mostanában két óvoda két bölcsőde például. Ön ebből – nem felsorolva mindent –, mit tudna vállalni, elismerni, alapnak tekinteni?

Az elmúlt két ciklusban közel harminchat milliárdnyi saját bevétel és uniós támogatás érkezett ebbe a városba, ezzel párhuzamosan, vagy ezen túl döntött úgy a város egykori fideszes vezetése, hogy további négymilliárdot fog fölvenni. Ott járunk, hogy ez közel negyven milliárd, és ez a negyven milliárd nem látszik ezen a városon. Úgyhogy van alap igen, amire lehet építkezni. Bár ingatag, de alap, hogy ez a negyvenmilliárd nem látszik. Nagyon fontos üzenet, hogy a közpénzekkel bánni csak átlátható módon és tisztességesen lehet. Ha nem tudunk elszámolni azzal, hogy az a negyvenmilliárd forint, hogyha az emberek, a város lakói, ezzel a számmal szembesülnek, akkor joggal kérdezhetik meg, hogy de hol van? Ezt az utat folytatni kell, csak nem így. Már említettem a kultúra, a civilek támogatását, ez vitán felüli persze. Ami a város érdeke, azt tovább kell vinni, legyen bármiről szó. Én csak azt mondom, hogy lehetne ezt másképp is.

Utolsó kérdés: a legközelebbi napi teendői melyek?

Hétfő reggeltől kezdve minden nap bent vagyok a hivatalban és a jegyző úrral konzultálok. Így teszek holnap is, reggel szintén a hivatalban kezdek és teendőkről, jogi kérdésekről és a hogyan továbbról érdeklődöm, tájékozódom. Mindeközben eleget teszek nagyon sok meghívásnak, és nagyon sok városlakóval és civil szervezettel, sportegyesülettel találkozom, egyeztetek, úgyhogy van mit tenni már így is bőven.