Tánc a lelke mindennek
A Csángó Fesztivál kiemelt programjainak számítanak a Szabadtéri Színpadon rendezett gálaműsorok. Az elmúlt évek hagyományai szerint két estén is láthatók voltak ilyen műsorok. Augusztus 9-én, pénteken „Táncképek” elnevezéssel két táncos, népi hagyományőrző produkciót láthatott a szép számmal egybegyűlt közönség.
A „Táncképek” gálaműsor keretében két előadást láthattunk, melynek első részében a Jászság Népi Együttes önálló összeállítása került színre „Magyaroké” – Pillanatképek Erdélyből címmel.
Az este házigazdája, a műsorközlő szerepében, ízes felvidéki magyar szóval Agócs Gergely néprajzkutató volt hallható. Felvezetőjében beszélt a Jászság Népi Együttes művészeti munkájáról, melynek elsődleges célja és feladata a magyar paraszti zenei folklór hagyományainak felkutatása és leghitelesebben történő megismerése, átadása. A Jászság táncosai komolyan veszik a hagyományos kultúrát, annak hordozóit, a hagyományőrző mestereket, akiktől kézről kézre vándorolt hozzájuk mindaz a tudás, mindaz a tehetség, amit a színpadon ezen az estén bemutattak. Európában egyedülálló, színes, gazdag kulturális értékek sokaságát kívánják a legmagasabb szinten elsajátítani és tolmácsolni a közönségnek.
„Magyaroké” – Pillanatképek Erdélyből műsorukban az erdélyi magyar néptánc és népzene mélyebb rétegeiből merítettek. Elsősorban olyan táncok kerültek bemutatásra, amelyeket az adatközlőket éltető, akár más nemzetiségű közösség is tartott és tart magyarnak nevezni. Az együttes tagjainak kedvenc erdélyi táncai jelentek meg az egymást váltó látványos táncképekben, Szűcs Gábor rendező, koreográfus színpadra álmodott jeleneteiben. Magyarpalatka, Magyarszentbenedek, széki sűrű és ritka tempó, ördöngősfüzesi magyar, vajdaszentiváni lassú csárdás és sebes forduló, valamint kalotaszegi táncok, gyimesi csángó és felcsiki táncoknak tapsolhatott az élményért hálás közönség.
A zenei kíséretnek a Zagyva Banda valamint Pálházi Bence és Bandája muzsikált. Élénk, harsány színfoltja volt a műsorfolyamnak az Árendás Gyermek táncegyüttes szereplése. Az előadást záró utolsó nótával – ami Kallós Zoltán, a jeles erdélyi néprajz és népzenekutató kedvenc nótája is volt –, szeretett volna a Jászság Népi Együttes tisztelegni emléke előtt.
A gálaest második részében a „Fölszállott a páva”, a népszerű televíziós népzenei és néptánc tehetségkutató vetélkedő előadásából ismerős válogatás következett. Az elmúlt hat évben különböző korosztályok mérték össze tudásukat szigorúan az autentikus, a hagyományos magyar néptánc, népi muzsika és népdal műfajaiban. Ezek közül a szereplők közül hívtak ide a mai műsor szerkesztői olyan fellépőket, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak.
Elsőként Gyúr Gabriella, moldvai csángó magyar leány szülőföldje népdalaiból dalolt egy csokorra valót, majd a testvértelepülésünkről, Gyimesfelsőlokról érkezett Kesice Gyermek táncegyüttes következett, akiknek a műsorához vezetőjük, Bodor Tibor gardonozott. A Gyimesek vidékének kultúrájával folytatódott a program, a Gyergyói-medence táncaival Farkas Tamás – Farkas Ágnes gyergyóvidéki táncokat táncoltak. Továbbra is Erdélyben maradva, a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes, „lábam termett a táncra, szemem a kacsintásra” székely mezőségi táncokat járt el. Hatalmas ugrással a Dél-Dunántúlra érkeztünk, és Szenna faluból származó éneket adott elő Sőregi Anna, akit furulyán Komáromi Kristóf kísért. A „gyermek páva” évadának kiemelkedő együttese a Sarjú Banda szatmári dallamokat játszott. Hatalmas ujjongás és taps fogadta a Viganó Ifjúsági Táncegyüttes szereplését, ami nem csoda, hiszen hazai környezetben láthattuk őket. Kalotaszeg falvainak táncaiból, kiemelten a mérai Áros Feri táncát mutatta be Fodor Mátyás, aztán Fekete Borbála moldvai dalokat énekelt.
A záró képben, a fináléban minden „pávás” közreműködő színpadon termett, és fergeteges örömzenével és össztánccal búcsúztak a közönségtől.
a BerényCafé újságírója, szerkesztője.
- A költő lírája képekben ábrázolva - 2024-04-12
- Rejtett lényeg - 2024-04-11
- Benne van a folytatás - 2024-04-03
