Megelevenedik a történelem

Az I. és II. világháború hőseire emlékeztünk május 31-én, pénteken, a Szentkúti téren. A hősök tiszteletére állított emlékműnél a város önkormányzata, a helyi intézmények és civil szervezetek képviselői, valamint a Magyar Honvédség alakulatai helyezték el a hála virágait.

Szentmise kezdetére kondult meg a Szentkúti Templom harangja péntek délelőtt, majd Szántó József apát plébános celebrálásával megkezdődött a szertartás a hősök lelki üdvéért. Az atya párhuzamot vonva Jézus keresztáldozatával tért ki az elesettek hősi tetteire, melyek a mi életünkre is kihatással vannak.

A templom hűvöséből már a II. világháborús emlékmű előtt folytatódott a megemlékezés, ahol a díszőrség elfoglalta helyét és felvonultatták történelmi zászlóinkat. A pódiumon Molnár Mária Edit konferanszié köszöntötte a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka képviseletében dr. Bali Tamás ezredest, a Légierő Zenekar Szolnok tagjait, akik fennállásunk 50. évfordulóját ünnepelték a napokban. Továbbá külön figyelemben részesítette a város elöljáróit, Szabó Tamás polgármestert, dr. Gottdiener Lajos jegyzőt, Piroska Miklóst a Megyei Közgyűlés elnökét, a megjelent alpolgármestereket és a képviselő-testület tagjait.

– A mai napon azokról emlékezünk, és azok emlékét idézzük, akik a legtöbbet, életüket áldozták a hazának: A hősi halottainkra való emlékezés azonban nem gyászünnep, nem halottak napja, hanem büszke, öntudatos kegyelet azok iránt, akik nemzetünk megváltásával biztosították maguknak az örök életet. Ezért a mai nap a múltra való kegyeletes emlékezés napja – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az emlékezést Molnár Mária.

A külföldön harcoló hazafiak többsége jelentelen sírokban nyugszik, így hozzátartozóik nem gondozhatják síremléküket. Ennek okán közös ügye a városnak, hogy az emléktáblára felvésett hősök neve előtt főhajtással adózzunk, és az emlékművet ápoljuk. Május utolsó vasárnapja a Hősök napja, amikor mindez kiemelt figyelmet kap.

Az ünneplők sorában Túróczi György előadásában Gyóni Géza: Csak egy éjszakára… című versét hallhattuk. A megindító rímsorok után Horváthné Halász Klára részleg vezető, a Magyar Honvédség őrnagya osztotta meg gondolatait.

„Amikor hősökről, az általuk végrehajtott tettekről beszélünk, óhatatlanul a régmúlt idők nagyjai, a harcosok, a mártírok jutnak eszünkbe. A világ és a magyarok történelme is tele van hősökkel, áldozatokkal. Általuk elevenedik meg a történelem, köréjük szerveződik az emlékezet, ők szolgálnak erkölcsi példaként, vagy elrettentő tanulságul és pedagógiai útmutatásul egyaránt.”
Beszédét továbbfűzve tért ki Jászberény, a 700 éves katonaváros történelmére, melynek viharos századaiban török, orosz, szerb, olasz, román, német és szovjet katonák haltak meg. „Ezeréves történelmünk a csaták sorozatának történelme volt. Magyarország menetelve a népek országútján, folyamatosan vívta hősi harcait, hogy megőrizze határait és függetlenségét… A magyar nemzet hősiességet várt és kapott fiaitól, de hős az is, aki bátorságával vagy helytállásával példát mutatott embertársainak.”

Az idegen földön elesett katonák tiszteletére állított emlékmű gondolata már a I. világháború után 1916-ban megfogant. 1917 végén IV. Károly király és Gróf Tisza István javaslata alapján a képviselőház elfogadta az 1917. évi nyolcadik törvénycikket, és emlékművek sorát állították országszerte. 1924 óta minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a hősi hallottak emlékének szentelik. Később a második világháborúban elesettek nevét is felvésték az emlékművekre, majd egy időre elkoptak a megemlékezések. A parlament csak 2001-ben nyilvánította újra emléknappá május utolsó vasárnapját a hazánk szabadságáért, demokráciáért folytatott küzdelemben elesettek tiszteletére.

A megemlékezés részeként Szántó József apát plébános mondott imát a hősökért, majd a város nevében Szabó Tamás polgármester és Gottdiener Lajos jegyző helyezte el koszorúit. Szintén koszorúzott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat nevében Piroska Miklós elnök, dr. Dobos Róbert, a Jászberényi Járási Hivatal vezetője, valamint a Magyar Honvédség alakulatai nevében dr. Bali Tamás ezredes és Molnár János őrnagy, továbbá helyi intézmények, pártok, és civil szervezetek képviselői.

Az ünneplő tömeg átvonulásával a koszorúzási ünnepség a Főtemplom melletti I. világháborús emlékműnél folytatódott, ahol Mező István református lelkész mondott imát.