Nagy fejlesztések évei következnek

Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a törvényben megszabott február 15-i határidő előtt – konkrétan 14-én, szerdán – ült össze, hogy megalkossa a város 2018-as költségvetését. Szabó Tamás polgármesterrel a döntés előestéjén beszélgettünk a közel tízmilliárdos költségvetés jellemzőiről, legfőbb céljairól, lehetőségeiről.

Nem nagy bátorság még a döntés előtt beszélgetni a város legfontosabb rendeletéről?
Most a lap kérésére elsősorban elvekről beszélünk és a főbb csomópontokról, amelyek bizonyosan nem változnak meg. Nemcsak azért, mert a kormányoldalnak tizenegy szavazata van a tizenöt fős képviselő-testületben, hanem azért is, mert a költségvetés készítés hosszadalmas procedúrájának legvégén, ha úgy tetszik, a célegyenesben vagyunk. Kezdődött mindez a költségvetési koncepció megfogalmazásával és elfogadásával, majd Magyarország állami költségvetésének sarokszámai, az abból következő támogatások, a városunk fejlettsége miatti adóerő beszámítás figyelembe vételével kialakult a lehetőségek megszabta keret. Ezt követően bekértük a költségvetésünk által érintett szereplők igényeit, egybevetettük az előbb említett lehetőségekkel, és végigmentünk egy komplex egyeztetési folyamaton. Ennek során a legtöbb érintettel személyesen is egyeztettünk, majd a bizottsági és szakértői munka következett, legvégül pedig a város gazdasági szereplőinek – mondhatnánk úgy is, hogy a legnagyobb adófizetőknek – tartottunk tájékoztatót.

Ilyen alapos előkészítő munka nyilván eredményre vezetett…
Többször nyilatkoztam már, hogy a valós igények alapján elképzelhető lenne többféle költségvetése a városnak. Nem cinizmus részemről, ha azt mondom, nincs jó, csak elfogadott költségvetési rendelet. Az előző költségvetések munkálatai során is erre a tömör, de reális megfogalmazásra jutottam.

Ez a nyolcadik költségvetés, amit polgármesterként levezényel, tartalmában mennyiben más, mennyiben új az előzőekhez képest?
Amiben közös elemeket látok, az a megalapozottsága. Úgy gondolom, kellő referenciát nyújt a közös munkánkról, hogy az előző hét rendeletünket maradéktalanul végre tudtuk hajtani. Az élet viszont változik, a gazdasági élet is, más lehetőségeink voltak és vannak. Így természetesen nem lehet ráhúzni a korábbi feltételekre a mostaniakat. Ami a legnagyobb különbség, hogy ilyen magas bevételi-kiadási főösszeggel legalább tíz éve nem számolhatott a város. Akkoriba volt tízmilliárd, vagy azt is meghaladó a főösszeg, amikor a város „főkönyveiben” még szerepelt a kórház működése, és zajlottak a szennyvízcsatorna-fejlesztések.

A több pénz nyilván több lehetőség is egyben, mégis melyek a fő elemei a növekedésnek? Mennyi valójában a forrásbővülés?
2017-ben 7 milliárd 578 millió forinttal gazdálkodtunk, ami 2018-ban 9 milliárd 935 millió forintra változott. Ez 31%-os növekedés, pontos összegben 2 milliárd 357 millió forint. Alapvetően két dolognak köszönhető ez a növekedés, és mindkettő a fejlesztésekkel kapcsolatos. Az egyik az uniós forrásokra alapuló 2018-19, sőt 2020-ra is áthúzódó fejlesztések csoportja, amiből 3,9 milliárd forint csak a pályázati támogatás. Ilyen mértékű fejlesztés a rendszerváltozás óta nem volt a városban, amit saját erőnkből és hitel bevonásával is tovább erősítünk. A kormány által jóváhagyott négymilliárd forintos hitel részben az uniós fejlesztések önerejét biztosítja, másrészt további beruházásokat tesz lehetővé. A húszéves futamidejű hitelből ebben az évben 800 milliót fogunk lehívni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a költségvetésünk nagy tételei mellett az emberi szempontok is kiemelten szerepelnek: a kötelezőn túl is plusz forrásokat állítottunk be bérfejlesztésre. Arra törekedtünk, hogy a városüzemeltetésben, de a kultúra és a sport területén, valamint a civil szervezetek támogatását illetően is legalább az eddigi színvonalat megőrizzük, vagy kicsit előre lépjünk. Például a kultúra és a sport egyaránt 180 millió forintos tétellel szerepel.

Nem igazán kutakodunk szaftos részletek iránt, de viták nélkül zajlott a sok egyeztetés?
Ugyanúgy működik ez a város esetében, mint odahaza, a háztartásunkban. Egy-egy nagyobb beruházáskor jobban megfontoljuk még az apróbb kiadásokat is. Ez a szempont megjelent a városgazdálkodás kapcsán is a gondolatunkban. Például a Jászkerület Nonprofit Kft. ügyvezetője felvetette, hogy az őket érintő számok ismeretében nem tud felújításokat tervezni. Másrészről épp az ő érdekkörükben milliárdos értékű Malom-projekt valósul meg, így ha valakinek, hát nekik tudomásul kell venni, hogy kisebb dolgokra most nem jut forrás. A kultúra területén a mozi, sőt a könyvtár átépítése óta ilyen volumenű beruházás nem volt a városban és azok is harmadát, negyedét ha elérték a mostaninak.

Múlt hét szerdán mutatta be a város gazdasági elitjének a költségvetést. Ők hogyan fogadták?
Alapvetően tudomásul vették, és ahogy a hozzászólásokból magamnak leszűrtem, pozitívan viszonyultak hozzá és támogatták. A vita során néhány akut problémát felvetettek, amelyek túlnőnek az egyéves gazdálkodásunkon. Egyik ilyen a városi közlekedés, még inkább a várost megközelítő utak állapota, és az elkerülő út megépítését követő helyzet sajátosságai és lehetőségei. Másik kérdés, hogy Jászberény városa megérdemel-e, el tudna-e tartani egy 80 szobás 3-4 csillagos szállodát? Eltérő álláspontok hangzottak el a vitában, de azt kölcsönösen megerősítették, hogy szükséges szakszerű elemzés a város ilyen igényének jogosságáról, annak realitásáról. Az is felvetődött, hogy az iparűzési adó eddigi 2+3%-os, a vállalkozók által megcímkézhető arányát célszerű-e, jogos-e tovább növelni? Legutóbb 40 millió forintot címkéztek meg a vállalkozók konkrét felhasználás céljából.

A kerekítve tízmilliárdos költségvetésnek melyek a főbb bevételei?
Ebből saját bevételünk 3 milliárd forint, ugyancsak milliárdos tételek a központi normatívák és a fejlesztési támogatások, jelentősek az áthozott pályázati pénzek, pénzmaradványok és a hitel említett 800 millió forintja.

Jövő héten hozzuk a lapban a táblázatokat, de mégis, polgármesterként mit emel ki a kiadási oldalon?
A legnagyobb tétel az említett 5,5 milliárdos fejlesztés, ami a majd’ négymilliárdos pályázati pénzekhez 800-800 millió forint saját erőt és hitelt tartalmaz. A működési kiadások négymilliárd forintja a második legnagyobb tétel, amiben a dologi kiadásokat tízmilliókkal visszafogtuk, a bérekre viszont plusz 116 milliót csoportosítottunk át. Jelentős összegeket állítottunk be általános, és feladathoz csatolt tartalék sorokon.

Sokszor álmodtunk, írtunk már a fejlesztésekről, de ez az 5,5 milliárd már annyira közeli, hogy legalább egy felsorolásban jelezze, hogy mit takar?
Két-hároméves fejlesztésben gondolkodunk, amelyek jelentősen megváltoztatják a város lakóinak életét. Ezek a Kultúrmalom, a főtér, a piac környéke, a buszpályaudvar, a vasútállomás térségének átépítése, az állatkert turisztikai fejlesztése, a hatcsoportos új bölcsőde, iskolák energetikai korszerűsítése és a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása, hogy csak a legnagyobb tételeket említsem.

Végül engedjen meg még egy kérdést: mi lesz másként a költségvetés elfogadását követő napokban? Mi fog történni, generál-e valamit rendelet a város életében?
Egyrészt el kell kezdeni a rendelet végrehajtását, hiszen bármilyen megalapozott, jelen formájában még ez is csak a jövő ígérete, az ígéret pedig szép szó a mondás szerint, ha betartják úgy jó, ahogy az a megelőző költségvetéseknél is történt. Továbbra is figyelnünk kell a pályázati kiírásokat, a terveinkhez kapcsolható helyi szponzorációs lehetőségeket. Nemcsak helyben, országosan is számítunk további, a jövőre vonatkozó egyeztetésekre a támogatásainkat illetően. Bízom abban, hogy az új kormány felállását követően visszatér a pályázati pénzekre, ugyanis az a 2015-16-ban beadott – olykor még korábban beárazott – fejlesztések környezete megváltozott. Azóta jelentősen emelkedtek a bérek, a kiviteli költségek, amelyek 15-25%-os emelkedést is jelenthetnek egy-egy beruházásnál. Például a bölcsőde pályázatunk esetében a Kincstáron keresztül egyedi kormánydöntést szeretnénk kérni, hogy a fenti okok miatt pótlólag kaphassunk kiegészítést, amit így nem kellene más fejlesztésektől elvonnunk.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Latest posts by Halász Lajos (see all)

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?