Konferencia a magyar-magyar kapcsolatok megerősítéséért

A Csángó Fesztiválhoz kapcsolódó háromnapos Kárpát-Haza Magyar Konferenciát és Üzletember Fórumot immár negyedik alkalommal rendezték meg határon innenről és túlról érkező gazdasági szereplők részvételével. Ezúttal a család, a kultúra és a gazdaság egysége volt a konferencia témája.

Az augusztus 10-i, csütörtöki megnyitóra a világ számos pontjáról érkeztek vendégek, többek között Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Nagy-Britanniából és Ausztráliából is. A Szikra Galéria emeleti nagytermében a Szályka Rózsa Moldvai Csángó Hagyományőrző Együttes, valamint a Jászság Népi Együttes Gyermekcsoportjának örömtánca után Papp Imre, a Jászság Népi Együttes alapító-művészeti vezetője, a Csángó Fesztivál alapító-elnöke, a konferencia levezető elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy négy évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre a Kárpát-Haza Magyar Konferenciát és Üzletember Fórumot a Csángó Fesztivál részeként, hogy erősítsék a kultúra és gazdaság egységét. Kezdeményezésük eredményeképp az előző években is köttettek itt gyümölcsöző üzleti kapcsolatok, s remélhetőleg idén is egymásra találnak a közös érdekek.

A konferenciát Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár asszony nyitotta meg, amely idén a család, a kultúra és a gazdaság egységére fókuszál. Meleg szavakkal méltatta a szervezők munkáját, mellyel hozzájárultak a magyar-magyar kapcsolatokat megerősítéséhez és felmutatták a határon kívül rekedt magyarság értékeit. Hozzátette, hogy tárcája a rendelkezésre álló eszközökkel a továbbiakban is hozzájárul rendezvényük sikeréhez. Csibi Krisztina igazgató asszony az általa vezetett Magyarság Házát mutatta be a jelenlévőknek. A 2010-ben létrehozott intézmény hazai és határon túli magyar hagyományok kincseit vonultatja fel rendezvényein és a határtalanság érzését nyújtják.

„A gazdaság és kultúra kéz a kézben kell, hogy járjon!” – kezdte beszédét Pócs János, a Jászság parlamenti képviselője. Kiemelte, hogy sokkal fontosabb a szülőföld és az otthonról hozott hagyományok, mint a megélhetés, a gazdagság. Számos személyes tapasztalat van, akik ugyan szerencsét próbáltak külföldön, de idővel hazahúzta őket a szívük, az otthon melege. Pócs János örömét fejezte ki, hogy az országban még nem tapasztalt olyan összetartást egy-egy régió cégei között, ahogy a Jászságban. „A jászsági vállalkozók nem a riválist látják egymásban, hanem a társat.”

Dr. Rédei István, a Co-op Star Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Jászsági Menedzser Klub elnöke, a Csángó Fesztivál Alapítvány kurátora elmondta, hogy a négy éve elindított magyar-magyar konferencia és üzletember fórum megszervezésén túl új kapcsolatokat is szeretnének kialakítani, és olyan partnerséget létrehozni, amely tudás és tapasztalat átadásán alapszik. A találkozók sikerét mutatja, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a Csángó Fesztivál idején szervezett konferencián, ahol konkrét üzleti kapcsolatok is kialakultak. Már csak egy olyan online platform hiányzik, ahol egész évben kommunikálhatnak, de remélhetőleg hamarosan ezt az igényt is hamarosan ki tudják szolgálni.
A szervezőknek járó köszönő szavakat és gondolatokat Szabó Tamás polgármester tolmácsolta az egész város nevében, és jó eredményes konferenciát kívánt a résztvevőknek.

Az előadások sorát Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége elnöke nyitotta meg, aki bemutatta húsz esztendeje alakult szövetségüket, valamint az egységes magyar gazdaságfejlesztési program tapasztalatait Kárpátalján. A kárpátaljai magyar gazdákat és vállalkozókat szolgáló szövetség célja, hogy „segítsék a vállalkozóvá válást, az abban való megmaradást és a kiteljesedés folyamatát”. A szövetség számos tagja nyújtotta be pályázatát és nyerte el az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ által kiírt tendereket. 2016-ban a turizmus területén 33-an, a vállalkozásfejlesztés területén 74-en, valamint a mezőgazdaság területén 98-an részesültek támogatásban a szövetség tagjai közül. Ezzel párhuzamosan a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett, külhoni magyar fiatal vállalkozók támogatását célzó programján öt tagtársuk pályázata lett sikeres.

A magyar-magyar kapcsolatok újraélesztésében, megerősítésében jelentős szerepe van a közös párbeszédnek és az értékalapú kezdeményezésnek, vallja dr. Molnár Gergely, a Nemzetsratégiai Kutatóintézet osztályvezetője. Mindehhez pedig elengedhetetlenül fontosak az össznemzeti programok, mint például a Csíksomlyói búcsú, vagy a Nemzeti Vágta. A Maradj itthon! Gyere haza! című kutatásuk keretein belül a Kárpát-medencei magyarok elvándorlását és hazatérését vizsgálták. Arra jutottak, hogy a fiatalokat meg kell erősíteni identitásukban, melynek alapjait a családi, baráti kapcsolataik, valamint a megélt hagyományok alkotják. A szakember is megerősítette, hogy az otthon érzését külföldön soha nem tudják pótolni, ezért is fontos minden olyan intézkedés, mellyel a Kárpát-medencében élő fiatalok otthon tudnak boldogulni.

Péterbencze Anikó néprajzkutató, a Csángó Fesztivál társalapítója harminc éves kutatásának eredményeit osztotta meg az érdeklődőkkel A közösségépítés új formái a moldvai magyarok és a jászberényi Csángó Fesztivál kapcsolatában. Amíg régen a fiatalok bele születtek a csángó hagyományba, ma már az énekek, táncok, szokások kivesztek a családi fészekből. Ezért kell új alapkövekre építeni a csángó hagyományt, melynek egyik lehetősége a Csángó Fesztivál. Péterbencze Anikó kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a „Csángó Fesztivál és a magyarországi kapcsolat jelentős mértékben hozzájárult a csángó kultúra felértékelődéséhez a moldvai magyar közösségekben”.

Az első nap kerekasztal beszélgetéssel zárult Nők a szülőföldön maradásért címmel, melyet Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke vezetett. Az asztalnál foglalt helyet Dunai Mónika országgyűlési képviselő, Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Kovácsné Drabant Katalin borász és férje, András. A jó hangulatú beszélgetés végére annyi mindenképp bizonyossá vált, hogy ma már sokkal nagyobb teher hárul egy nőre, akinek egyszerre kell jó családanyának, társnak és munkavállalónak lennie. De ebben van a nők segítségére a kormány számos intézkedése, mellyel például segítik a gyermekek születése után a munkába való visszatérést, vagy támogatják a saját vállalkozást.