A jelenben a jövőért

A Gépipari Tudományos Egyesület Háztartási Gépek Szakosztályának október 11-i fórumát a Szikra Galéria emeleti termében tartották népes közönség előtt.

Szikra István a házigazda és a szervező szerepében köszöntötte a megjelenteket. A nap moderátora jelezte, hogy különböző üzleti ügyek sűrűsödése miatt sajnos nem tudott minden meghívott eljönni, de így is szép számú jelenlévőt köszönthetett a 26. alkalommal megrendezett szeminárium apropóján, amelynek témájául az Ember és automatizálás most és holnapután címet jelölték meg.  A város nevében a polgármester köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva az esemény tudományos és közösségépítő kiemelkedő mivoltát. A település életében meghatározóak az ilyen jellegű civil szerveződések, megmozdulások.

A nálunk megtelepülő vállalkozások prosperáló teljesítésének alapfeltételei a konferenciák adta kapcsolatteremtési lehetőségek is. Örömét fejezte ki a nagyszámú fiatal jelenlétének, ami a jövő záloga.
Dr. Takács János megnyitójában a műszaki és a kultúra találkozásának helyszínét méltatva kívánt hasznos időtöltést.

Kovács Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízott főosztályvezetője nyitotta az előadások sorát „Az ipar jövője, az Ipar 4.0 magyarországi helyzete” című prezentációval, amelyben a kormány ipari gazdaságban betöltött szerepét vázolta a hallgatóság számára. A minisztérium elsődleges feladata, hogy támogassa a vállalkozókat az előrehaladásban, az innovációs fejlődésben, az Ipar 4.0 bevezetésében. A virtuális és fizikai világ összekapcsolásával hatalmas távlatok nyílnak meg a gazdaság előtt. A 2016-os paradigmaváltás lehetővé tette, hogy a mennyiség helyét átvegye a magas hozzáadott értékű innovatív minőségi technológia az iparban. A stratégiába a gazdaság valamennyi szegmensét bevonják, a fejlődést a szabályok módosításával segítik. Komplex támogatási programokkal, támogatják a KKV-k működését, figyelve a piac és a humánerőforrás mozgásaira. Ez az a szektor, amely a nagy vállalatoknál is gyorsabban fejlődik digitális téren. A kormány feladata képzésekkel, biztonság és adatvédelmi rendszerek kiépítésével, mentorálással segítséget nyújtani.

Dr. Takács János az Ipar 4.0-val kapcsolatos GTE feladatokról beszélt előadásában, amelynek idejét Hegedűs Szilveszterrel, a Schneider Electric Zrt. gyárigazgatójával megosztotta. Megtudtuk, hogy a GTE már 2008-ban meghatározta a fő irányokat 2020-ig. Ezek az adaktív gyártás, a digitális gyártás, a tudásbázisú gyártás és a hálózatba szervezett gyártás. Az unió fejlesztési programjai is ezekhez a témákhoz igazodtak. Tavaly elkezdődött az Ipar 4.0, ami az informatikai oldalra fókuszálja a fenti feladatokat. A gyártási főfolyamat elemeihez illeszkedik a 4.0 technika végigkövetve az utat a nyersanyagtól a készre szerelésig. A GTE mindehhez célorientált képzésekkel, tanfolyamokkal, konferenciákkal projektpartnerként tud hozzájárulni. Hegedűs Szilveszter vette át a szót a továbbiakban, aki a 4.0 vevői igényekre, piaci elvárásokra szabott stratégiai átalakítás lehetőségéről szólt. Felhívta a figyelmet az öt mintagyár látogatásának lehetőségére, ahonnan a vállalkozók rengeteg ötletet meríthetnek a 4.0-s fejlődési irányukhoz. Az innovációban legfontosabb a folyamatos tanulás és a szemléletváltás – emelte ki az előadó.

Szabó Tamás az önkormányzatok szerepe a munka problémakezelésében oldalról világított rá a gazdaság új kihívásaira. Előadásában felvázolta Jászberény munkaerő-piaci, demográfiai helyzetét és ismertette mindazokat a stratégiákat, amelyekkel az önkormányzat a várost az itt élők számára élhetőbbé, a betelepülni szándékozók számára vonzóvá teheti. A városvezetés számos olyan intézkedést tesz, ami a béreken felül komfortosabbá teszi az itt élők mindennapjait. Ilyen például a munkába járást biztonságosabbá tévő kerékpárút-hálózat építése, a regenerálódást segítő sportolási helyszínek fenntartása, a gyógyulást segítő kórház támogatása, a kikapcsolódást, művelődést célzó kulturális szegmens felkarolása, a letelepedést ösztönző lakhatási támogatások. Mindezekhez kapcsolódik a biztonság megteremtése, a szociális intézkedések, az infrastruktúra fejlesztése, és a jövőben a digitalizált, úgynevezett „Okos város” működtetése. Mindezeket a célokat mindannyiunk érdekében a helyi vállalkozókkal közösen, szorosan együttműködve tudja megvalósítani az önkormányzat.

Az első kávészünet a kiállított Delta robot működésének megtekintésére is alkalmas volt. A robotról és társairól Reibl László, a Delta Tools AG értékesítője elmondta, hogy ezek a nagy pontosságú alkatrész-beültető technológiák már képesek olyan intelligenciára is, hogy kamerák segítségével válogatnak a felhasználni kívánt alkatrészek között, vagy leállítják önmagukat, ha embert észlelnek a munkaterület közelében.
Német Kornél technológiai szakértő az Ipar 4.0 koncepció kihívásairól, kompetencia igényeiről és kompetencia fejlesztéseiről beszélt. Hangsúlyozta, az innováció érdekében a társadalommal és az egyénnel is foglalkozni kell. A túlzott robotizációtól való félelem alaptalan, hiszen az emberi kreativitás, az érzelmi intelligencia pótolhatatlan. A 4.0 elsősorban a hálózatiasodásról, és az integrációról szól, ahol technológiák beemelésével lehet kompetenciát fejleszteni.

Juhász Árpád, a Baluff értékesítési vezetője Az Ipar 4.0 valós időben címmel tartott előadást, amely az elméletből a valós irányba mutatott az általa képviselt cég tükrén keresztül. Kiemelte, az adatok jelenléte az alap, amelyből majd döntések születhetnek. A jövő az intelligens gyártórendszerek, és az adatokat elemző szenzorok összehangolt működésében rejlik.

Móczó Vilmos, a Siemens automatizálási promótora dinamikus előadása cége történetén keresztül, a gyártási oldalról közelítette meg a 4.0-t. Rávilágított, hogy a fejlődés először mindig az egyént éri el, majd ebből következik az ipari innováció. A Siemensnél ma már mindent digitálisan tesztelnek, mielőtt gyártásra kerül. Előadásában visszatekintett a PLC és az IT integrációjára, majd nagy vonalakban bemutatta a cég szoftverrendszerét.

Ebéd után Kiss István az Electrolux Lehel Kft képviseletében kért szót, aki a szeminárium egyik legszórakoztatóbb előadását tartotta „A jövő munkahelye” címmel. A közvéleménykutatások eddig azt az eredményt hozták, hogy a dolgozók első helyen jelölték meg a fizetést, mint legfontosabbat, majd ezután következett a stabilitás, illetve az egyensúly munka és család között. Az új generáció már a barátságos munkakörnyezetet emelte ki legfontosabbként, ezután a kreativitás lehetőségének kibontakoztatása a lényeges, és csak a következő szempont a fizetés (ami azért legyen jó). A fentiekre építkezve az előadó szerint a fejlődés záloga az innovatív technológia alkalmazása, a fejlődés alapú környezet megteremtése, az érték alapú kommunikáció (4.0) és végül, de nem utolsó sorban maga az ember, aki az új gondolatok, a kreativitás hordozója.
A szintén jászberényi Kovács Ágnes és Zircher Andor a rendszerfolyamatok összekapcsolásának lehetőségeit ismertették. A 4.0 a józan paraszti gondolkodásra alapozva teremti meg a kapacitásnövelést a vállalkozásokban. A pozíció növelése nem cél, hanem eszköz az általuk működtetett Bidicon rendszerben, ahol a fókuszált problémamegoldás, az adatvizualizáció, az összefüggéstérkép, a valós pozíciókövetés teszi lehetővé a problémamegoldást.

Polovicsné Hajcser Katalin a szakképzés jelenéről és jövőjéről beszélt. Előadásában visszatekintett a szakképzési törvény fordulópontjára, amely megalapozta a duális képzést. Felvázolta a megoldást nyújtó teendőket, úgymint a pályaorientáció, a szakgimnáziumok erősítése, a felzárkóztatási programok megszervezése, a modernizálás, átjárhatósági lehetőség a felsőoktatásba, vonzó jövőkép megteremtése.
Stasztny Péter, a GTE Győri szervezetének elnöke „Út a kiválósághoz” címmel foglalta rendszerbe ajánlásait. Nincs arra garancia, hogy a vevői igények azonosak maradnak, a piac folyamatosan változik, a konkurencia jelen van, több a gyártandó termék-verzió, személyre szabott termékek szolgáltatások szükségesek, így mindig az aktuális gazdasági helyzetben kell megtalálni a saját utunkat – figyelmeztetett az elnök.
Ferenc Attila a Scintilla kft képviseletében beszélt az automatizálás alkatrészgyártásra gyakorolt hatásairól. A dinamikusan növekvő Scintilla tapasztalataira építve képes összefoglalóval mutatta be egy-egy félautomata, automata gép üzembe állításának hatásait a minőségre, a humán erőforrásra és a mennyiségre vonatkoztatva. Kiemelte, fejlődés csak a magasan képzett mérnökök és szakmunkások összehangolt munkájával lehetséges.

A kávészünetet követően dr. Trohák Attila, a Miskolci Egyetem tanára beszélt az automatizálásról és a mérnökképzés jelentőségéről. Dr. Pócz János, jászberényi vállalkozó a 3B analízisben lévő lehetőségeket ismertette a hallgatósággal. Váthy Edit, a ParLS Kft. tagja a lean kultúrát vette górcső alá kis és nagyvállalatok vonatkozásában. Nagy Béla, a Comline Budapest kft-től az „Emberismeret – Miért nem hatékony ugyanaz az üzenet egy pesszimista és egy optimista ügyfél számára?” címmel tartotta meg előadását. Szabó Zoltán a Kereskedelmi és Iparkamara szolnoki képviselője zárta az előadások sorát a „Kamara szerepe, a tanulók iparba integrálásában” című prezentációjával. A szeminárium szokás szerint panelbeszélgetéssel zárult, amelyen a résztvevők megtehették hozzászólásaikat, feltehették kérdéseiket. Végezetül Szikra István a szakosztály nevében értékelte a konferenciát és köszönte meg az érdeklődő figyelmet. Az idő hiányában elmaradt beszélgetések folytatására az állófogadás adott jó alkalmat.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?