Azok a koalíciós évek…

2016-10-132016-10-13 Gergely Csilla 0 Comments

Jászberény történelmének egy szeletébe tekinthettek be az érdeklődők Cseh Dániel történész jóvoltából, aki városunk 1945 és ’48 közti eseményeit, társadalmi változásait mutatta be.

Az Országos Könyvtári Napok részeként október 6-án, csütörtökön került sor a múltidéző előadásra a Jászberényi Városi Könyvtárban. A programra érkezőket stílusosan a helytörténeti gyűjteményt őrző könyvtári szobába invitálták, ahol megannyi dokumentum sorakozik városunk múltjáról. Ez a miliő még inkább közelebb hozta a régmúlt eseményeit.

Cseh Dániel jászberényi történésztől megtudtuk, hogy Jászberény lassan polgárosodó, mezőgazdasági város volt, de az iparosok is jelen voltak. A lakosság 61,69%-a mezőgazdasági termelő volt, míg 16,8 %-uk iparos. A társadalmi rétegek nem váltak szét élesen, a lakosság többsége rendelkezett földterülettel.

A kis- és középbirtok struktúra volt a domináns. Az előzményekhez tartozik, hogy a redemptió alkalmával az önmegváltás összegéhez való hozzájárulás mértékétől függött a kapott föld mérete. A földosztást követően szabad parasztok gazdálkodhattak birtokaikon. Jászberényben a jász birtokos paraszti öntudat alakult ki, politikai szélsőségek nem nyerhettek teret. A jászok hithű katolikusok voltak, ami szintén hozzásegítette őket ahhoz, hogy megteremtsék a szociokulturális egységérzetet. Ahogy Arisztotelész bölcselete szól: ott alakul ki erős jogállam, ahol sok a középréteg.

1944-ben a Nemzeti Bizottság tagjai között többségben voltak a kommunisták. Az őrségváltás – minden olyan politikai törekvés, amely során származási alapon szorítanak ki valakit a politikából – az intézmények megszállásával és megtisztításával kezdődött, majd a polgármester lemondatásával. Jászberényben a földosztás az elitváltás eszköze volt, azaz a politikai ellenfelek, régi elitek egzisztenciájának megszüntetése.

Az 1945-ös országgyűlési választás jászberényi mérlege szerint a Kisgazdapárt 69,63 %-os támogatottsággal bírt, míg a Szociáldemokrata Párt 16,86 %-kal, a Magyar Kommunista Párt 8,44 %-kal követte. A Kisgazdapártot jelentős társadalmi beágyazottság és néppártiság jellemezte: redemptus elit, egyház, birtokos parasztság és az értelmiség. Az 1947-es országgyűlési választások helyi eredményei 51,14%-kal a Kisgazdapártot hozták első helyen, míg országos átlagban mindössze 15,34 % volt. A két választás hasonló eredményt mutatott, a bal oldalra 30% szavazott, a jobbközépre pedig 70%.

A jászberényi lakosság mérsékelten konzervatív volt tehát, amit a kommunizmus nem tudott szétszakítani.