Tudatosan megkomponált világ

Közel egy esztendeje annak, hogy a Szikra Galéria képzőművészeti pályázatnak fődíját elnyerte Varga József Zsolt Háztáj című alkotása. Az idei megmérettetésen ismét szerepel majd egy portré festménye. Többek között erről is beszélgettünk a művésszel otthonában.

A ház, ahol Varga József Zsolt családjával él, tagadhatatlanul művészre, gondolkodó emberre utaló környezet. A nappali meghitt enteriőrjében helyet kapnak saját és más alkotók képei.

A rendezett, harmóniát sugárzó otthon és a képein gyakran megjelenő ház vagy szobabelső azt sejteti, hogy az ön számára meghatározó jelentőséggel bír ez a motívum. A láthatón túl gondolom több jelentést is megfogalmaz képzeletében a témával kapcsolatban.
Igen, ez az egyik téma, amit foglalkoztat. Festményeimen, rajzaimon a táj, a ház, az üres szobabelső sarokkal, ablakkal jelenik meg. Néhány motívum, amit megpróbálok kibontani. Az ablak nálam a teremtett világban körülhatárolt zárt lelki világot jelenti, amit a környezet alakít és befolyásol.  Az ablak egyfajta utalás a külvilág és a belső, lelki tér közötti kapcsolatra. Egy bizonyosság a gondolataimban, az életemben, amit az ablak láttatni enged, és ami valóban ott is van.

A vászonra vitt színek és formák valódi élményen alapulnak, egy ténylegesen tapasztalt látványt jelenítenek meg vagy egy elképzelt világ mozaikjai?
Ezek az alkotások általában nem konkrét dolgok, tárgyak, emberek. Valahol látok valakit vagy valamit, melynek vetülete elraktározódik a tudatomban. Amikor embert ábrázolok, az anatómia csak stilizáltan és a gesztusok szintjén van jelen. Nem is igazán ábrázolni, hanem kifejezni akarom az embert. A képeimen megjelenített tájban felsejlik a szülőföldem, a Mátraalja és visszaköszönnek a most otthont adó jász föld motívumai is. Gondolataimban raktározom a már látott konkrét benyomásokat, melyek nem igazán fontosak, de támpontként szolgálnak a későbbiekben.

A pályázaton nyertes Háztáj című alkotáson is megtaláljuk a Varga József Zsoltra olyan jellemző motívumokat, mint a ház, az emberalak, a hitre utaló jelek. Mesél róla?
A pályázat címe a Jászság régen és most volt. Az ember jelenlétének színtereit egységbe foglaltam. A privát élet és a templom jelentette közösségi tér közötti átmenetet. Ilyen formán egyben hitvallás is. Konkrét helyszínt itt sem fedezhetünk fel, de amikor készítettem, a jász táj inspirált.

A képeiről számomra a sejtelmesség, valami időn és téren túli jut eszembe. Mennyire tudatos ez? Elsősorban mit szándékozik kifejezni ezekkel az áttetszően pasztelles színekkel, az elmosódó formákkal?
Az ember kapcsolatát környezetével, a teret amiben létezik, a kézzelfoghatót és ami nem az. Mert például milyen csodálatos, hogy látom, hallom és kimondom. Ezek nem tapintható dolgok. Tiszta és egyszerű folyamatok, mégis olyan összetett és megfejthetetlen. A színek funkciója nem csak a konkrét feltöltése vagy körülhatárolása, nem csupán az absztrakt színformák megjelenítéséhez nélkülözhetetlenek, hanem más szintű dolgokat is jelölhetnek és meghatározhatnak. Végső soron a teremtett világ, a változó lét és a Teremtő egysége is kifejezhető a színekkel, formákkal. Korunkban is fontos feladat a láthatatlan Teremtőt valamilyen formában láthatóvá tenni, az ábrázolásban utalni a jelenlétére.

Az ön fogalmai szerint mi a kép?
A kép a tudatos és a véletlen egybeesésének megléte. Színekkel és formákkal megkomponált világ a konkrét és az absztrakt határán. Egy jó kép Istenhez közelíti a nézőjét. Minden képnél próbálok egységbe foglalni, ugyanakkor kibontani olyan gondolatokat, amelyek az alkotás közben fogalmazódnak meg bennem. Sem előtte, sem utána. Bizonyos érzések sokkal intenzívebben működnek az alkotás során. Ezeket nem is lehet szavakkal kifejezni.

Milyen módszerrel alkot? Rögtön megfesti az elképzeléseit vagy hosszú időn át vissza visszatér egy műhez?
Általában hosszasan érlelődnek az ötletek. Amikor összeáll bennem a kép, amit már fel tudok vállalni, elkezdem és vagy elkészül, vagy félreteszem és visszatérek. Persze előfordul, hogy többször átdolgozom, mert az idők múltával már másképp látom. Nem vetem el, inkább ismét körüljárom a témát.

Az elkészült munkákat hol láthatja a közönség?
Csoportos és egyéni kiállításon is megjelentem már az ország több városában. Jászberényben tavaly a mozi galériáján láthatták egyéni tárlatomat. Talán jövőre ismét összejön egy kiállítás itt. Szeretném minél több embernek megmutatni a munkáimat és a képeimmel valamit átadni a nézőknek. Azt vallom, ha csak egy ember jön el a kiállításomra, és kap valamit a művekből, ami számára további jó gondolatokat ébreszt, már megérte.

A Szikra Galéria pályázatán elért siker milyen helyet foglal el az értékrendjében?
Jelentős díjként értékelem, hiszen dr. Egri Mária művészettörténész, valamint Máté György szobrászművész és Palkó Tibor festőművész zsűrizték a pályamunkákat.  A szakmától kapott elismerés adja meg igazán ennek a díjnak az értékét.