Örök derű és mosoly

Bözsike néni reggel még precízen megmetszette a rózsáit, elrendezte kertje ékességeit, így már nyugodtan várhatta köszöntőit 90 éves születésnapja alkalmából.

A város nevében Szatmári Antalné alpolgármester asszony köszöntötte Kis Jánosnét családja körében, aki szerényen húzódott meg aprócska termetével az óriási kanapén. Szatmáriné örömét fejezte ki, hogy egyre többen gazdagítják a szépkorúak táborát, köztük már Bözsike néni is, majd átnyújtotta a köszöntő emléklapot és egy szép, tarka virágcsokrot.

Kis Jánosné Bözsike néni 1926. április 1-jén született családja 11. gyermekeként. Felsőmuszáj tanyán nevelkedett tizenkét testvérével, akikkel sajnos már nem ünnepelhetett együtt. Húsz éves korában ismerkedett meg szerelmével, Jánossal. Azóta is egyik kedvenc anekdotája megismerkedésük története, hiszen a Hajtai búcsún ismerkedtek meg, és életük legnagyobb ajándékát kapták akkor búcsúfiául: egymást. 1950-ben házasodtak össze és két gyermekük született, akik már a városban nőttek fel. „Nagyon jó, dolgos férjem volt.

Kímélt engem, hogy a gyerekek mellett ne kelljen munkába járnom. Boldogan éltünk, a férjem békés természetű ember volt.” – emlékezett vissza Bözsike néni élete párjára, akit 1993-ban veszített el. Igen megrendítette, hogy az elmúlt évben kellett örök búcsút intenie Erzsébet lányának és János fiának is, de menye, három unokája és két dédunokája gyógyír a fájdalmas veszteségre.

Zsebkendőt szorongató, összekulcsolt, dolgos kezei is elárulták, hogy mindene a kert, ahol ma is katonás rend és tisztaság uralkodik. Bal szeme világát elveszítette, de még mindig egyik kedvenc foglalatossága az olvasás. Családja elmondása szerint Bözsike néni egész életében jó természetű, vidám ember volt, ami minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy ilyen egészségi állapotban megérhette a 90. évet, szívében az örök derű mosolyával.