Európa legversenyképesebb mezőgazdasága a cél

A Kárpát-Haza Gazdasági és Kulturális Konferencia vendége volt a rendezvény fővédnöke, Nagy István. Az agrárminiszter egy előadást tartott, melyet azzal kezdet, hogy 10 éves a konferencia, s ez lehetőséget ad arra, hogy megálljunk, s megnézzük, miért is jött létre, mit ért el és érdemes-e tovább csinálni, van-e eredmény, s ebből mi következik. Mint mondta, ennek kapcsán azzal is számot vethetünk, hogy mit is akarunk ezen a világon, milyen terveink és céljaink vannak.

– Nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy egyedülálló kezdeményezés volt tíz évvel ezelőtt létrehozni ezt a konferenciát. Összekötni a kultúrát és a gazdaságot és Kárpát-medencei dimenzióban gondolkodni, akkor egyáltalán nem volt még megszokott. Ma már hála Istennek így van. Ez köszönhető a nemzeti kormánynak. Ennek a kormánynak a tagjaként mondhatom, hogy sokkal nagyobb a felelősség, mint csak egy ország polgárainak képviselete. A határok fejünk felett jönnek-mennek a történelem viharaiban, s erről nem az ott élők tehetnek. Pontosan ez az a közös felelősségvállalás, mely olyan lehetőségeket ad, amelyeket ma sem aknázunk ki jól. A tíz évvel ezelőtti felvetés zseniális, s meg kell találnunk benne azt a lehetőséget, hogy amikor utazunk órákat, amikor vezetünk akárhány kilométert, s megállunk és azt mondjuk „Jó napot kívánunk!, azt mondják „Isten hozta!”. Közben pedig országhatárokat lépünk át.

A miniszter elmondta, hogy tárgyalásai során nem az a feladata, hogy üzletet kössön, hanem az, hogy barátságokat építsen. A barátságok és a bizalom mentén köttessenek majd meg az üzletek.

– Minden üzlet alapja, minden vállalkozás sikere a bizalom. Lehet-e könnyebben, lehet-e gyorsabban bizalmat kialakítani, mint barátság mentén, főleg, ha azonos a nyelvünk. Eltérő lehetőségek és adottságok vannak, melyeket rendkívül jól össze lehet hangolni, s az embernek a szíve fáj, amikor Székelyföldön azt látja, hogy olaszok vannak a helyünkön, az olaszok csinálják meg mindazt az üzletet, amit nekünk, magyaroknak kellene lebonyolítani. Nagy hiba, hogy eddig ezeket a kapcsolatokat nem építettük ki.

Szólt a miniszter arról is, hogy nagyon büszke a kiépült falugazdász hálózatra. A határon túli magyarság 70%-a vidéki környezetben él. Nagyon sokaknak még mindig mezőgazdasági kötődése van. A föld az, amely a megélhetést, a biztonságot adja. Ezért nem mindegy, hogy a földben rejlő lehetőségeket, a benne rejlő gazdasági potenciát hogyan tudjuk kihasználni. Hogyan tudunk úgy fejleszteni, hogy a föld évtizedről-évtizedre, az adott kor körülményei között mindig olyan megélhetést biztosítson az azt megművelőknek, hogy akarják azt tovább csinálni.

– A gazdaság nemcsak önmagában van, hanem a kultúrával együtt. Soha nem mondja ki senki, hogy minden kulturális alapunk a vidéki létből, a mezőgazdaságból jön. Abból, ahogy évszázadokon keresztül műveltük a földet, ahogyan éltünk a földdel, ahogyan a társas kapcsolataink alakultak. Ezért az agráriumban élőknek, dolgozóknak mindig is nagyobb felelőssége van. Nézzék meg a nagyvárosi létet, azokat, akik eltávolodnak gyökereitől. Vagy nézzük meg egy vidéki kisváros patent rendjét. Ezért nagyon fontos, hogy a kultúra és a gazdaság együtt szerepel ezen a konferencián. A hagyományokkal, a kultúrával elősegítjük a gazdaságnak az épülését – mondta Nagy István, aki azt is feleleventette, hogy az elmúlt években hány és milyen nagy kihívások érték az országot: COVID, a történelmi méretű aszály, orosz-ukrán háború, energia válság, uniós szankciók.

Melyik társadalmi csoport volt az, amelyik a COVID idején a legveszélyesebb időszakban is reggel felkelt, itatta-etette az állatokat, művelte a földet? – tette fel a kérdést a miniszter, melyet meg is válaszolt. A mezőgazdaságban dolgozók azokban a nehéz időkben is biztosították az ellátást az ország lakói számára.

– Olyan természetes volt, hogy a boltokban a piacon, a hűtőben ott volt a szükséges élelmiszer. Ugyanakkor ez az időszak arra is rávilágított, hogy ez a helyzet nem magától van. Az én legfontosabb feladatom, hogy az ezt a munkát végző emberek tevékenységét és elismerését növeljem. Hogy társadalmi elismertségük a helyére kerüljön, s hogy a paraszt szó a minőséget képviselje. Mondhatjuk azt, hogy gazda, vagy farmer, bár utóbbi szót ki nem állhatom. A paraszt, a parasztság, a paraszti kultúra az, amely stabilan, egyenesen tartja a magyarság gerincét, s ehhez nincs hasonló. Mindig ezt a réteget támadja mindenki, mert ez a legveszélyesebb mindazokra, akik nem nemzetben gondolkodnak. Mindent meg kell adnunk azért, hogy a 21. században is megtalálják a helyüket a modernizáció közepette is. Büszkeséggel töltött el, hogy a kormányt sikerült meggyőznöm arról, hogy mindenképpen támogatni kell a mezőgazdaságot. A kormány meghozta azt a döntést, amely szerint Európában egyedüliként 80%-os társfinanszírozást biztosít az EU-s támogatásokhoz. Ez hihetetlen eredmény, hiszen minden 100 euroból a magyar kormány ad 80-at és csak 20-at az unió. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két esztendőben megháromszorozódott a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló forrás hazánkban.

A miniszter azt is megjegyezte, hogy az elmúlt – két átmeneti – évben több mint 1 500 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett a magyar agráriumba. Két év alatt többet költöttünk fejlesztésre, mint a megelőző hét évben, derült ki Nagy István mondandójából, aki azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdáknak határainkon innen és túl is alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz és a fogyasztói szokások változásaihoz is.

– Szemléletváltás kell a talajművelésben, az öntözésben, a növényvédelemben, a fajták kiválasztásában. Készen kell állnunk a változásra. Ha készen állunk, akkor az információk jönnek. Nem véletlen tartja a mondás, hogy „Az adjon tanácsot, aki kalácsot is ad.” A jó hír az, hogy a versenyképesség javításához lesz forrás. A költségekhez 50%-os támogatást ad a kormány, azaz a gazda 1 forintja máris kettőt ér majd. Nincs másik olyan ágazat Magyarországon, ahol hasonló intenzitású támogatással számolni lehet – mondta Nagy István, aki azt is megjegyezte, hogy mindezt a változást szolgálta az elmúlt négy év törvénykezése is, amely a mezőgazdaságot érintette. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy kell a vásárlók szemléletváltása is, hogy a jó minőségű hazai termékeket keressék és vegyék. Ezen is sokat kell még dolgozni, de ha sikerül, akkor 2030-ra olyan új magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart tudunk létrehozni, amely Európa legversenyképesebb mezőgazdasága lesz.

– Éljünk azzal a lehetőséggel – ha már a határaink elszakítottak bennünket -, hogy a hagyományaink, a kultúránk, az egymás iránti bizalom olyan pluszt hordoz magában, amit nem szabad veszendőbe hagyni. Ez a bizalom egy nagyon erős tőke, s szolgálja ez a konferencia ennek a tőkének az erősítését határainkon innen és túl – mondta a Kárpát-Haza Konferencián elmondott előadásában Nagy István agrárminiszter, aki beszédét követően elismerő oklevelet adott át a jubileumi konferencia okán Papp Imrének, a Kárpát Haza Klub vezetőjének.