Sziluett lövő Európa-bajnokság volt Jászberényben

A Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség és a Honfoglalás Lovas és Lövészklub Sportegyesület június 20-30.között a Jászberényben, a Hábencius lövészparkban (Boldogházi út) rendezte meg a XXII. AETSM Európa-bajnokságot, amely egyben Világkupa forduló is volt. Nyolc európai ország és Ausztrália legjobbjai versengtek egy mással a helyezésekért.

Ahhoz, hogy valahol sportlövő versenyt rendezzenek, bármilyen meglepő is, nélkülözhetetlen egy lőtér. A rendszerváltozás előtt az MHSZ lőtereken gyakorolhattak a lövészet szerelmesei, majd utána egyre kevesebb lehetőségük volt erre. Már csak azért is, mert számos lőtér megszűnt. Az, ami városunkban történt, hogy egy családi lőtér jött létre, kuriózumnak számított és számít ma is. Amikor a június végén itt lebonyolított Európa-bajnokságról beszámolunk, mindenképpen szükséges az előzményeket feleleveníteni Hábencius Ferenccel, aki feleségével együtt hozta létre a Hábencius lövészparkot.

– Hosszú út vezetett a kezdetektől a mostani Európa-bajnokságig. Hogy jött létre a Hábencius lövészpark Jászberényben?

– Hát elég göröngyös volt ez az út. Amikor a rendszerváltáshoz fűződő kárpótlási jegyekkel földhöz lehetett jutni, úgy 25 évvel ezelőtt 3,2 hektár meglehetősen gyenge minőségű termőföldhöz jutottunk. A területen volt két elég magas homokbucka, domb, ami kiégett és nem termett benne semmi. Az egész család szerette a lövészetet és jó messzire jártunk el lőni. Ekkor arra gondoltunk, ha ez a terület termelésre nem igazán alkalmas, akkor lehetne itt lőteret kialakítani. A lőtér építését 24 éve kezdtük, s akkor még egy szerényebb létesítményre gondoltunk. Az egyesületünk, a Honfoglalás Lovas és Lövészklub Sportegyesület egyidős a lőtérrel, amely 2005-ben kezdte meg működését.

– Az elmúlt közel 20 év alatt számos nagy versenyt rendeztetek már itt.

– Valóban nagyon sok szakág versenyét rendeztük meg ezen idő alatt. Például volt gyorspont, sziluett, koronglövő verseny is nálunk.

– Ez a mostani Európa-bajnokság hogy került ide?

– Ennek nagyon hosszú története van. A finnországi Európa-bajnokságon megismerkedtem a világszövetség elnökével. Étkeztünk egy mocsár tetején, s amikor már mindenki elment, úgy gondoltunk ne egyedül fogyasszuk el az ebédet és összeültünk. Elkezdtünk beszélgetni, de akkor én még nem tudtam, hogy ő a világszövetség elnöke. A beszélgetés során kiderült, amikor már bemutatkozott, hogy korábban a magyarok már vállalták egy Eb megrendezését, majd másfél hónappal az esemény előtt lemondták. Ezt már máshol nem is tudták pótolni. Ezzel mi magyarok meglehetősen negatív megítélést kaptunk. Én akkor felálltam az asztalnál és megfogadtam, hogy ezt a csorbát kiköszörüljük, ezt a versenyt mi megrendezzük. Kértem a közbenjárását ez ügyben. Ez 2019-ben történt, ám a Covid-19 miatt a következő Eb elmaradt. Idén viszont már meg lehetett rendezni, s most itt vagyunk. Az ausztrálok indulása révén pedig Világkupa verseny is ez a jászberényi Európa-bajnokság. A pálya, a környezet nagyon tetszik a vendégeinknek.

– A lövészetnek sok formája ismert. Talán a sziluett lövészetet kevesebben ismerik.

– A sziluett lövészet a 19. században Mexikóban alakult ki. Az ottani háború idején a katonák pihenő idejükben, hogy formába tartsák magukat, kikötöttek élő állatokat és azokra lőttek, majd elfogyasztották azokat. Később ennek a humánusabb formáját, a fém sziluett lövészetet kezdték művelni. Bizonyos állatformákat vágtak ki fémből és különböző távolságból arra lőttek.

– Ezen a lőtéren az elmúlt közel húsz évben sokan megfordultak már. Kik voltak a legnevesebb lövők, akik itt megfordultak?

– A legnevesebb versenyző éppen ezen az Európa-bajnokságon van nálunk. Ő Nico Marko finn sportlövő, aki 20-szoros világbajnok. Ő már jóval a verseny előtt megérkezett és nagyon meg van elégedve a körülményekkel, a lőtérrel. Egyébként foglalkozunk oktatással is. Ebből adódóan szinte minden korosztály megfordul nálunk.

– Hogyan szerepelnek a magyarok a sziluett lövő Eb-ken?

– Ez nem olyan régi szakág hazánkban, s ennek ismeretében kell megítélni a magyarok eredményeit. A legnagyobb gondunk az, hogy kevés az utánpótlás korú fiatal. Mi foglalkozunk utánpótlás korú lövészekkel is. Sikerült kilobbiznunk, hogy ezúttal a junior és a serdülő korú fiatalok is lőállásba állhattak az Európa-bajnokság keretében. Ezt nagyon nagy eredménynek tartom. Örülök, hogy elfogadták a kezdeményezésünket.

– Magyarországon hány helyen lehet gyakorolni a sziluett lövőknek?

– Magyarország kis ország. A lőterek elhelyezkedése az MHSZ korára nyúlik vissza. Akkor épült a legtöbb lőtér, de ezek csak 50 méteresek voltak. Akkor a hagyományos versenyszámokat 25 és 50 méteren lőtték. Ez viszont ma nem elég. Most már 100 méterre lőjük az alappályát és a nemzetközi versenyen 200 méteres pisztolypályánk. Ám lehet ettől több is. Magyarországon ilyen lőterek nem épültek. Vannak persze katonai lőterek, de ezeket csak a hadsereg használhatja. Nekünk négy évbe tellett, mire a jelenlegi pályát kialakítottuk.

– Ez az Eb egy újabb nagy lépés volt az életetekben. Mi lesz a következő?

– Köszönöm a kérdésed, éppen a napokban beszéltünk erről. Azt gondoltam, hogy még egy Európa-bajnokságot nagyon szívesen megrendeznénk, s pályázni is fogunk erre. Amennyiben ennek rendezését más kapja, akkor szerintem az én pályafutásom alatt már nem rendezünk. újabb Eb-t. Világbajnokságot nem tudunk bevállalni, mert azt 500 méter alatt nem rendezhetnek. Amennyiben sikeres lesz a pályázatunk, akkor két év múlva Európa legjobbjai ismét nálunk randevúzhatnak majd.

Június 20-30. között nyolc ország lövő versengtek egymással a XXII. AETSM Európa-bajnokságon a Hábencius lövészparkban. Az eredményhirdetés során – Pócs János országgyűlési képviselő és Balogh Béla alpolgármester adta át az okleveleket és érmeket – a német csapat vezetője mondott köszönetet a házigazda rendezőknek. Mint mondta, a szervezés, a lebonyolítás minden igényt kielégített, s a lőtérrel is meg voltak elégedve a versenyzők. Azaz, akik itt voltak ezen az Európa-bajnokságon, azok Jászberény, a Hábencius lövészpark jó hírét elviszik Európa számos országába. Köszönet ezért a Hábencius családnak és mindazoknak, akik a rendezvény sikerén dolgoztak.