Magyar várak nyomában
A Jászberényi Ifjúsági Önkormányzat ismeretterjesztő előadásra hívta a fiatalokat hétfő délután a Városháza dísztermébe. Dr. Sebők Balázs főiskolai docens ezúttal magyar várainkról tartott érdekfeszítő, látványos fotókkal illusztrált előadást.
A programsorozat, amelynek része volt a Magyar várak című előadás, célja történelmi múltunk épített örökségeink megismertetése, a fiatalok identitástudatának erősítése. A prezentáció nem titkolt feladata, hogy az érdeklődést felkeltve történelmi helyszíneink személyes felkeresésére sarkallja az ifjúságot.
Az előadás során hat ikonikus várunk történelmével, építészetével és jelenlegi állapotával sikerült közelebbről megismerkedni a rendhagyó történelem óra keretében. Elsőként Drégely várába látogattunk el a képzeletbeli kiránduláson. A Börzsöny szépséges hegyvonulatai között egy 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcson IV. Béla uralkodása alatt felépített erőd nem bírt különösebb stratégiai funkcióval, de története mégis arannyal íródott a magyar történelem lapjaira. A „mégis” kifejezés egyébként Sebők Balázs vezérfonala volt az előadás során, hiszen számos példát hozott arra, hogy történelmünkben meghatározó volt ez a rövid szócska. Drégely vára tehát a maga idejében jelentéktelennek volt mondható, a törökök 1552-ben mégis megtámadták 12000 fős seregükkel. A maroknyi várvédő látta a tengernyi katonát, a világ egyik legjobban felszerelt hadseregét, mégis szembeszállt velük. Tudták, hogy mind odavesznek mégis küzdöttek a végsőkig. Ezért beszélünk ma is tisztelettel Drégely várának ostromáról, ezért íródott Arany János gyönyörű balladája a Szondi két apródja. És többek között ezért is érdemes felkeresni a romjaiban is szépséges erődítményt, ahonnan szép időben a Tátráig is ellátni.
A következő képzeletbeli úti cél Gyulaffyi László fészke, a Veszprém megyei Csobánc volt. Érdemes felvenni ezt a várat is felvenni a kulturális örökségek bakancslistánkra már csak a pazar kilátás miatt is. A várhegyről belátni a Káli-medencét, a Balatont, tiszta időben még az Alpokaljának is integethetünk. Sebők Balázs a korabeli bajvívások hőseiről mesélt a vár kapcsán, amelynek kapitánya legyőzhetetlen bajvívó hírében állt. A vár rekonstrukciója kikerült ugyan a Nemzeti várprogramból, de önkéntesek segítségével jelentősek azok a falszakaszok, amelyek a támpillérek között újra az égbe törnek. Az előadás külön érdekessége volt, az a 3D-s videó bemutató, ami a várakat eredeti formájukban mutatta be.
A Balaton-felvidékről messzire utaztunk, a Mátra keleti lábához, a Siroki várhoz. A tőlünk mindössze egy órás autóútra található várat a Nemzeti várprogramban elkezdték felújítani, így a néhány éve még életveszélyes falak mára bejárhatóak. Az alsó várban már modern kiállítótérben tájékozódhatunk a vár történelméről. Nekünk most a tanár úr osztott meg érdekességeket a XIV. század elején épült erődítményről. Elmondta, hogy az építmény nagy ostromot nem szenvedett az idők folyamán. Sorsa mindig Egerhez kötődött, falai hasonlóan cseréltek gazdát a közeli várhoz. Végzetét a Habsburgok pecsételték meg, amikor az 1700-as években felrobbantották. Érdemes bejárni a tufába vájt kazamatákat és megmászni a várfokokat, ahonnan kiváló kilátásban gyönyörködhetünk a közeli és távoli hegycsúcsokban.
A továbbiakban szó szerint a fellegekbe vitt az idegenvezetőnk, hiszen a Visegrádi Fellegvár ormaival volt alkalmunk ismerkedni. A szépen felújított épület szakrális helyszínen található. A hely szelleme, séta az ősi kövek között és a szemet gyönyörködtető táj látványa mindenképp megér egy kirándulást. A legendárium is jegyzi, annak idején a török követet annyira lenyűgözte Mátyás palotája, hogy még a pasa üzenetét is elfelejtette zavarában. A Salamon toronyba szintén érdemes felmászni, éttermében pedig elfogyasztani egy rusztikus ételsort.
Hazánk legszebben rendbe hozott vára, egy valódi ékkő a kulturális örökségek listáján a Zemplénben található Füzéri vár. Érdekesség, hogy a falak vakoltak és fehérre meszeltek, de mint megtudtuk annak idején valamennyi várunk ilyen külső borítással rendelkezett. Az ötszáz méter magasságból látható lélegzetelállító kilátás, a vérkápolna csillagboltozatos mennyezete és a példa megtekintése a szakszerű felújításra, az örökségvédelemre mindenképp megér egy hosszabb kirándulást.
Az idő rövidsége miatt már csak egy vár bejárására maradt idő a rendhagyó történelem órán. Utolsóként a határ túloldalán, Szlovákiában található Somoskőre látogattunk. A vulkáni csúcsra épült erődítmény szintén könnyen elérhető városunkból és ma már egy határsétával könnyen látogatható. A vártorony ablakából rálátni a magyar tájakra, így annak idején a csehszlovák határőrségnek stratégiailag fontos megfigyelőállomás volt. A várat szomszédaink még a hetvenes években felújították, így jó állapotban van. Külön látványosság a mellette található bazaltorgona, amelynek anyagából az 1200-as években a várat felépítették eleink.
Virtuális vársétánk itt most véget ért, de kulturális örökségeink listáján még hosszan sorolhatnánk a hazai várakat, amelyekről remény szerint a következő előadás alkalmával még hallani fogunk.
a BerényCafé újságírója.
