Kiváló kapcsolatot építettem ki a vállalkozókkal

Hamarosan nyári szünetre mennek a parlamenti képviselők. Pócs Jánossal, a Jászság országgyűlési képviselőjével még az utolsó ülésszak idején beszéltünk parlamenti munkájáról, előterjesztéseiről, módosító indítványairól, a Tisztelt Ház apró titkairól, ám végül is mindig szűkebb otthonunkról, a Jászságról.

Megnéztük áprilisi, májusi nyilvános jászsági szerepléseit, ami hat, sűrűn teleírt oldalt tett ki. A Parlamentben is szorgos napjai lehettek, felszólalt a vasútfejlesztési programról, a mezőgazdasági kárenyhítésről, ugyancsak áprilisban ott tárgyalt a Samsung vezetésével. Egy-egy mondat kommentárt kérhetünk?
A vasútfejlesztési programmal, a hálózat megújításával, a teherforgalom zömének sínekre irányításával mélyen egyetértek. Azért szólaltam fel, mert 2010-ben azzal riogatták a jászkisérieket, hogy a MÁV járműjavító meg fog szűnni, s lám, ehelyett fejlesztések zajlanak, és jelentős szerep hárul az ott dolgozókra a pályakorszerűsítésben és a szerelvénygyártásban egyaránt. A mezőgazdasági kárenyhítésnél is a választókerületemből, a Jászságból indultam ki, elmondva, hogy éppen tőlünk érkezett a javaslat a kormányhoz az osztatlan közös tulajdonok kimérése technikájáról. Azt is örömmel nyugtáztam, mint a mezőgazdasághoz családilag tartozó gazdálkodó, hogy népgazdasági szinten megkerülhetetlen az ágazat, amelynek árbevétele megelőzte az autóiparét is. A Samsung és a kormány vezetőinek parlamenti tárgyalásairól pedig annyit nyilvánosan elmondhatok, hogy jelentős terveik vannak a Jászságot és a jövőt illetően, további fejlesztéseken dolgoznak.

Nem szeretnénk titkokat kikutatni, de mégis mi a szerepe, feladata az egyéni képviselőnek ilyen tárgyalásokon?
Akár a legnagyobb, akár kisebb cégekkel tárgyalok, érzékelik, hogy a versenyszférából jöttem. Tisztában vagyok vele, mit jelent egy forintból kettőt csinálni, havonta fizetést adni, törleszteni a hiteleket, az uniós piacon állni a versenyt. Mindezt nekem nem kell bizonygatniuk, elmagyarázniuk. Tisztelem a teljesítményüket, amit komoly „préshelyzetben” érnek el, és megértem az érzékenységüket. Amikor Gyurcsány Ferenc szerencsétlen félmondata – el lehet menni –, elhangzott, három-négy jászsági cég mindjárt a környező országokban tájékozódott és leányvállalatot alapított. Jóban kell lenni a gazdasági élet szereplőivel, úgy is, hogy a nyereségadót 19-ről 9 százalékra csökkentettük, és úgy is, hogy elismerjük az érdemeiket és az erőfeszítésüket. Én mindig a szalag végén dolgozók érdekeit védem, amikor a felső vezetőket támogatom akkor is, mert a menedzserek egy döntése dolgozók, családfenntartók utcára kerülését eredményezheti. Ezért is gondolom, hogy kiváló kapcsolatot építettem ki a vállalkozókkal. Nem kell a politika szeszélyének kitenni a gyarapodásukat, például abból a matematikából kiindulva, hogy több szegény választó van mint gazdag, ezért meg kell támadni az utóbbiakat.

A Parlamentnél és az áprilisnál maradva, vendégül látta a szentandrási gyerekeket. Hét év után bizonyára jól ismeri az épületet.
A Jászságból gyakran szervezek parlamenti látogatásokat. Hét év után természetesen nem tévedek el, de minden alkalommal kérek idegenvezetést, és igyekszem mindegyiken én magam is részt venni. A vendéglátó szerepén kívül azért, mert olyan gazdag ennek az épületnek a története, hogy két hasonló idegenvezetésre nem emlékszem. Sokan már azon meglepődnek, hogy az épület két teljesen azonos – egymás tükörképének mondható – üléstermet tartalmaz. Egy négyzetcentiméternyi különbség azért van, mert a felsőházban restauráláskor is meghagyták azt a golyót, ami a szószékbe fúródott a Tisza István elleni merénylet alkalmával.

Jól lehet barátkozni a Parlamentben, akár az ellenzékkel is?
A parlamenti legendárium szerint Torgyán József és Kovács László civilben is összejártak, ám a ház falai között igencsak aprították egymást. Én az ilyen hozzáállással nem tudok azonosulni. A család, a haza, a nemzet, a hit, olyan alapvető kötelékek, amelyek kijelölik az embernek a barátkozása körét. Semilis semili gaudet. Hasonló a hasonlónak örül. Vagy másként fogalmazva: vagy hideget, vagy meleget fúj az ember, mert a langyosat az Úr is kiköpi a szájából.

Májusban is többször szót kért – természetesen a redemptio évfordulója kapcsán is –, ám most csak a költségvetéshez benyújtott módosításáról és a vitában kifejtett álláspontjáról érdeklődünk.
A gazdaság erősödésével, felpörgésével az ország költségvetéséből több jut mindenre. Oktatásra, egészségügyre, utakra is. A módosítás kapcsán a 32-es út és a Jászberényt elkerülő út, valamint a Tiszasüly – Jászkisér közötti út felújítását indítványoztam. Hétről hétre lobbizok az útépítések mellett. A szakmai egyeztetések már lezajlottak. A közútkezelő álláspontja szerint indokolt a kérésünk, a kormánypárti frakció egyeztetése is pozitív kicsengésű.

Miniszteri egyeztetés előtti állapotban vannak ezek az ügyek, s azt mondhatom, ilyen közel még nem voltunk a megoldáshoz. Az is erősíti a pozíciónkat, hogy Seszták miniszter úr eljött hozzánk a Jászsági Menedzser Klub gazdasági fórumára, és ott átvette a gazdasági szereplők által aláírt támogató petíciót az útépítések szükségességéről és fontosságáról.

Milyen összegekről beszélünk?
A Fényszaru – Jászberény közötti 13.8 km hétmilliárd forint plusz áfa, az elkerülő út 4.5 km-e nettó hatmilliárd, a Tiszasüly-Jászkisér közötti 22.7 km ugyancsak nettó 1.6 milliárd forint. A Jászfényszaru – Jászberény közötti kerékpárút pedig 640 millió forintba kerül. Azt tapasztalom, hogy a megye pozíciója erősödik, és a 4-es út építésével párhuzamosan előtérbe kerülnek a mi útjaink is. Azt is eredménynek kell tekinteni, hogy a 32-es út Hatvan és Fényszaru, illetve Újszász és Szolnok között már két irányból megújult, s a jász világtalálkozó kezdetéig soron kívüli kormánydöntéssel Jászladányig javították az utat. A megyei TOP pályázatai között 12 milliárd forintban útfelújítások is szerepelnek. A kétéves tervben a Jászapáti – Jászkisér út is. Megemlítem: ha nem kellene százmilliárdokat költeni a migránsüggyel kapcsolatos határvédelemre, biztonsági intézkedésekre, jóval gyorsabban épülhetnének az útjaink is.

A biztonságot említette, ami közügy. Milyen a közbiztonság, a Parlament, illetve a Jászság felől nézve?
A most tárgyalt költségvetésben 19 százalékkal több, összesen 514 milliárd forint jut katasztrófavédelemre és biztonságra. Ez kiemelkedő összeg. Ezzel együtt soha nem lesz tökéletes a közbiztonság, főleg annak, akitől akár egy tyúkot is ellopnak. Most tárgyaltuk a megyei közgyűlésben a rendőrség beszámolóját, amit a többség köszönettel elfogadott. Ugyanis felderítetlen bűncselekmény ilyen kevés még nem volt. Noha jászsági rendőrök is védik a határainkat, és eközben hiányoznak itthonról, a településeinkről.