A Margit-sziget története

2017-04-222017-04-20 Munkatársunk 0 Comments Margit-sziget

Az Alföldre érkező Zagyva folyó a Jászság területén jelentős kanyarulatokat hozott létre. Tulajdonképpen Jászberény városa is a Zagyva kanyarulatai között alakult ki. A Zagyva szakaszai közöl egyedüliként városunkban alakult ki természetes módon a folyó hordalékaiból a Ferences templom mögötti sziget.

Talán már a középkor végén a sziget közelében vízimalom is létesült. A sziget legkorábbi és pontos ábrázolása idősebb Bedekovich Lőrincnek a Jászkun Kerület földmérőjének munkájából ismert.

1791-ből származó Zagyva és Tarna folyókat bemutató munkájában megfigyelhető, hogy a sziget keleti partja még sokkal keskenyebb volt, mint a mai.

A sziget melletti ingoványos területet Bathó Ignác (1820–1911) mint földbirtokos rendezte az 1860-as években. Így jött létre a Bathó-kert, amit ma Szántai-kertként ismerünk.

A belső vízimalomig elterülő szigetet először Leopold-szigetnek hívták, hiszen 1790 és 1795 között Habsburg-Lotaringiai Sándor Lipót volt Magyarország nádora és a jászok és kunok főbírája.
1868-ban Sipos Imre (1833–1911) a szigeten gőz- és kádfürdőt épített és strandot is üzemeltetett. Az új tulajdonosról Sipos-szigetnek kezdték nevezni a helyet.

1898-ban Schönfeld Ferenc neves berényi vendéglős vette meg a szigetet és mulató kertté alakította át. Ekkortól a helyet Margit-szigetnek nevezik, ami Schönfeld Ferenc Margit nevű lányáról lett elnevezve.

A tulajdonos megépítette a margitszigeti mulatót is és kellemes nyári szórakozóhellyé tette, ami erős konkurenciája lett a Bathó-kerti vendéglátásnak, ami aztán pár év elteltével meg is szűnt. A mulató a sziget északi, a ferencesek kolostora felé eső részén volt, mögötte folyt a Zagyva. A Hatvani út felőli oldalon egy gyalogos fahíd is átívelt a folyón, mely a mulatóhoz vezetett, s még Sipos-szigeti hídnak is nevezték. Több képeslap megörökítette ezt a látványosságot. A vendégek innen közelíthették meg a vendéglőt, amely tavasztól őszig üzemelt. Nem volt igazi neve, a köznyelv csak szigeti mulatónak vagy városligeti mulatónak említette. Az előző századfordulón a Margitsziget kellemes szórakozóhelye volt a városi úri közönségnek. 1902 februárjában viszont meghalt Schönfeld Ferenc, a hagyatékot pedig elárverezték. Ekkor a város vezetése úgy döntött, a Margit-szigetet, a rajta lévő létesítményekkel együtt megvásárolja, és saját maga üzemelteti. A Zagyva 1941-ben történt szabályozása viszont a vízi életnek és a Bathó-kerti strandnak is véget vetett.

Szerző:
Dr. Farkas Kristóf Vince
történész-muzeológus