Jászberényi könyv bemutatója Budapesten

Jászberény után Budapesten is megismerhették az érdeklődők dr. Suba Györgyné Cipruság-virágszál Isten országának munkásai Jászberényben című könyvét. A mű jászberényi bemutatója az Ars Sacra Fesztivál keretében, a Nyitott templomok napján volt a Nagyboldogasszony Főtemplomban.

A szép kiállítású könyvet a Pest megyei Megyeházán a Jászok Egyesületének nyári szünet utáni első rendezvényén dr. Dobos László ügyvivő mutatta be. Király Kitti színművésznő volt a segítségére, aki részleteket olvasott fel belőle.
Dr. Dobos László külön köszöntötte a szerzőt és dr. Suba Györgyöt, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Csoportjának elnökét, Varga Kamill szerzetest és Nagy Albert emeritus jászkapitányt.

A Jászok Egyesülete és a KÉSZ Jászberényi Csoportjának közös kiadásában megjelent könyv 463 életrajzot tartalmaz, a török időktől napjainkig. Sokféle életet, felfelé ívelő és kettétört életutakat is. Jászberényről szól, de benne van az egész Jászság.
A könyv hatalmas értéke, hogy nem egyszerűen vallástörténeti krónika: a felsorakoztatott egyházi személyiségek életéhez, pályafutásához kapcsolva ismerteti a ténykedésük idején lezajlott történelmi eseményeket, sőt azoknál többet: a várost és környékét, vagyis a Jászságot járványok, természeti katasztrófák formájában ért sorscsapásokat. Ezeken keresztül jobban megérthetjük, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük elődeinknek, és az ő lelkipásztoraiknak.

Stipula József plébános a kolerajárvány idején szolgált. A városban 1831 egyetlen nyári hónapjában 601 áldozatot szedett a járvány, és 1836-ban újra dühöngött. 1834-ben iszonyú aszály pusztított, állatok százai haltak éhen. Majd két egymást követő évben,1845-ben és 1846-ban árvíz is pusztított. A karizmatikus plébánosra nagy teher nehezedett, hogy hívei megőrizzék lelki tartásukat. 

Az újabb időkben inkább a politika pusztított. Jellemző részleteket olvasott fel a könyvből Király Kitti színművésznő. Így például a vörös különítményes Czernyi (v. Cserny) 1919. augusztus 15-én a búcsún 150 terrorista társával kívánt „részt venni”. „Ki lesz végezve vagy 20 burzsoá család, kézi gránátokkal és gépfegyverekkel el lesz intézve a körmenet” – szól az idézet Cserny leveléből. Szerencsére a Kommün augusztus eleji bukása a végrehajtást megakadályozta. Így is Jászberény szenvedte el az egyik legvéresebb eseményt és rémes időszakot élt át a Tanácsköztársaság alatt. A város fő bűnének azt tartották, hogy „nagyon katolikus”, ezért fehérnek kikiáltott város volt, és állandóan figyelem alatt tartották.  

Dr. Dobos László könyvismertetésében kiemelt néhány nevezetes egyházi személyiséget. Így Kovács Flóriánt, aki a „kalapos király” alatt szolgált négy évet káplánként Jászberényben. Később Szatmárnémeti püspöke lett, és a kripta első halottjaként becsülték meg személyiségét. A jászberényi születésű pap, Koppány (Koncsek) János életéből azt a különös mozzanatot idézte fel, amikor kínai keresztgyereket vállalt 1915-ben. Elmondta azt is, hogy minderről egy váratlanul előkerült képeslapból értesültek.
Az ügyvivő számára a legkedvesebb a jászberényi születésű Kovács Sándor Kamill volt, az utolsó kolduló barát, aki a begyűjtött alamizsnákat, élelmet az arra leginkább rászorulóknak juttatta. Tette ezt 1944-ben is, orosz igazolvánnyal. Ha oroszokba botlott, kezükbe nyomott egy érmet, mely Isten anyját ábrázolta. Olyan szuggesztív volt a fellépése, hogy az oroszok soha nem bántották, sőt tisztelettel néztek rá. Az ő nevéhez fűződik a Porciunkula (Angyalos Boldogasszony) kápolna építése, amely az Assisi Szent Ferenc bazilika szerény másolata.

Megemlítette még a jászberényi kötődésű Kovács Mihályt, akinek egyik fő műve a jászszentandrási templom megépíttetése volt. Ő írt egy harangtörténeti szakmunkát is, amely a Kárpát-medence több száz településének harangjait mutatja be.  Szólt Réz Kálmánról is, aki 1921-től volt káplán Jászberényben, emellett pedig 25 évig a Jász Múzeum igazgatójaként is dolgozott.

A könyvben szereplő Stella Leontin mesterkanonok ma is visszajár Jászberénybe. Mit jelent nekem Jászberény? című írásában, „mely a könyv zárófejezete”, vall életútjáról, a Jászságról.
Dr. Suba Györgyné köszönetet mondott mindenkinek, akinek része volt a könyv létrejöttében, külön kiemelte dr. Dobos László fáradhatatlan közreműködését. Az utolsó fél évi munka különösen nagy összefogást, odafigyelést igényelt, szükség volt a rengeteg segítőre, akik között 8 évestől 80 évesig húzódott a korskála. Humoros történetek is adódtak. Nem csekély nehézséget okozott, hogy a régi egyházi anyagok mind latinul íródtak.  

A különleges hangulatú könyvbemutató után vendégeink hazai krumplis és túrós pogácsával, mellé illatos, cserszegi fűszeres borral kedveskedtek.
Jó szívvel ajánlom mindenki figyelmébe az igényesen megírt, olvasmányos könyvet!