Évadnyitó és parkavató

Hármas ünnepi eseménnyel nyitotta meg hetedik évadát a Malom Film-Színház az elmúlt csütörtök délután.

A verőfényes őszi napsütés kiváló díszletet biztosított a színház parkjának avatásához, ahol helyet kapott a befogadó színház szellemiségét megjelenítő Főnix-szobor, melynek ünnepélyes átadójára is sor került. A falak között Szalai György fotográfiáiból nyílt kiállítás, az évadot pedig Kulka János önálló estje nyitotta.

Az évadnyitón megjelenteket, köztük Halász Jánost, a Magyar Művészeti Akadémia Felügyelő Testületének elnökét, Szabó Tamás polgármestert, az önkormányzat képviselőit Várszegi Tibor művészeti vezető köszöntötte. A házigazda ismertette a hulladék fából készült tűzmadárszobor jelentését, mely az egykori tűzoltólaktanya udvarán az örök megújulást, az önmaga erejéből folytonos újjászületés képességét és ezzel az itt folyó munkát jelképezi. A szobor és az épület után a park is a Főnix nevet kapta. „Színházi műhelyünkben a főnixhez hasonlatos belső, lelki újjászületést tartjuk szem előtt.”

Az intézményben folyó színháznevelési tevékenységből kaptunk ízelítőt a megnyitó alkalmával, amikor a MediBall csoport tagjainak bemutatóját szemléltük. A belső harmóniából eredő mozdulatok nyelvén közvetített művészi élményt Szabó Tamás polgármester üdvözlőbeszéde követte. A polgármester hangot adott annak a reményének, hogy a Főnixhez hasonlatosan a folytonos megújulás jelen lesz a közösség kulturális életében, vonatkozólag a szakmai produktumokra és a környezetre egyaránt. Lassan körvonalazódni látszik a területre álmodott kulturális negyed kialakulása. A Lehel mozi és a Malom színház már jelen van, az egykori malom épülete pedig hamarosan szintén hasonló funkciót kap, kulturális közösségi térként szerepel majd a város térképén – hangsúlyozta Szabó Tamás.

Az évadot hivatalosan Halász János köszöntője nyitotta meg. „A színházban ott van a képzőművészet, a zene, a tánc, a próza, együtt vannak a dolgok, ahogy itt is együtt avatjuk a parkot, a szobrot, nyitjuk a kiállítást és a színházi évadot. Nagyon jó látni, hogy nemcsak a gazdag kőszínházi helyszíneken van jelen az igazi színház, hanem ilyen településeken is. Az, hogy ez már hetedik éve így lehet, nyilvánvalóan a helyi közösség akarata, igénye.” Az elnök felvetette az együttműködés gondolatát egyéb településekkel, mert a berényi befogadó színház tapasztalata, munkája példaértékű. „Az igazán fontos dolgok abban mutatkoznak meg, hogy az itteni közösségfejlesztések alkalmával nem elsősorban annak az árát, hanem a hasznát tartja szem előtt. Kívánom, hogy legyen hasznos közösségi terük, ez a park a szoborral és a most nyíló színházi évad hasznos és értékes perceket szerezzen önöknek!”
Dalok dacból

Ha volna valaki címmel Kulka János önálló estjét tűzte műsorra a Főnix Fészek Műhelyház az évad nyitányaként. A műsor kétségeket sugalló címe ellenkező hatást váltott ki a berényi közönségből, hiszen a jegyek már jóval az előadás előtti napokban elkeltek. A pad és széksorokon „volt valaki”, aki mosolygott Kulka, dalokhoz fűzött történetein, „volt valaki”, aki elmorzsolt néhány könnycseppet, és „volt valaki”, aki együtt dúdolta a művésszel Leonard Cohen, Charles Aznavour, Dés László, Cseh Tamás vagy Sting dalait. Zavarba ejtően őszinte, a másságot, a szerelmet, az elfogadást hangsúlyozó dalok hangzottak el Kulka János két lemezének anyagából. A számtalan díjjal büszkélkedő művész, az elismeréseihez méltón brillírozott. Olyan átéléssel, színészi mesterségének tudományával, mégis sallang és allűrmentesen közvetítette a sanzonokat, hogy a néző teljes mértékben magáénak érezte a dalok írójának fájdalmát, örömét, kétségeit. Mint megtudtuk, Kulka János csupán dacból kezdett énekelni, mert a főiskolán kifejezetten eltiltották a műfaj gyakorlásától. A közönség mindenesetre nyert a művész makacs természetének köszönhetően. A sikerre való tekintettel talán várhatunk ismétlést is az előadásból. A Főnixben biztosan ott lesz valaki…