A tánc ereje

Szombaton mulatság volt a Dériné Rendezvényházban. Nincs itt a báli szezon, de a Redemptio (emlék)napjához kapcsolódóan ilyenkor van a Jász bál. Ezúttal ismét Jászberényben, sorrendben a huszonhatodik.

Zöldbe borult minden ezen a bálon: a meghívó a jól ismert karcsú-kacér hölggyel, az asztalok díszítése, a szalvéták, a fali fények diszkréten takaró installációi, az itallap, sőt a pincérek nyakkendője is a bál összehangolt színét viselte Bagi Istvánné tervei szerint. Ez az összhang egyébként sem hagyta el a rendezvényt. Száz nyolcan mulattak kellemesen és önfeledten. Persze – ahogy a bálanya Szatmári Antalné, Veronka tisztének megfelelően elmondta –, ezek a bálok XIX századi elődeikhez hasonlóan kicsit mások, tartalmasabbak a csak hejehujázó, evő-ivó-táncoló alkalmaknál. Itt a hagyományokat felelevenítve és ápolva, a jász összefogás szellemében mindig van egy konkrét jótékony cél is. Ezúttal a bál tiszta bevételét a jászberényi ferencesek terén álló török-magyar emlékmű felújítására fordítják.

Ugyancsak kötelező eleme a jász báloknak a sok ünnepi viselet és a nyitótánc. Ebből ezúttal kettő is volt: a hangulat teremtésért a Lehel Melody Tánc-sport egyesület lendületes kék duna keringője volt a felelős, a bécsi keringővel pedig a bálanya és párja, Tóni bácsi, a Jászkapitány és párja serkentette táncra az asztaltársaságokat.

Nem maradhatott el ezúttal sem a bálkirálynő és bálherceg megválasztása sem: egyöntetűen a bál díszvendége, Laki Péter és párja Lőrincz Zsuzsanna érdemelte ki a koronázási ceremóniát.

A bál díszvendége nem mellékesen alsószentgyörgyi gyökerekkel bíró fiatalember, az operettszínház tagja, aki vékony termetéhez képest meglepően hatalmas hanggal áldatott meg, így tudta nyomatékosítani a dalok üzenetét: Húzzuk csak kivilágos virradatig.

A Buli Van Band együttest nem is kellett bíztatni, énekesükkel, az elbűvölő hangú Bogárt Emesével egészen pazar zenét csináltak. Táncolt is, aki tehette, sokat elmond a hangulatról, hogy a jászsági polgármesterek és kapitányok sem kérették magukat, sőt Pócs János országgyűlési képviselő is visszatért egy másik ugyancsak kedves programjáról.

A pálinkáról csak annyit a hozzáértőknek, hogy Szöllősi Zoltán és Tóni bácsi nedűi versengtek egymással. Ételekről is illik tudósítani: a fő étel formázott burgonyakrokett, és a kis kukoricát sem nélkülöző zöldségköret volt, amit marhaszelet barnamártással kísért, és gazdagon bundázott rántott sertésszelet. A Tugyi-féle édes falatkákat ugyancsak nem kell a városban bemutatni: szépek és finomak. Ember volt a talpán, aki az éjféli disznótorost is elfogyasztotta.

A tombola oldotta a feszültséget és következhetett ismét a tánc. Sok munka árán, de jó ötlet volt ez a bál, kár lett volna nélküle.