Nagy összegű pert vesztett a város

 

Mélységes mély a múltnak kútja. 2000-ben, Magyar Levente polgármester (SZDSZ) vezetése alatt a város szerződést kötött az akkor még Prometheus Zrt. néven működő, később DALKIA Zrt. nevű francia tulajdonú céggel az önkormányzat fennhatósága alá tartozó Szent Erzsébet Kórház energetikai szolgáltatásának működtetésére. Ezt a szerződést 2008-ban az akkori polgármester, Gedei József (MSZP) vezette önkormányzat felbontotta. A DALKIA a Fővárosi Törvényszéknél keresetet nyújtott be, amelyben mára jogerős ítélet született. Az ítéletet január 5-én vette kézhez a város jelenlegi polgármestere, Szabó Tamás (Fidesz-KDNP), aki az újfent nevet váltó (immár Veolia) francia cég képviselőivel tartott megbeszélést követően február 4-én rendkívüli sajtótájékoztatón tárta nyilvánosság elé a kialakult helyzetet. A pervesztéssel a bíróság 750 millió forint megfizetésére kötelezi Jászberényt.

 

A jelenlegi helyzet.

Szabó Tamás polgármester a lényeggel kezdte tájékoztatóját: A másodfokú jogerős bírói ítélet 400 millió forintot, valamint annak áfáját és képződő kamatát, összesen 750 millió forintot ítélt meg a Dalkia Energia Zrt. cég részére. 

A cég január 31-i fizetési határidővel a bírósági ítéletnek megfelelő összegű számlát állított ki, amit a tárgyalások eredményeképpen visszafogadott. Szabó Tamás tájékoztatta őket arról, hogy a város ezt önerejéből kifizetni nem tudja. A város és a cég két hét múlva újabb egyeztetésen vesznek részt, a számlát azonban újra kiküldik.

Szabó Tamás elmondta a sajtó képviselői előtt, hogy a történtekről tájékoztatta a frakcióját, a képviselő-testületet, a számlavezető bankot, valamint Pócs János országgyűlés képviselőt, aki haladéktalanul a kormányhoz fordult segítségért.

A polgármester a megtett intézkedések sorában hangsúlyosan említette a lapzártánkat követő február 11-i testületi ülésen megalakítandó hét fős vizsgálóbizottságot, amelynek előterjesztése szerint Tamás Zoltán képviselő, bizottsági elnök lesz a vezetője. A féléves időszakra tervezett mandátuma alatt a bizottság a 2000-ben megkötött szerződéstől a 2014-es ítéletig deríti fel azon pontokat, amelyek az ügy szempontjából relevánsak, és politikai vagy jogi következtetések levonására alkalmasak.

A megbeszélések során a cég képviselője emlékeztetett arra, hogy ők a per során többször megegyeztek volna a várossal, de az ügyvédjük azt is hozzátette, hogy tudja, a törvény önkormányzatok számára csak jogerős bírósági ítélet esetén engedélyez ilyen kifizetést, hiába a kedvezőbb ajánlat.

A polgármester elmondta, hogy a költségvetés készítésének utolsó szakaszában jár a képviselő-testület, és természetesen a bírósági ítélet következményeit fel kell abban tüntetni. 

Ő maga három utat lát a megoldást illetően: vagy a kormány vállalja át ezt a terhet, vagy közösen a várossal, harmadik esetben egyedül a város, hitelből. Az önkormányzatok terheinek állami átvállalását követően hozott szigorú rendelkezések egyedül a jogerős bírósági ítélet esetére engedik a hitelfelvételt a településeknek.

A polgármester kifejtette azt is, hogy meglepte az ítélet a város vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a kórház, mint vállalkozás jogutód nélkül megszűnt, akkori mintegy százötven szerződéses partnerének felmondtak. A Dalkiának is, amely csak uniós közbeszerzés révén folytathatta volna – igaz új feltételekkel – tevékenységét. Ők ezt nem vállalták, nem indultak a közbeszerzésen.

 

Összefoglaló a perről

Az önkormányzat intézményi kórháza 2000-ben szerződést kötött a kórház energetikai rendszerének átalakítása és működtetése tárgyában 15 éves időtartamra a francia tulajdonban álló DALKIA Zrt-vel. 

Az önkormányzat 2008-ban a kórházat mint közintézményt jogutód nélkül megszüntette, ezt követően az egészségügyi feladatokat gazdasági társaságok vették át. Az intézmény jogutód nélküli megszűnése megszüntetett minden, az intézménnyel kötött szerződést is, így szűnt meg a DALKIA szerződése is (hét évvel a lejárat előtt), azaz a per szempontjából fontos, hogy a szerződés nem a Kórház kezdeményezésére szűnt meg, hanem a fenntartó Önkormányzat döntése folytán. 

Az Önkormányzat felajánlotta a DALKIA Zrt-nek, hogy az addigi feladatok ellátására újra szerződhet a kórházat működtető gazdasági társasággal, azonban ez csak közbeszerzés útján volt lehetséges. Mivel a DALKIA csak úgy tudta volna a kórház számára rendkívül előnytelen, míg számukra rendkívül előnyös pozícióit tartani, hogy megpróbálta rávenni a város vezetését, hogy közbeszerzési eljárás nélkül, a korábbi szerződés feltételeivel újítsák meg a szerződést. Ezt nem fogadhatta el az Önkormányzat, a közbeszerzés-köteles szerződést közbeszerzési eljárás nélkül megkötni bűncselekmény lett volna. A DALKIA megtámadta a közbeszerzési kiírást, amelyről viszont jogerősen bebizonyosodott, hogy abban nincs semmilyen törvénysértés. A DALKIA érdeklődött, ám végül nem pályázott a közbeszerzési eljárás során.

 

Ilyen előzményekkel adta be a DALKIA a keresetét a Fővárosi Törvényszéken, kérve hogy az alperes önkormányzat a kórházzal kötött szerződés alapján fizessen az általa megszüntetett intézmény helyett! A bíróság az elszámolási vitában előbb a jogalap kérdésében döntött, második lépésben pedig az összegszerűségben. 

A Fővárosi Törvényszék a szerződés szövegét kiterjesztően értelmezte, megállapította, hogy a „kórház által kezdeményezett megszüntetést” valójában „a kórház érdekkörében bekövetkezett ok miatti megszűnésként” kell értelmezni. A szerződés egyértelmű szövege helyett a „felek feltehető szerződéskötési akaratából” indult ki, azonban ebben az elemzésben csak a DALKIA érdekeire volt tekintettel a bíróság. Nem is a DALKIA feltehető szerződéskötési akaratát vizsgálta (hiszen a DALKIA nem is gondolt a szerződéskötéskor a Kórház jogutód nélküli megszűnésének lehetőségére), hanem a DALKIA gazdasági érdekeit méltányolta. 

Ha a DALKIA számolt volna a kórház jogutód nélküli megszüntetésének lehetőségével, akkor erről rendelkezett volna a szerződés is. Csakhogy ezt a kitételt nem tartalmazza a szerződés! Ilyen helyzetben legalább is érdekes utóbb „beleértelmezni” a felek akaratába multinacionális cég profitérdekeit, ellentétben azzal, amit ténylegesen, szövegszerűen tartalmaz a szerződés – szöges ellentétben a térség egészségügyi ellátásáért felelős önkormányzat érdekeivel. Sajnos ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta, a jogerős ítéletben gyakorlatilag nem reagált a fellebbezésben felvetett súlyos aggályokra.

A per előtti tárgyalások során a DALKIA eredetileg egy 100 millió Ft körüli követeléssel állt elő, később „tornázta fel” a követelést közel 1 milliárd Ft-ra. A DALKIA a perben követelését „pontosította”, három alternatívával állt elő annak függvényében, hogy hogyan is kell vajon értelmezni a szerződésben megadott számítási metódust: 

elsődlegesen 

928.548.164,- Ft + járulékai, 

másodlagosan

635.126.944,- Ft + járulékai, 

harmadlagosan

108.832.036,- Ft + járulékai 

mértékben kérte fizetésre kötelezni az alperes önkormányzatot. – Végül egy, a korábbi variációktól merőben eltérő sokadik alternatívát fogadott el a bíróság jogszerűen járó kereseti követelésnek, miután a perben kirendelt szakértő ezt állapította meg. Erre tekintettel kötelezte végül a bíróság (a II. f. jogerős döntésben is) 491.256.965,- Ft+ járulékai megfizetésére az Önkormányzatot.

 

A per szocialista megítélése

Balogh Béla, a pénzügyi bizottság elnöke a költségvetés elfogadásáról szóló testületi ülést megelőző délelőttre várta a sajtó képviselőit, hogy tájékoztató keretében megossza véleményét a költségvetésről és az azt nagymértékben befolyásoló Dalkia perről.

„A Dalkiával kapcsolatos per jogerős ítéletéből fakadóan új helyzetbe került a város” – fejtette ki a képviselő. A körülbelül 750 millió forintos nagyságrendű kötelezettség úgy áll össze, hogy a 409 millió körüli alapnak van egy Áfa költsége és a 250 millió forintos kamata, valamint ügyvédi költségek. Ennek az összegnek könyörtelenül ketyeg a kamata napi 120-125 ezer forintnyi nagyságrendben, tehát egy hónap leforgása alatt 3,5 millió forinttal növekszik az összeg. Érdekes módon ez az összeg nem arra sarkallta az előterjesztőt és segítőit, hogy egy mértékletesebb és visszafogottabb költségvetési tervezetet készítsenek, hanem úgy gondolták, hogy egy tétel – egy soha nem látott tartalék – szerepel a költségvetésben, mely ezt a problémát megoldhatja. Ezt a problémát ez sajnos nem oldja meg. Tudomásom szerint nincs előrelépés a felvázolt alternatívák, tehát kormányzati segítség, hitelfelvételhez való hozzájárulás terén. Véleményem szerint ez csak hitelfelvétellel lehetséges, de ehhez a lépéshez a Dalkia mi módon fog hozzájárulni még jövő csütörtökig nem tudjuk. Figyelembe kell venni a további jogi eljárások kérdését is. A perhez vezető ügy 2008-ban kezdődött. Ennek egyik meghatározó állomása volt a kórház átalakítása két gazdasági társasággá. Maga a per 2010 októberétől datálódik. A jogerős ítélet első fokon 2014. április 1-én, másodfokon 2014. november 20-án született meg. 2012-13-ban volt egy közbeeső ítélet, mely a jogalapot megítélte. Első és másodfokon a beadott fellebbezést tárgyalás nélkül visszautasították. Az, hogy mindez a képviselő-testület számára miért a január végén tartott testületi ülés zárt részén derült ki, számomra kérdés. 

A zárt bizottsági ülésen fogalmazódott meg az a javaslat, hogy álljon fel egy vizsgálóbizottság, amely ezt a folyamatot a 2000 évi szerződéskötéstől a jogerős ítélet kihirdetéséig elemezze, állapítsa meg azokat a felelősségi pontokat, melyek elvezettek egy ilyen helyzethez. A bizottság összetételéről ma zárt ülésen tárgyalunk majd. Azt szeretném, ha ez a testület objektívan, részletekbe menően, körültekintően és nem előre gyártott koncepciók alapján végezné el a munkáját. Ennek a városnak 750 millió nagyon sok egyrészt, másrészt úgy gondolom, hogy azok, akik részesei voltak annak, hogy ilyen helyzet létrejött és menetközben sem voltak képesek felülvizsgálni és átértékelni a koncepciójukat, azoknak meg van a maguk felelőssége – hangsúlyozta Balogh Béla.

A költségvetés jelenleg lebeg, mégpedig azért, mert van benne egy 750 milliós tétel, melynek ellentételezése hitelfelvétel, de a hitelfelvételre nincs kormányzati engedély, másrészt nem tudjuk, hogy ennyiről van e szó tulajdonképpen vagy esetleg hozzájárul valamiféle teherkönnyítés. Az ütemezéssel is problémák vannak. Balogh Béla kijelentette, hogy a bizottság elfogadta a költségvetést, de ő elnökként nemmel szavazott, és valószínűleg ugyanígy voksol a testületi ülésen is.

 

A Jobbik vállalja a vizsgálatot

A Jobbik keddi sajtótájékoztatóján ugyancsak hangsúlyosan elhangzott a 750 millió forint, ami a várost és annak polgárait terheli. Budai Lóránt helyi pártelnök, bizottsági elnök úgy vélte, hogy meg kell állapítani, ki, mikor és miben hibázott. Elmondta, hogy a Jobbik országos szakmai jogászai már vizsgálják az ügy eddig elérhető iratait. Újságírói kérdésre, hogy nem lesz-e politikai színezete az ilyen vizsgálatnak, kifejtette, hogy igazság és jog csak egy van, és egyedül a Jobbikot nem befolyásolja a kormány.

A helyi – összetételében a tájékoztató jelenidejében még nem ismert – vizsgálóbizottság kapcsán elmondta, hogy akkor érez garanciát a munkájára, ha ők is benne lesznek, bár – jegyezte meg – arra nem lát esélyt, hogy mindkettejüket beválasszák.

Bobák Zsolt képviselő egyszerűbben látta a problémát: szerinte nincs szükség hét fős bizottságra, az eredeti szerződést pedig fölösleges, így nem is kell vizsgálni. Ehhez csatlakozott Budai Lóránt is azzal, hogy a jegyzőkönyvek, iratok meg vannak, azokból egyértelműen kiderül, hogy ki szorgalmazta a két kórházi gazdasági társaság létrejöttét, ki preferálta a Dalkia helyébe lépő céget. Kifejtette, hogy sem 2000-ben a szabaddemokraták, sem 2008-ban a szocialisták, sem 2014-ben a fideszesek nem foglalkoztak kellő mélységben, vagy hozzáértően ezzel a városi kórtörténettel. Csak a Jobbik lehet pártatlan és jogszerű – fogalmazott. Megígérte, hogy a felelősök nevét nyilvánosságra hozzák, de a bűnhődés és a retorzió már nem rajtuk múlik.

Ahogy ezt a kormányt ismeri – mondta Budai Lóránt – kimossák a párttársukat. Lapunk kérdésére, hogy ezek szerint már a vizsgálat előtt meg van az ítélete, hiszen a párttársak kifejezés az előző két polgármesterre és munkatársaira nem vonatkozhat, óvatosan fogalmazott: nem mond neveket, de aki józanul végiggondolja, hogy a döntésekben legnagyobb számban ki vett részt, az már tud valamit. Aki a felelősséget nem vállalja, annak nincs helye Jászberény közéletében – summázta a véleményét.