Vadászok enyhe télben

Hamarosan, azaz február utolsó napjával véget ér a 2014/15-ös vadgazdálkodási év. Nincs idő a pihenésre, hisz egy nappal később, március 1-jén veszi kezdetét a 2015/16-os vadgazdálkodási év; a vadon élő állatfajok és ezek élőhelyeinek kezelésére, befolyásolására irányuló tevékenységek összessége. Mindezekről megkérdeztük György Imrét, a 8907 hektáron, három fő vadfajjal – őz, mezei nyúl, fácán gazdálkodó – Lehel Vadásztársaság fővadászát.

 

Miként jellemezné szakmailag az elmúlt évet? 

Vadgazdálkodás szempontjából kiemelkedőnek tartjuk a 2014-es évet. A 2013/14-es tél kegyes volt hozzánk, az enyhe időjárásnak köszönhetően könnyen áttelelt az állomány. Az őzbakok jó kondícióban léptek a tavaszba, ennek köszönhetően vadászataink is eredményesek voltak. A 2014-es év hőmérséklete és csapadékmennyisége olyan optimális feltételeket teremtett, amelyek az apróvadak – a mi esetünkben mezei nyúl és a fácán – szaporodásának kedveztek. Ezen fajok mennyiségileg megfogyatkozott állománya nagyon jó szaporulatot hozott tavaly, mindkét egyed esetében látványos volt a gyarapodás.

Az időjárás nagyban befolyásolja az állomány csökkenését és növekedését, de ha jól gondolom, a környékbeli területek táplálékláncának élén nem az apróvadak foglalnak helyet.

Jól látja a helyzetet. Nagyon sok tényező befolyásolja az évenkénti állomány nagyságot. Az apróvad állományok tekintetében az időjárás mellett befolyásoló tényező a szőrmés-szárnyas kártevők (róka, egerészölyv) zsákmányolása. 2014-ben túlszaporodott a pocokállomány a területen, így jelentős táplálékforrás volt a környéken elő szőrmés-szárnyas kártevők számára. 

A ragadozók így főként pockokat fogyasztottak, ennek eredményeként kevesebb haszon vadfajt vettek ki az állományból, mely kedvezően hatott apróvad állomány növekedésére.

Az apróvadak szaporodása hogyan mérhető a természetben? Említene egy példát?

A szaporulatnövekedést állománybecsléseink, területjárásaink, megfigyeléseink és vadászatok alkalmával tapasztaljuk. Hogy példával éljek, az idei szezonban, három év kihagyás után hálózással ismét tudtunk mezei nyulat fogni élve. Két nap alatt összesen 208 nyulat sikerült hálóval befogni, melyeket külföldi vadgazdálkodók vásároltak meg tőlünk az ottani törzsállomány pótlására. 

A téli évszakban mi a legfőbb feladatuk?

A télre előírt munkaterv szerint tesszük dolgunkat. Ebben az évszakban a gazdálkodási területünkön élő vadállomány mentése, élelmezése a legfőbb feladatunk. Vadtakarmányozással segítjük az állatok áttelelését, az októberi szoktató etetést követően február végéig, március közepéig. A területen 89 vadetető van, melyekbe főként szemestakarmányt, illetve lucernaszénát helyezünk ki, de cukorrépa, gabonafélék is kerülnek az elemózsiába. Februárban vadállomány-becslést végzünk a területünkön élő vadfajokról, melynek eredményére alapszik a következő évi vadgazdálkodási tervünk.

Hamarosan itt a tavasz, kezdetét veszi az új vadgazdálkodási év….

A gazdálkodási év kezdetén, márciusban nagyfokú odafigyelést igénylő őzállomány-felmérést végzünk. Sok időt töltünk területen, felmérjük az őzbakok helyzetét, milyen lett az agancsfelrakás, ami jó képet mutat arról, hogy melyik állat válik golyóéretté a vadászidényre. Ebben az időszakban zajlik a vadföldek művelése, valamint a szőrmés-szárnyas kártevők gyérítése élve fogó csapdákkal. A csapdázást követően veszi kezdetét az őzbak vadászati idénye, ami április 15-től szeptember 30-ig tart. Ebben a közel féléves intervallumban azonban bevett szokás, hogy két turnusban zajlik az őzbak vadásztatás. Első körben április 15-től május közepéig, majd egy-másfél hónap szünetet tartunk. Ilyenkor a vadászati lehetőség már nem optimális a vadászok számára, mert a vegetáció (egy-egy terület növénytársulásainak összessége) nagysága már hatalmas takarást nyújt a vadnak. Legközelebb a párzási időszakban, július közepétől augusztus közepéig vadászunk őzbakokat. Takarás ekkor is van a területen, de a fajfenntartás erős ösztöne miatt gyakrabban kijönnek a takarásból, és ez a nagyfokú aktivitás nyújt lehetőséget ismét az őzbak elejtésre. 

Úgy tudom, a Lehel Vadásztársaság intenzív fácántenyésztéssel is foglalkozik.

Igen, a két őzbak vadászat között a nyár főként fácánneveléssel telik, melyre már május közepétől készülünk. Ekkor rendbe rakjuk, fertőtlenítjük a nevelőházakat, melyekbe június 20-a körül érkezik 6500 napos fácán. Ebből a mennyiségből hathetesen értékesítünk 2500-at, a többit pedig egészen felnőtt korig neveljük. Később a megmaradt mennyiségből is értékesítünk a környékbeli vadásztársaságoknak, illetve kibocsájtjuk őket területre törzsállomány-növelés és vadászat céljából.

Az elmondottak alapján a fácánnevelés és az őzbak vadászat határozza meg a nyári időszakot. Az ősz beköszöntével milyen tevékenység következik?

Szeptemberben a téli vadászatokra készülünk, illetve a vadállomány téli etetését szolgáló berendezések karbantartása folyik. Majd októbertől – ahogy korábban szót ejtettünk róla – megkezdjük a vadállomány szoktató etetését a téli vadtakarmányozásra.

A honlapjukon közzé tett bemutatkozásukban olvastam, hogy óvodás és iskolás csoportokat is fogadnak.

Igen, április-májusban, illetve tanévkezdéskor óvodás, iskolás csoportokat látunk vendégül vadásztanyánkon. A vadásztársaság nagy hangsúlyt fektet a gyermekek természet közeli nevelésére. Fontosnak tartjuk, hogy megismerjék a környéken élő vadfajokat. Bemutatjuk a vadgazdálkodás tevékenységeit, megismertetjük velük a környeztünkben élő állatokat, a vadászat, természetjárás lényegét és szépségét. Megmutatjuk a fácán-neveldét, felmehetnek a magaslesre. Maradandó élményt nyújtunk nekik.

 

Fotó: Pesti Sándor