A veszélyhelyzetben sem áll le a múzeumi munka
A helyi gyűjtemények a márciusi járványügyi korlátozások bevezetése óta nem fogadnak látogatókat, ám az ez idáig is feladataik szerves részét képező háttérteendők elegendő munkát szolgáltatnak az intézmények dolgozóinak. Az egyelőre zárt kapuk mögött zajló munkálatokról a Hamza Gyűjtemény illetve a Jász Múzeum igazgatóit kérdeztük.
A Hamza Múzeum és Jász Galériában két fő munkatárssal igyekeznek utolérni magukat az elmaradt teendőkben. Leginkább leltározást és raktár revíziót végeznek a kötelező adminisztrációs és beszámolói, valamint a tavalyi esztendőt lezáró ügyviteli feladatokon túl. Mint azt Farkas Edit igazgatótól megtudtuk, bár a látogatók kívülről ezek eredményét nem látják, a rendezvények szervezése és lebonyolítása, a tárlatok megnyitása mellett jelentős részét képezik az említettek munkájuknak.
„Most van időnk behozni a lemaradást, ez az időszak alkalmas arra is, hogy a gyűjtemény könyvtárát – ami főként a Hamza-hagyatékból származik – átköltöztessük a raktárból a szabad polcokra. Az ezerhetvenkét kiadvány között jellemzően képzőművészeti, filozófiai és idegen nyelvű könyvek találhatók, de vannak általános és összehasonlító vallástudomány témakörébe tartozók, továbbá szanszkrit nyelven íródott kötetek is.” – árult el érdekességeket Farkas Edit, majd a továbbiakban a jövőbeni újranyitás kapcsán osztotta meg terveiket.
A 25. évfordulóját ünneplő múzeum jubileumi rendezvényét ősszel kívánják megtartani egy új állandó kiállítás megnyitójának keretében. A tárlaton a ma is köztünk élő és alkotó, tehetséges kortársak kapnának nagyobb figyelmet, így például Palkó Tibor, Telek Béla, B. Jánosi Gyöngyi és Velkeiné Pócz Ilona.
Körvonalazódik egy új programelem is, a szervezők a középiskolás korosztályt kívánják megszólítani Nyitott műhely rendezvénysorozatukkal, melyen a meghívott művészek különböző alkotói technikákba engednének betekintést, tippeket és trükköket adnának át az erre fogékony, fiatalabb generációknak.
A jelenleg is zárva tartó Jász Múzeumban szintén a leltározás és a raktározás teszi ki a teendők nagy részét, de most van igazán idő az adatbázisrendszer kialakítására, a kötelező nyilvántartás, továbbá a digitalizálás folyamatainak elvégzésére is.
Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató elmondta, mintegy két hétig home office-ban tevékenykedtek, adatbázisokat készítettek, könyveket, újságot szerkesztettek, a gyűjtemény honlapját modernizálták és értékes tartalmakkal, helyi kiadványokkal, rövidfilmekkel, közérdekű és szervezeti információkkal, kutatáshoz elengedhetetlen, strukturált adatbázissal bővítették a weboldalt.
A napokban tértek vissza az intézmény falai közé, ahol az igazgató a könyvek írása és szerkesztése mellett – hamarosan nyomdába kerülnek a Cicel néni meséi és a Pendzsomtól a diszkóig című írások – a kollégákkal együtt viszi tovább a megkezdett múzeumi munkát.
„Él egy képzet a múzeumokról, hogy a kiállításokon és rendezvényeken túl nincsen más feladat. Ez a múzeumi munkának még a felét sem teszi ki. Igazából a legnagyobb horderejű, legaprólékosabb és legkevésbé látványos munka a muzeológia” – részletezte Bathó Edit, majd elmesélte egy bekerülő tárgy hagyományos és digitális nyilvántartásba vételének összetett folyamatát, melyet akkor is végig kell vinni, ha egy lőcsös szekérről, és akkor is, ha csupán egy pitykegombról van szó.
A tárgyak a főbb gyűjteményi tárba kerülnek, melyből 16 található a Jász Múzeumban. Bathó Edit hozzátette, a mostoha körülmények után hamarosan birtokba vehetik a berendezés előtt álló gyűjteményi és látványraktárakat. Utóbbi egy izgalmas, múzeumi enteriőröket és vitrineket tároló helyiség lesz, melyet a háttérteendők részletezését követően meg is látogattunk. Az épület előreláthatólag ősztől várja majd az érdeklődőket a hivatalos megnyitót követően.
a BerényCafé újságírója.
- Rendhagyó középiskolai felvételi - 2021-01-27
- Sosem vártam a kihívásokra, magam kerestem azokat - 2021-01-22
- Milán, az év első babája - 2021-01-05
