Szemelvények a forradalomról

A Múzeumi Esték sorozat október 17-i alkalmán Emlékezés 1956-ra címmel a Nagy Imre Társaság előadásait hallgathatta az érdeklődő közönség a Jász Múzeumban.

A Nagy Imre Társaság nevében Besenyi Vendel helytörténeti kutató köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelten a témát adó dicsőséges idők nagy tanúit; Goda Zoltánt, dr. Magyar Leventét, Simon Ferencet, Egressy Andrást. Ők valamennyien részesei voltak a forradalmi eseményeknek. Az üdvözlést követően Besenyi Vendel felidézte a berényi történéseket, a munkástanács, a nemzetőrség, a Forradalmi Ifjúsági Szövetség megalakulását, a szobordöntést, az élelmiszergyűjtést a harcoló, éhező Budapest számára. Az előadó hangsúlyozta, hogy a Nagy Imre Társaság feladata a forradalom történéseinek felkutatása, dokumentálása, Nagy Imre szellemiségének ébren tartása, átadása a jövő számára országos és helyi vonatkozásban. A négy, most elhangzó előadás is ezt a célt szolgálja.

Elsőként Fodor Ferenc helytörténeti kutató jóvoltából Jászjákóhalmán talált fotókat tekinthettünk meg azokból az időkből. A fotók a jászberényi szovjet emlékmű ledöntését dokumentálják. A képek egy Jászapáti születésű, Jákóhalmán élő, Jászberényben dolgozó személytől, Molnár Lászlótól kerültek elő. Az egykori villanyszerelő, becenevén „Karós Laci” saját kedvtelésből fotózta az eseményeket, nem is sejtve mekkora horderejű történéseket dokumentál. A képek még abban az időben elő lettek hívatva és szerencsére a gyanún felül álló készítőjénél maradhattak. Később a rokonok őrizték meg azokat, a forradalom ötvenedik évfordulóján ők adták át Fodor Ferencnek felhasználásra a ritka történelmi kincseket.

Az elmúlt év decemberében jeles eseménynek örvendhetett Jászberény, ugyanis az Aprítógépgyár addig eltűntnek hitt forradalmi lyukas zászlója hazatért. Erről számolt be Goda Zoltán előadása. A téma jobb megértése érdekében elöljáróban a munkástanácsok megalakulásáról, működésükről hallhattunk érdekes információkat. A kedden kirobbant forradalomra reagálva péntekre már országszerte ezrével jöttek létre a munkástanácsok szervezetei. Az aprítógépgyári munkástanács 25 tagot számlált, akik novemberben és decemberben teljes mértékű irányítói voltak a gyárnak. A tanács összejöveteleiről, határozatairól dr. Gedei János tanácstag pontos jegyzőkönyveket készített. Ezekből 82 gépelt oldalnyi dokumentum született, amely egyedülálló a maga nemében. Szerencsére az anyag átvészelte az idők viharát, ma a múzeum őrzi a fontos kordokumentumot.

A forradalmi tüntetőket vezető zászló is a gyárból került elő. Természetesen a felvonulók kivágták az utálatos címert a közepéről, így a lyukas zászlóval vonultak, majd rejtegették azt éveket át. Hollétéről legendák keringtek. Állítólag Demeter Gyula kazánfűtő dugta el az ereklyét a kazánházban, majd a munkástanács elnökéhez, Czigány Istvánhoz juttatta. Abban az időben egyetemistákat delegáltak a vidéki városokba, hogy terjesszék a forradalmi eszméket. Egyikük Pintér Lajos volt, aki később disszidált, és elismert orvosprofesszor lett, majd veronai magyar konzul. A rendszerváltást követően többször járt Berényben, találkozott Czigánnyal, akitől elkérte a zászlót és magával vitte külföldre. Streitmann András közbenjárásával végül tavaly év végén hazakerült az ereklye, ma a múzeum vigyázza.

Kiss János Jászapáti 1956-os áldozatára, Tajti Margitra emlékezett előadásában. Mint ismeretes, a fiatal lány véletlenül került az események sodrába, ahol a budapesti sortűz áldozata lett. Emlékét az ipari szakképző iskola falán emléktábla őrzi. Az iskola és a tábla történetét idézte fel elsőként az előadó. Margitka ebben, az akkor még általános iskolában tanult, osztálya legkiválóbbjaként. Kereskedőnek készült, így Budapesten folytatta tanulmányait a Terézvárosi kereskedelmi iskolában, ahol 1956-ban másodéves volt. November 4-én éppen gyakorlati oktatásra sietett, amikor a Kossuth téren áthaladva a fején eltalálta a halálos lövés. Szülei napokig nem tudták, mi történt a kislányukkal, míg végül megkapták a lesújtó hírt. Holttestét jeltelen sírba temették, amit a szülők csak titokban látogathattak.

Metykó Béla előadásában A Corvin közi forradalmárok tagja volt egy roma srác címmel hallhattunk érdekfeszítő információkat. (Erről szól írásunk, itt a lap tetején – a szerk).

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?