Jó egész nap festeni

2017-03-09 Munkatársunk 0 Comments festészet, festő, Koncz Gábor, művész

Koncz Gábor neve nemcsak a műkedvelők, de városunk sok lakója számára ismerős lehet. Gábor – alkotótársaival egyetemben – igen tevékeny módon vállal szerepet abban a nemes feladatban, hogy a kortárs művészeteket közelebb hozzák a város és a Jászság lakóihoz. Ezzel egyaránt fenntartva a múlt értékeit és a képzőművészetet megillető tiszteletet.

Már gyerekkorodban vonzottak a művészetek, vagy később jelentkezett nálad ez a szenvedély?
Már óvodás korom óta vettem részt képzőművészeti pályázatokon, rendkívül sokat rajzoltam. Nagy segítségemre volt ebben keresztanyám, Nagyné Koncz Éva, aki amellett, hogy óvónő, aktív festőművész is. Ezután nem volt kérdés, hogy rajz tagozatos általános iskolába jelentkezzek, ahol sok éven keresztül, tovább folytatódtak a szakkörök, pályázatok.

Mit jelent számodra az alkotás?
Számomra ez az egyetlen olyan kifejezésforma, ami amellett, hogy teljesen kikapcsol és szórakoztat, valami pluszt is nyújt. Továbbá hajt egyfajta belső kényszer, hogy a semmiből létrehozzak, teremtsek valamit, ezzel kifejezzem és megfogalmazzam saját élményeimet, gondolataimat olyan témákról, amelyek hozzám közel állnak, és amelyekben el tudok mélyülni. Maga az alkotás – mind gondolati, mind fizikai síkon – jelentősen meghatározza életem minden területét. Enélkül nem is tudnám elképzelni a mindennapjaimat.

Ha jól tudom, most a Képzőművészeti Egyetemen tanulsz. Mikor döntötted el, hogy számodra ez nem csak hobbi? Volt valamilyen fordulópont?
Így van! Jelenleg negyedéves vagyok a Képző festő szakán, ahol Bukta Imre és Kiss Péter a mestereim. Egerbe jártam művészeti szakközépbe alkalmazott grafika szakra. Az ott eltöltött évek alatt vált egyre biztosabbá, hogy mindenféleképp az alkotópályán maradok, és mindent megteszek azért, hogy bekerüljek az egyetemre. Ahogy teltek az évek, egyre közelebb kerültem a kortárs művészethez és a kiállítások, események világához, így fel sem merült bennem, hogy más területen tevékenykedjem. Nagy hatással volt rám akkoriban Eger kulturális élete, a szórakozóhelyektől egészen a kortárs művészeti eseményekig. Rendkívül színes és aktív időszak volt ez az öt év. Talán ez volt rám leginkább hatással.

Mesélnél nekünk arról, hogy a festészeten kívül milyen ágazatokban tevékenykedsz szívesen?
A festészeten kívül leginkább az alkalmazott grafikai ágazatban, a reklámipari tervezésektől az illusztrációkig, mindezeket sokszor kiegészíti a fotózás. Emellett készítek évente néhány installációt is.

Számos tematikus projekttel, kiállítással és programmal kapcsolatban olvasható a neved. A szervezést szereted jobban, vagy inkább az elvonult munkát?
Kedvelem a pörgést, a csapatmunkát, ezért is szeretek szervezni. Fontosnak tartom, hogy az ilyen események kicsit közelebb hozzák az embereket a kortárs művészethez, vagy egyáltalán a képzőművészethez. Ezt egyensúlyozva viszont olykor muszáj elvonulni: jó egész nap festeni. Tulajdonképp az átlag hétköznapokat az effajta elvonult munka tölti ki, így ez az, ami felé inkább hajlok. A szervezéseket és a projekteket inkább hobbinak tekintem.

Van kedvenc alkotód, festőd, aki inspirál téged munkásságával?
Nagyon-nagyon sokan. Nem tudok egyet kiragadni, mert rengeteg olyan élő és nem élő alkotót szeretek, akik így vagy úgy, de valahogy inspirálnak.

Mire vagy a legbüszkébb, amit ezen a területen elértél?
Nos, itt is nehéz egy-egy dolgot kiemelni, de talán leginkább arra, hogy nem adtam fel. Harmadik nekifutásra sikerült bekerülni a Képzőre, amit rengeteg munka és felkészülés előzött meg.

Beavatnál minket kicsit a jövőre vonatkozó terveidbe?
Bár még viszonylag év eleje van, már körvonalazódni látszik ennek az évnek a menetrendje is. Leghamarabb áprilisban, Jászberényben a Zagyvaparti sétányon lesz csoportos kiállításunk a Jövőkép Alkotók Egyesületével. Illetve – amit még kiemelnék –, július végén nyílik a mozi galériájában egy szintén csoportos, képzős osztálykiállítás is.

Szerző:
Kazsimér Nóra