Egy sokszínű alkotó

Az ebben az esztendőben hetvenedik életévét betöltő, B. Jánosi Gyöngyi festőművész előtt tisztelgő kiállítást nyitottak meg október 18-án, a Magyar Festészet Napján. Az eddigi életmű alkotásaiból összeállított válogatott tárlat a Szikra Galéria emeleti kiállító termében látható.

Ezen a jelentős napon zsúfolásig megtelt a Szikra Galéria emeleti kiállítóterme azokkal az érdeklődőkkel, akik végigkísérték eddigi életútján B. Jánosi Gyöngyi festőművészt, pedagógust, múzeumigazgatót. Családtagok, barátok, egykori kollégák, tanítványok és a művészetét szeretők sokasága gyűlt össze ünnepelni és kitüntetett figyelmet szentelni személyiségének.

Szikra István házigazdaként köszöntőjében rendkívüli adománynak nevezte az alkotót, nemcsak a galériának, de a Jászságban a képzőművészetek iránt érdeklődők számára is. Elmondta, jó néhány hónappal ezelőtt gondolkoztak, miként lehetne megrendezni ezt az eseményt úgy, hogy méltó legyen Gyöngyikéhez. A közös összefogás nem volt kétséges. Az időszaki kiállítás az egymással jó kapcsolatot fenntartó, a városban működő múzeumok és galériák együttműködésével jött létre, jó érzékkel a Magyar Festészet Napjára, egyben Szent Lukács, a festők védőszentje névnapjára időzítve.

Farkas Edit, a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria igazgatója rövid történeti áttekintéssel kezdte mondandóját, melyben egy több mint másfél évtizede elindított civil kezdeményezés, a Magyar Festők Napja céljait ismertette a hallgatósággal. A hazai kortárs festészet méltó és átfogó seregszemléjén ebben az évben négyszáz művész kétezernél is több festményét mutatják be ezekben a napokban, az egész országot átszőve, sőt a határon túl is. Mindehhez fűzték hozzá a Hamza múzeum első igazgatójának kiállításmegnyitóját is, ám nemcsak azt. Ennek kapcsán egyedi katalógust jelentetett meg a Hamza alapítványa az ünnepi alkalomra B. Jánosi Gyöngyi munkásságát, művészetét bemutatandó, köszönhetően a támogatók nélkülözhetetlen segítségének.

A megnyitóra Máté György szobrászművészt kérték fel a szervezők, aki elárulta, nem szívesen nyit meg kiállítást, mivel számára a kortárs művészet nagyon közeli, de Gyöngyivel olyan régen barátok, hogy ez elől nem akart elugrani. Az eltelt évtizedek alatt végigkövette munkásságát, ami alatt nagyon sokirányú tevékenységet folytatott végzettségei és saját indíttatása alapján is. Művelődésszervező, majd rajzot tanító ember, pedagógus és a művészethez való nem akármilyen viszonyával jött össze az az érdekes dolog, hogy létrejött egy múzeum. Nagyon fontos volt ennek kapcsán találkozása Hamza Dezső Ákos művészetével, amit testközelből láthatott, megfoghatott. Ez egy egészen más kapcsolat és nagyon komoly inspiráció, mint amikor az ember messziről nézi a műalkotásokat. Ennek folyománya lehet az is, hogy Gyöngyi restaurálással is kezdett foglalkozni. Máté György szerint a B. Jánosi alkotások olykor realisták, olykor elvontak, de pont ezért sokszínűek. Műveit elnézve elgondolkodott azon, lehetséges, hogy a női művészek valamit hozzá adnak nőiességükből is alkotásaikhoz. „Ez csak egy érzés, a műveknek higgyenek! – ajánlotta végezetül a kiállítást mindenki figyelmébe.

A tárlaton látható festmények közel hatszáz darabos gyűjteményből kerültek kiválogatásra, nem időrendben lettek kirakva, hanem tudatos tematika alapján. Az elején a realista figurális blokkot egy elvontabb követ, majd naturális rész következik Jászságról készült alkotásokkal, a sort végül a teljes elvontságot tükröző nonfiguratív művek zárják. A festmények nem egy bizonyos fejlődési szakaszt mutatnak, a művész a mai napig vissza-visszanyúl különböző korszakaiba. Az ebben lévő logikát is próbálták érzékeltetni a kurátorok. Az egymástól eltérő években, de egy témában alkotott képek különféle stílusban és technikákkal készültek, javarészt olajjal, de van, hogy akvarellel. A rajztanárság végigkísérte munkásságát, a naturalitás, az „azt ábrázolni amit látok”, és ezt megtanítani a diáknak, valamint ott van maga a művész, aki teljesen elvonatkoztat a valóságtól –, ez az abszolút kettősség.

Az csak sejthető, hogy a napjainkban alkotó jászsági kortárs festőművészek közül kinek a munkásságára fognak emlékezni az eljövendő korok szülöttei, de azt bizonyosan állíthatom, hogy B. Jánosi Gyöngyi közöttük lesz.

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Demeter Gábor

Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?