Kórházi látlelet

Jászberény város képviselő-testülete sorra járja végig az itt működő cégeket. November másodikán, szerdán délután kivételesen nem termelő üzembe, hanem a Szent Erzsébet kórházba voltak hivatalosak a képviselők.

A kórház hosszú története során mindig egybefonódott a város és a Jászság életével, mindennapjaival. Ezt a folyamatot az utóbbi idők tulajdonosváltása, a kórház állami kézbe vonása sem törte meg. Jellemző a kórházlátogatás fontosságára és a képviselők érdeklődésére, hogy ezúttal az ellenzéki képviselők is teljes létszámban, mind a négyen megjelentek. (A többiek meg ne sértődjenek, ez azt jelenti, hogy a korábbi polgármester, Gedei József is ott volt.)

Pikáns részletei is voltak a látogatásnak, hiszen több képviselő korábban itt dolgozott, ide értve a polgármestert is, aki az intézmény igazgatója volt egykor. A kórház-igazgatóság tanácstermében kezdődött a találkozó, ahol Sinkó-Káli Róbert igazgató vetített képekkel illusztrált előadást tartott a kórház működéséről, gazdasági és strukturális állapotáról. Elmondta, hogy a közvéleményt foglalkoztató országos kórházi eladósodottság Jászberényben 2012-ig nem volt ismeretes. Önkormányzati tulajdonban lévén, addig nem volt kifizetetlen számlája. A mérleg serpenyőjében az volt, hogy a város folyamatosan kipótolta a hiányos költségvetést. Volt év, amikor több százmillió forinttal támogatta az intézményt.

Az igazgató kifejtette azt is, hogy az egészségügy hiányának melyek az okai. Az első és legfontosabb talán, hogy ezen a területen nincs elismert amortizáció, noha a berendezések, – a legdrágábbak is – a használat során előbb, utóbb tönkremennek. Országosan jelenleg ötvenkilenc milliárd forint adósság halmozódott fel néhány intézménynél, amelyből a Honvéd kórház elmaradt kifizetései egyedül tízmilliárd forintot tesznek ki.

A Szent Erzsébet Kórház legnagyobb adósságtétele az elmúlt időszakban még a konszolidáció előtt 916 millió forint volt. Tavaly szeptemberben enyhén meghaladta az ötszáz, idén januárban a négyszáz millió forintot. A kórház február 5-én intézkedési tervet juttatott el a tulajdonosnak, amire a közelmúltban bólintottak rá.

A kórház pár éve kilencvenötezer fekvőbeteg és majd annyi járó beteg ellátásáért volt felelős, aztán előbb ide csatolták a huszonötezres nagykátai területet, majd most április elsejétől a nagykátai rendelőintézetet is. Így napjainkra 160 ezerre nőtt az ellátandó járó betegek száma. A feladatnövekedéssel párhuzamosan az egészségügyben rendszeresített elszámolási pontokból több százat elvontak. Mivel egy pont megközelítőleg 185 ezer forintot ér, a kórház vesztesége év elején havi hetven-hetvenöt millió forintot ért el. Nyárra ezt sikerült húszmillió forintra redukálni. A gondokhoz tartozik, hogy a nagykátai rendelő a hatvanas évek színvonalán áll, de inkább az Ural túloldalához hasonlíthatóan. Jelentős invesztíció kellene a korszerűsítésére.

Újabban a területi és kerületi kórházakat tíz indikátor alapján egybevetik. Ez a kis budapesti és a volt járási kórházakat jelenti abban a csoportban, ahová a berényi kórház is tartozik. A 33 intézmény között a városi kórházunk legjobb helyezése kilencedik, a legutóbbi két évé 12-13., amivel megelőzi a környék kórházait, beleértve a hatvani kórházat is.

Így a tél előtt különösen nagy kihívás a kórház számára a fűtés. A vállalkozó alvállalkozónak adta tovább a feladatot, majd egy hétvégén le is akarta kapcsoltatni. Ezt az alvállalkozó nem lépte meg, velük biztonságosabb lesz nekivágni a télnek. Sinkó-Káli Róbert ezúttal is megemlékezett a nemrég elhunyt Fülöp Béla vállalkozóról, aki az első komfortszoba létrehozását finanszírozta, majd a többit is támogatta anyagilag és logisztikailag is. Azóta a ragadós példa nyomán hat komfortszobát alakítottak ki. A jövő feladataihoz tartozik a betegirányítás korszerűsítése, a kórházban lévő két rendszer összehangolása, ami után működésbe léphet az úgynevezett totemoszlop.

A vendégeket kórházi sétára is meginvitálta az igazgató. Több részleget megnéztek, már amennyire működés közben a sürgősségi osztályt meg lehet nézni. A gyerekosztályon elmondták, hogy jelentős fejlesztés zajlott. Hét helyett tizenkét betegszoba áll immár rendelkezésre, és ezen a télen már kifűthetőek lesznek a szobák – a felajánlásból kapott ablakok cseréje révén. Séta során nem mindig tudták a kórházat egyébként ismerő képviselők sem, hogy merre járnak. Szabó Tamás polgármester felvetette, hogy a különböző kórházi részlegekhez jelző színeket lehetne rendelni, amelyek a főbejárattól a folyosón át futhatnának a célig, egyszerűbbé téve a tájékozódást. A betegeket kellemesen érintheti, hogy a büfé mellé pavilon épül majd, így az év nagy részében kibővítetten és kényelmesebben lesz használható. A képviselők azt is láthatták – bár már besötétedett –, hogy az udvar felújítására minél hamarabb szükség lesz.

A találkozó a bejárás után az immár tapasztaltak megbeszélésével és szerény svédasztalos vendéglátással zárult, azzal az összegzéssel, hogy a kórház és a város közös gondolkodására, együttműködésére a jövőben is szükség lesz.