Micsoda isteni csók

Telt ház előtt mutatták be április hónap műtárgyát a Szikra Galériában, ahol Bagosi Zoltán műgyűjtő idézte emlékezetbe Thorma János alakját és elemezte a Csók című alkotását.

Április 5-én, kedden 16 órakor koszorúzással tisztelegtek a Lehel Vezér Gimnázium falán elhelyezett Thorma János emléktáblánál, a tizenhárom évig Jászberényben nevelkedő festő előtt tisztelegve. Antics István iskolaigazgató és diákjai mellett lerótta tiszteletét Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója, Farkas Edit, a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria igazgatója, valamint Hajnal-Nagy Gábor alpolgármester és Bagosi Zoltán műgyűjtő. A megjelenteket Szikra István köszöntötte, majd felidézte Thorma János munkásságát.

A megemlékezés a Szikra Galériában folytatódott, ahol telt ház előtt Bagosi Zolán építészmérnök, műgyűjtő idézte meg Thorma alakját és elemezte a Csók című alkotását, április hónap műtárgyát.
Thorma János 1870-ben született, Kiskunhalason. Tizenhárom évig élt és tanult Jászberényben, majd 1884-ben tisztviselő édesapját áthelyezték Nagybányára, így odaköltözött a család. Tanulmányait Budapesten, a Képzőművészeti Egyetemen folytatta, de tanult Münchenben és Párizsban is. Ismertségét a honfoglalás évfordulójára festett Aradi vértanúk című alkotásával vívta ki, melyet Ferenc Józsefre tekintettel nem engedtek hivatalosan bemutatni, így külön állították ki. Ennek ellenére már Munkácsy Mihály is felfigyelt tehetségére. Még a millenium évében, 1896-ban Hollósi Simonnal és Réti Istvánnal megalapították a Nagybányai Művésztelepet, ami kezdetben nyári iskolaként indult, de rövid időn belül kivívta az egész éves működést. Itt tanult többek között Rudnay Gyula és Aba Novák Vilmos is, de így, vagy úgy, a jelentős magyar festők nagy része megfordult a művésztelepen.

Thorma János sármos ember volt, de magánéletéről még barátjának, Réti Istvánnak írt levelében is csak finoman tett említést. Az ötvenes éveiben járó művész menthetetlenül beleszeretett egyik tanítványába, Kiss Margitba, akit feleségül vett, és több festményén is megörökített. Gyermekük nem született. Sokat utazott, de élete végéig, 1937-ig hű maradt Nagybányához és a művésztelephez.
Bagosi Zoltán és Szikra István már közel húsz éve kutatják Thorma hagyatékát. 2002-ben autóbuszos kirándulást szerveztek Nagybányára, ahol megkoszorúzták a sírját. A nemzetközi vándorkiállítás sorozat zárásaként a Nemzeti Galériában 2012-ben nyílt Thorma életmű bemutatásán százhúsz festményét állították ki, köztük a Cigánylányt is, ami jelenleg a Szikra Galéria falát ékesíti.
Az 1920-as évektől Thorma Jánost a mitológia témaköre foglalkoztatta leginkább. Dioné és Zeusz kettősét több alkalommal is megfestette, de ez a kép lett a végső formája. Feltehetően a nagybányai Berger Cukrászdának adhatta fizetségül ezt az alkotását, ahol a tulajdonos a cukrászda falán helyezte el a többi „fizetség” mellé. A Berger család később tovább adta a képet és elkerült Szatmárnémetibe. Tavaly bocsátották árverésre, karácsonykor került a Szikra Galéria tulajdonába és múlt kedd óta a hónap műtárgya címet viseli.

Bagosi Zoltán kiemelte, hogy Dioné és Zeusz témája a tavaszi eső által megtermékenyített földet szimbolizálja. A termékenység istennőjének, Dioné-nek aktja látható a képen, ahogy „felkarját ölelően emeli az esőfelhőbe burkolózva leereszkedő Zeusz alakja fölé, míg a földre szálló sötét felhő mögött a láthatáron kicsillan a havasok koszorúja és a hegyek sötét tömege belesimul a mezőségbe”. A naturalista és a romantikus elemek ugyanúgy ötvöződnek ebben a műben is, ahogy a festő egész munkásságát e kettősség jellemezte. A csók, mint emberek közti gyengéd érzelemkifejezés a képen istenek által jön létre, mintegy a megtermékenyülés szimbólumaként. Körülöleli egyfajta misztikusság, ami érzelmektől túlfűtött erotikába csap át.

Az izgalmas, képekkel gazdagon illusztrált előadás után felvetődött, hogy az európai, sőt, világhírnevet szerzett Thorma Jánosról Jászberényben utcát lehetne elnevezni és szobrot is állíthatnánk tiszteletére.