Igazgyöngyként szólt Szent Rita miséje

Főtemplomunk egykori kántor-karnagyáért, dr. Horváth Ottóért ajánlották fel a vasárnapi ünnepi szentmisét, ahol az általa írt Szent Rita mise zengett lelki üdvéért.

Szeptember 10-én a megszokottól eltérően latin nyelven csendült fel a bevonulási ének a Jászberényi Nagyboldogasszony Főtemplom Énekkara és a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Plébániatemplom Énekkara előadásában. E kivételes szentmisét a főtemplom egykori kántor-karnagyáért, dr. Horváth Ottóért (1917-1975) ajánlották fel, aki 1962-ben hálából vetette kottára Szent Rita miséjét. A szerzeményt elsőként 1963-ban Budapesten, s ötvennégy év elteltével, a szerző 100. születésnapja alkalmából a jászberényi főtemplomban is bemutattak.

Szent Rita Mise című művét háromszólamú vegyeskarra és orgonára írta, a kor egyházi nyelvén, latinul. Az ünnepi előadáson a két kórust Beniczki Béla vezényelte, s bár ebből az alkalomból énekeltek együtt először, a közönség ebből semmit sem vett észre. Orgonán dr. Réz Lóránt művésztanár kísért, a szólót Bőgelné Juhász Veronika, a vendégkórus karnagya énekelte. A bevezető ének után Zsova János káplán köszöntötte a híveket és a szentmisét dr. Horváth Ottóért, a főtemplom énekkarának elhunyt tagjaiért és az elhunyt karnagyok lelki üdvéért ajánlotta fel.

Az emlékhangverseny Szent Rita nevének jelentéséhez hűen valóságos igazgyöngyként szólt a főtemplomban. A reménytelen ügyek szentjéhez íródott hálamisébe dr. Horváth Ottó belefűzte mindazokat az érzéseket és gondolatokat, amelyek életének egyik legnehezebb időszakát zárták le. Vívódása az aktuális politikai elvárások és az azzal éles ellentétben álló katolikus hite között döntés elé állította, de – bízva a Gondviselésben – hű tudott maradni a Jóistenhez, aki utat mutatott számára. S ez az út a továbbiakban is igen gyümölcsöző volt, hiszen kántori, karnagyi tevékenysége mellett több saját szerzeményt is komponált.

Dr. Horváth Ottó 1941-től dolgozott a főtemplomban, majd 1942-ben nevezték ki kántor-karnaggyá. Feleségével, Borköles Katalinnal három gyermeket neveltek: Ottót, Lászlót és Katalint. Súlyos betegsége sem szólíthatta őt el az orgona mellől, halála előtt két nappal még szentmisén szolgált, melyet fotón is megörökítettek. Dr. Horváth Ottó augusztus 12-én lett volna 100 éves, s ebből az alkalomból és az iránta tanúsított tiszteletből ő kapta a KÉSZ helyi csoportjának posztumusz Szent Rozália-díját.

Gyermekei nagy szeretettel emlékeznek édesapjukra, akinek korai elvesztése nagy űrt hagyott maga után, hiszen otthonukat mindig átjárta a zene szeretete, a közös muzsikálások öröme. Horváth Ottó elsőszülött fia, Ottó kedves emlékként őrzi, amikor Kossuth Lajos utcai házukban vasárnaponként Haydn vonósnégyes szólt a szobában, amíg a konyhában elkészült az ebéd. Otthon többféle hangszert is kipróbálhattak, de ő végül a fúvósok mellett tette le a voksát. Családjával még a ’80-as években kiköltöztek Németországba, ahol ma már boldog nyugdíjas éveiket töltik feleségével. Klarinét- és szaxofonművészként több filharmonikus zenekar tagja és gyermekektől felnőttekig tanítja e hangszerek használatának fortélyait. A művészt az emlékkoncerten is hallhatták a jelenlévők, ahol Schubert Ave Maria-ját játszotta altszaxofonon Beniczki Béla orgonajátékára. A felajánlás alatt felcsendülő dallal édesanyjának állított emléket, aki esküvők alkalmával gyakorta énekelte ezt a művet szívvel-lélekkel. Lírai játékába belefűzte a gyász fájdalmas hanglejtéseit, de ott voltak benne az örömteli pillanatok, melyek bizonyára ihlették a zenészt előadása során. Édesanyja már nem vehetett részt az ünnepi szentmisén, mert júniusban, 92 éves korában elhunyt.

A szentmise végén dr. Horváth Ottó lánya, Simonné Horváth Katalin mondott köszönetet a kórusoknak és minden közreműködőnek, majd a Szent István Házban kötetlen beszélgetéssel folytatódott a megemlékezés. Katalin szerint ez az emlékhangverseny bizonyára nagy elégtétel volt édesapja számára, aki az égi kórusból muzsikálhatott övéivel.

Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?