Az éneklés öröme a lélek öröme

A 155 éves Palotásy János Vegyeskar ünnepi műsora méltó alkalmat teremtett arra, hogy Jászberény közössége számára is bemutatkozzon a kórus új karnagya, Ecsedi Péter. Az ifjú dirigenst a szokásos csütörtöki próba előtt kértük rövid bemutatkozásra, faggattuk terveiről.

Bedőné Bakki Katalin karvezető váratlanul bekövetkezett halála fájdalmas űrt hagyott maga után. Nagy kihívás lehet az Ön számára a neves elődök örökébe lépni.
Óriási ambíció egy ilyen nagy múltú kórus vezetőjévé válni. Mindig csodálattal vegyes tisztelettel tekintettem a Palotásy Vegyeskarra és karnagyára. Megtiszteltetésnek érzem, hogy irányíthatom a kórust.

Honnan datálódik a kapcsolat Ön és a kar között?
Mintegy egy évtizede, hogy először bekapcsolódhattam a kórus történetébe. Akkoriban Kati néni szólistájaként szerepelhettem. Egyébként több szálon is kötődöm Jászberényhez. Több barátom is itt él, valamint Réz Lóránt zongoraművész, zenepedagógus tanárom volt Egerben, a főiskolán. A Jászapáti kórusban is vendégeskedem időközönként, tehát a Jászságban többször megfordultam az elmúlt években.

Karnagyként sem az évfordulós esemény volt a premier. Milyen alkalomhoz köthető az első Palotásy kórushoz kapcsolható karnagyi felkérés?
Mint ismeretes, Katika novemberi távozását követően a kórus vezető nélkül maradt. Úgy éreztem, kötelességem segíteni a nagy múltú közösségnek, így elvállaltam a márciusi Bakki József emléknapra szervezett koncertre való felkészítést, tehát tulajdonképpen január óta dolgozunk így együtt. Áprilistól vettem át hivatalosan is a dirigensi szerepkört, amikor a pályázatom pozitív elbírálást nyert.

Hogy érzi, befogadták, elfogadták vezetőként?
Véleményem szerint nagyon jól együtt tudunk dolgozni azzal a 25-30 énekessel, akik aktív tagjai a kórusnak. Ez egy kiváló képességű amatőr kórus. Tehetségüket bizonyítja a jubileumi fellépés is, amelyre igen sokat készültünk és csak úgy tudtuk megvalósítani mindezt, ha mindenki maximálisan együttműködött. Nagy bánatom, hogy támogatás hiányában nem sikerült a tervezett programot teljes egészében előadni. Az esztergomi zenekarral közös előadásban megálmodott Sacra Corona című művet így most nem tudtuk bemutatni, de bízunk benne, hogy a közeljövőben a jászberényi közönség részese lehet az előadásnak. Munkámban sokat segít Sebőkné Németh Katalin, a kórus titkára, illetve meg kell említenem Mészáros Erzsébetet is, aki például a szeptemberi olaszországi fellépésünket szervezi.

Tervez valamilyen szakmai változtatást a kórus életében?
Mindenképpen törekszem a taglétszám bővítésére. Szeretnék minél több fiatalt bevonzani a közösségbe. Csak három-négy friss hang is sokat jelent. Szakmailag képesek vagyunk most is gyönyörű dolgokat művelni. Elővettük a régebbi műveket, felfrissítjük a repertoárt, ami igen széles. Katika nyomdokain lépünk tovább. Olyan nagyszerű darabok csendülnek fel ismét, mint Kodály 121. vagy 114. zsoltára, Beleznay Ave Mariája, Halmos-művek. A tagok értik és szeretik ezeket a darabokat. Persze a heti két, több órás próbára el kell jönni ahhoz, hogy biztonsággal kiállhassunk a közönség elé.

Az Oscar-nyertes filmből kiindulva javasolja valakinek a tátikázást?
Mint említettem, ez egy amatőr kórus, természetesen vannak különbségek énekhangban, tudásban. Mindemellett az én értékrendembe nem fér bele, hogy valakit kizárjak az éneklés öröméből. A lelkem érzékenyebb ennél. Persze egy profi versenykórusnál más a helyzet, amikor tétje van a szereplésnek. Megmondom őszintén, a film alapján sokat gondolkodtam, mi a helyes döntés egy ilyen szituációban, beszéltünk róla a tanítványaimmal is. Felnőtteknél és gyermekeknél is különböző megoldások lehetnek, de az biztos, hogy a közösség előtt nem szabad senkit megalázni, vagy a lelkébe tiporni. Az éneklés öröme élmény kell, hogy legyen.

Nem titok, hiszen közösségi oldalának fotóin büszkén hirdeti, hogy népes számú fiatalokból álló kórust is vezényel. Elárul valamit egyéb munkáiról?
2007-ben vettem át ének-zenetanári diplomámat az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Abban az évben kezdtem el tanítani a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban, ahol jelenleg is dolgozom. Büszke vagyok az iskola kórusára, amit vezényelek. Annál nagyobb öröm nincs, mint mikor sok fiatal együtt énekel. Szülővárosomban, Cegléden is tanítok a Patkós Irma Színiiskolában magánéneket és középiskolai éneket. Visszatérve a tanulmányaimra, a következő évre felvételt nyertem a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Intézet énekművész szakára. Ennek köszönhetően énekelek szólóénekesként, valamint kántori oklevelemet használva időszakonként templomi felkéréseknek is eleget teszek. Többek között a jászberényi református templomban is énekelhettem már, illetve esküvőkön orgonálok. Igyekszem minden munkámat magas színvonalon végezni, maximalista vagyok.

Szólóénekesként hallhattuk a jubileumi koncerten. Hol énekel legközelebb?
Jászberényben egyelőre nem, de éppen most készül egy CD-m, ami számomra is különlegesség. A nagykőrösi Arany-emlékév kapcsán kórusvezetői munkám elismeréseként kaptam lehetőséget a város önkormányzatától egy hanghordozó elkészítésére. Az anyagot szeptemberben vesszük fel és karácsony környékére tervezzük a megjelenést.

Van kedvenc műve?
Nehéz kérdés. Vannak kedvenceim, de időszakonként változik. Azt hiszem, ez hangulatfüggő. Inkább a magyar darabokat szeretem, de vannak kedvenc egyházi műveim is. Az a legjobb, amit sikerül jól megcsinálni.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?