Egy letűnt kor mákszemei

Hajnal József újságírót köszöntöttük a szeptember 7-én megrendezett könyvbemutatón, ahol a szerző első regényébe, a Mákdobálóba nyerhettünk betekintést.

Ki is az a mákdobáló? A néphagyomány szerint az a személy, aki megvéd minket az ártó szellemektől azzal, hogy szétszór a ház udvarán egy maréknyi mákszemet. A gonosznak előbb szemenként kell felszedegetnie, hogy meg tudja közelíteni az illetőt. Hajnal József regényében is találhatunk némi utalást erre a rég elfeledett szokásra. A szerző ugyanis nagyszüleink, dédszüleink idejében játszódó történetekkel szeretné elérni ezt a hatást, hogy amíg olvassuk őket, elkerüljenek a gonosz lelkek, gondolatok, kísértetek.

De a mák motívumát másképp is értelmezhetjük. A mákgubót sok, aprócska szem alkotja, akárcsak az egyes történetek a könyv egészét. A mákot megszitálhatjuk, sőt ki is válogathatjuk, hogy csak a legszebb szemek maradjanak a kezünkben. Így tesz a szerző is múltbéli emlékeinkkel. Gondos szakértelemmel megrostálja őket, hogy az arra méltók az utókor számára is fennmaradhassanak.
Hajnal József Tiszafüreden lett fiatal felnőtt, Szolnokon világra figyelő ember, Miskolcon diplomás mérnök, majd kollégiumi barátainak hatására újságíró. Évtizedeken át hallgatta interjúalanyait: varrólányokat, parasztembereket, professzorokat.

A Mákdobáló című regényben az író virtuóz leírásainak révén, egy rendszerváltozás előtti és utáni magyar falu mozgalmas élete elevenedik meg. Látogatást teszünk egy tanyasi iskola osztálytermében, részt veszünk egy alkoholmámoros temetésen, színes televíziót szerzünk egy orosz laktanyáról titokban, s tesszük mindezt Jakab András központi figurájának nyomon követesével. A könyv ugyanis hétköznapi emberek hétköznapi életének története, azok bemutatása egy totalitárius hatalom működésének árnyékában. Ám mindezeket figyelembe véve sem tekinthetjük dokumentum, vagy néprajzkötetnek, sokkal inkább hiteles, ironikus, már-már szatirikus korrajznak. Hajnal József a zsurnalisztika világát is belecsempészte könyvébe egy-egy tudósítással, újságcikk fejezettel vagy papírfecniken talált vallomásokkal, naplórészletekkel. De még a történet sem terelheti el figyelmünket a nyelvi elemekről, melyek leginkább meghatározzák a kötet hangulatát.

Szerző:
Kazsimér Nóra

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?