A népköltészet tárháza

2017-08-162017-08-16 Munkatársunk 0 Comments

A Csángó Fesztivál ma már rendkívül sokszínű lehetőséget nyújt a művelődni, szórakozni vágyó résztvevőknek. Idén a megszokott zenés, táncos előadásokon és népművészeti vásáron túl az irodalom területét is sikerült becsempészniük a repertoárba a programszervezőknek.

Augusztus 13-án, vasárnap délután Harangozó Imre néprajzkutató várta a Margit-szigetre a moldvai és gyimesi magyarok hagyományai és hitvilága iránt érdeklődő látogatókat. Az íróként és tanítóként is tevékenykedő kutató figyelmét iskoláskora óta a kultúra és a kultúrát alkotó közösség egésze köti le, ezen belül is népünk hagyományvilága, tárgyi néprajza és az ehhez kötődő gazdag formavilág.

Bár előadásának címe egy kötet bemutatásáról árulkodott, a színpad mellett elhelyezett asztalon még számos könyv helyet kapott, melyekből már az előadás megkezdése előtt is szép számmal fogyott. A kiadványokban való elmerülést megelőzően történelmi utazást tehettünk a mai Morvaország területén, megismerhettük a határ túloldalán élő, magyarajkú székelység és a történelmi Magyarországhoz tartozók eleven kapcsolatát, Csíksomlyó jelentőségét, és a falusi lakosság elzártan élő köreiben megőrzött magyar értékeket. De miért is fontos nekünk a moldvai csángókkal való kapcsolat? Harangozó Imre elmondta, hogy a Kárpát-medencében természetesnek érzett hatások, a moldvai csángók népi kultúráját nem veszélyeztették, mert elzárkóztak minden idegennek vélt befolyástól, megőrizve ezzel egy archaikus, ősi műveltséget. Ma már az iskolában szinte mindenki tanul a Halotti beszédről, de a moldvai csángók köreiben élő módon szólal meg ez a történelmi kincs. Kevés nép mondhatja el magáról, hogy élőszóban hallhatja nyelvének középkori változatát.

A rövid történeti betekintést követően rátértünk a bemutatásra váró szerzeményekre. A legjelentősebbnek, Harangozó Imre Kővári Rékával közösen kiadott könyve, az Etelközi fohászok című kötet bizonyult, mely a Válogatás a moldvai magyar vallásos népköltészet kincsestárából alcímet kapta. Megismerhettük a címválasztás és a mű születésének apropóját is, melynek célja annak a ténynek a hangsúlyozása, hogy a történelmi Etelköz területén a mai napig élnek magyarok. A könyv tartalma alapvetően moldvai imádságokból és énekekből áll, melyeket a mellékelt CD-n is meghallgathat az olvasó. Harangozó Imre kiemelte, milyen fontos, hogy más népekkel ellentétben – például az angolokkal, akik ma már nem tudják eredetiben olvasni Shakespeare-t – mi magyarok tökéletesen értjük egymást, ahogy Balassi Bálintot vagy akár Zrínyi Miklóst. Az imádságaink egyformán hangoznak a magyarság két szélső területén is, mely a mi népi kultúránk egységének biztos jele.

A Csángó Fesztivál jó alkalom arra, hogy körbe tekintve ráeszméljünk, amíg a világ nagyszínpadain hangzanak fel ezek a moldvai énekek és balladák, addig nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ez a kultúra az egyetemes, magyar kultúránk méltó alkotórésze. Mielőtt az időközben megháromszorozódott közönség visszatért volna a vásári forgatagba, zárásként Harangozó Imre előadásában meghallgathattuk Magyari Lajos, erdélyi magyar költő Lázár Mihály üzenete című versét is.

Szerző:
Kazsimér Nóra