Búcsú a Jászkun Kerülettől

2016-12-06 Gergely Csilla 0 Comments

Idén 140 éve, hogy a Jászkun Kerület megszűnt, melynek emlékére Papp Izabella levéltáros tartott történeti visszatekintést a közigazgatási reformról.

A Gyere velünk a múzeumba! A jász hagyományok nyomában című előadássorozat részeként Papp Izabella levéltáros tartott vetített előadást Búcsú a Jászkun Kerülettől címmel november 24-én, a Jász Múzeumban. A téma apropója, hogy 140 éve alakult meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.

A zsúfolásig megtelt nagyteremben Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket. Az előadás hangulatának megalapozásaként a Jászkun indulót hallgathatta meg a közönség, majd a délután előadója, Papp Izabella a Jászkun Kerület megszűnésének és a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kialakulásának történetét tárta a közönsége elé. Bevezetőjében az 1747-es redemptio, a jász önmegváltás főbb eseményeit idézte. Ekkor a Szabad Kunok, a Kiskunok és a Jászok saját közigazgatással rendelkeztek. Az 1849-es áprilisi törvények hatására a kiváltságok megszűntek, de a területi különállás és az önkormányzati jogok fennmaradtak. Az 1867-es kiegyezés után elindult a polgári átalakulás a megyei szervezetekben is: az igazságszolgáltatás reformját és a megyék területi rendezését tűzték ki célul, egységes szerkezetű törvényhatóságokat szerettek volna létrehozni.

Az első tervezet (1873) Szapáry Gyula belügyminiszter nevéhez fűződik. „A Jászkun Kerület, mint önálló törvényhatóság, megszüntettetik.”Nagyon radikálisan gondolkodtak, figyelmen kívül hagyták a történelmi hagyományokat. Ezen a nehéz időszakon Sipos Orbán, a Jászkun Kerület utolsó alkapitányavezette a jászkunokat, aki nagyon sokat tett a térség fejlődéséért. Az új vármegyei határainak végleges tervezetének megalkotása után a székhely okozott sok vitát: Jászberény vagy Szolnok? A felső vezetők végül Szolnok mellett döntöttek és 1876. szeptember 4-én megalakulhatott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Sipos Orbán erre az alkalomra íródott búcsúlevelét dr. Körei-Nagy József előadásában hallhattuk.

Az új megye alispánja Sipos Orbán lett, akinek a nevéhez fűződik a közigazgatás megszervezése, a hivatalok Szolnokra költöztetése, az új székház építése, az árvízvédelem szervezése és a béke fenntartása. Az új megyeháza 11 hónap alatt épült fel Szolnokon, ami igen rövid időnek számított. A város a fejlődés útjára lépett, hogy méltó megyeszékhely lehessen.

A jászberényieket igen lesújtotta, hogy nem városuk lett a megyeszékhely, veszteségük rendkívüli volt. Jelentős bevételkiesést és presztízsveszteséget jelentett számukra. A Jászkun Kerület megszűnt ugyan, de az itt élők a mai napig őrzik elődjeik hagyományait.