Hittel és méltósággal ünnepelni

Elérkezett advent második vasárnapja, amikor a családok asztalán már két gyertya ég a koszorún. Advent második vasárnapjának tapasztalata, hogy az első gyertyafény halványan pislákol, mégis érezhető az a szeretet és békesség, mellyel megtölti a sötétséget. A két lila gyertya fénye ma már egyszerre jelzi a várakozást.

Kora délután a Csodamalom Bábszínház várta a gyerekeket Adventi Matinéra a Lehel Film-Színházba. A népzenés téli mesejáték a hiú hóember történetét mesélte el. Kinek gyönyörű répaorrát a vasorrú bába elrabolja, de egy szegény vándorlegény megküzd a tolvajjal és visszaszerzi azt. Jutalma sem marad el, mert kiderül a hóember legjobb barátja a Mikulás. Ez nem csak a vándorlegény szerencséje volt, hanem azoknak a gyerekeknek is, akik eljöttek az előadásra. Hiszen már itt találkozhattak a nagyszakállúval, akinek a műsor végén közösen énekeltek, majd mindannyian egy-egy édességgel teli csomagot is átvehettek tőle.

Időközben a Promenádon a mesebeli adventi házikót is izgatott gyereksereg vette körül. Hiszen minden egyes vasárnap újabb hat ablakot nyithatnak ki az arra vállalkozó lurkók. Az ablaknyitókat pedig – a városi könyvtárosok jóvoltából, ötleteiből – kis meglepetés és feladat is várta. A december 4-e különlegessége volt még, hogy ezen a napon lakók is költöztek a házikóba. De erről majd később.

A Szentháromság téren már gyülekeztek a gyertyagyújtásra várakozó emberek, családok, barátok ismerősök és ismeretlenek, eltölteni egy órát egymás társaságában. A tömeget elnézve sokan voltak és sokfélék, minden korosztályt megtestesítve. Az ünnep egyik szónoka nagytiszteletű Mező István úr, református lelkipásztor volt. Köszöntőjében Bod Péter, 18. században élt erdélyi lelkipásztor gondolatait idézve, erősítette, építette az adventi várakozást. „Ha befogadjuk Jézust, szívbe bészáll, tudhatjuk, hogy a keresztnek van egy függőleges része mely összeköt bennünket, Krisztus által Istennel. Vízszintes része pedig összeköt bennünket egymással. Mi módon mondhatod, ha szereted az Istent, kit nem látsz, ha nem szereted a társadat, kit látsz? Legyen ez a mai nap ebben erősítés, nézzünk társunk szemébe és rendezzük, ami rendezetlen. Egymás felé szeretet, a való szeretet nevében”, zárta köszöntőjét a nagytiszteletű lelkipásztor.

Átvezetésképpen, a Szolnoki Szim­fó­ni­­kus Zenekar, Szimfonik Harsona Együttese ismerős karácsonyi dallamokat játszott, az este másik szónoka megszólalása előtt.

Aki Erdei Gábor, a Jász Trió Tv felelős szerkesztője volt és ünnepi gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. „Nem úgy élem meg az adventi időszakot, ahogy szeretném” mondta, és ha belegondolunk, sokan egyetérthetünk szavaival, kimondta hétköznapjaink valóságát arról, ahogyan élünk.

Holott egészen másképp kellene. „ Csúnyán mondva: bedarált az élet” bennünket, érezhetjük ezt. Így a karácsony nem feltétlen kellemes lelkiállapotról, boldog adventi felkészülésről szól, hanem a hajtásról, munkáról, tennivalókról, feszültségről. De nem biztos, hogy jól van ez így, ezt egészen másképp kellene. Ha nem fékezünk, óriásit bukhatunk. Ha vannak kinyújtott kezek, segítő kezek, legyen az társ, a család, egy barát, aki segít lassítani, nem esünk orra és ez ébresztő is lehet számunkra. „Lassítsunk, vagy próbáljunk meg lassítani, én is ezt fogom tenni.” tanácsolta Erdei Gábor és ezzel zárta gondolatait.

A következő színpadi műsorból megtudhattuk, kik azok a lakók, akik ezen az estén beköltöznek az adventi házikóba. A jászberényi könyvtárosok jóvoltából, – akik egy kis mesét, egy kis csodát szeretek volna varázsolni az adventi időszakra – a mesebeli házikó, a könyvzugi manók lakhelye lesz karácsonyig. De kik is azok a könyvzugi manók? Ők színes kis lények, titkuk az olvasás, és ha az emberek nem olvasnak, manó világukból eltűnnek a színek, maguk is elszürkülnek, világuk elsötétedik. Sáfrány, Nefelejcs, Lilla, Moha, Szaki, Pirinyó és Kelekótya, a könyvzugi manók olvasásra buzdítanak, kérnek mindannyiunkat, hogy mi élményekkel legyünk gazdagabbak, ők pedig színesek maradhassanak.

Rövidesen a Mikulás is megérkezett a színpadra. A Csodamalom Bábszínház művészei elmeséltek, megjelenítettek egy vidám történetet arról, hogyan lett a Mikulásnak automobilja és kedvenc rénszarvasa – ki elvarázsolt emberfia volt – milyen csoda okán lett újra emberré, a gyerekek nagy örömére.

A felnőtteket és a komolyzene szerelmeseit ünnepi pódiumra várták a gyertyagyújtást követően a Déryné Rendezvényházban. A méltán népszerű Szolnoki Szimfónikus Zenekar, Dobszay Péter vezényletével, Adventi hangversenyén Mozart és C. Franck művei közül hangzottak el az ünnephez illő dallamok. Csajkovszkij Diótörő szvitje és Corelli Karácsonyi concertója már a közeledő ünnepre hangolta a szépszámú hallgatóságot. A hangverseny élményét teljesebbé tette a közreműködő Székely Mihály Kórus szereplése Cs. Nagyné Turi Márta karnagy vezetésével. Különleges gyöngyszeme volt az estnek Turi Melinda csodálatos szólóéneke. Minden egyes hang, dallam jóérzéssel töltötte el a lelket ezen az estén.

Minden adventi gyertya egy fogalmat szimbolizál. Ezeket a fogalmakat párba állították egy személlyel egy vallási közösséggel. Az első gyertyához Ádám és Éva, akiknek elsőként ígérte meg a megváltást Isten. Ez a hit gyertyája. A meggyújtandó második gyertyához a zsidó nép tartozik, mint vallási közösség, akiknek Isten megígérte, hogy közülük származik majd a Messiás. Ez a remény gyertyája, mely szintén lila színű.

A hit lángja után a remény kanócát gyújtották meg közösen Mező István lelkész és Erdei Gábor az este szónokai. A város nagy koszorúján a 298. számú Lehel Vezér Cserkészcsapat két őrsvezetője segítségével lobbant fel a gyertyaláng.

Itt, advent közepén figyeljünk erre a gyertyafényre. Figyeljünk rá, hogy ne aludjon ki bennünk és másokban! Legyen gondunk arra, hogy mások is felfigyeljenek rá, mert belőle türelmet és vigasztalást, békességet és szeretet nyerhetünk.

Fotó: www.jasznaplo.hu

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója, szerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?