A keresztény és az iszlám vallás

Izgalmas és aktuális témáról tartott előadást dr. Novák István kanonok, a jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium főigazgatója, a Jézus Neve Plébánia plébánosa a Jászok Egyesületének októberi összejövetelén a Pest megyei Megyeházán.

Dr. Dobos László ügyvivő felvezetőjében köszöntötte a népes jászberényi és alattyáni küldöttséget is, akik az előadót elkísérték. Majd röviden vázolta Novák atya szakmai pályafutását, aki teológus-lelkészi alapképzettségét 1999-ben szerezte. Doktori értekezését a keresztény-iszlám párbeszéd témakörében írta. Novák atya felfogása szerint az iszlám vallásnak nagy előnye a keresztény vallásokkal szemben, hogy nagyon könnyen elsajátítható, követése egyszerű: napi imák, böjt, vagyis a ramadán, zarándoklat Mekkába az életben legalább egyszer, már ha ezt a hívő megteheti, az alamizsnálkodás, vagyis segítés a rászorulókon, és a hit megvallása, egy az Isten, Allah és egy az ő prófétája, Mohamed.

Ugyanakkor igen sok a hasonlóság az iszlám és a keresztény vallások gyakorlása között. Mi is azt mondjuk, hogy egy Isten van, csak mi éppen nem Allahnak nevezzük, mivel nem arabok vagyunk. A Jehova szektához tartozóknál például Jehova az Isten neve, ami a zsidó Jahve szóból származik.

Ami elválaszt minket, mégpedig jelentősen, az a szentháromság tana, ami a keresztény hívők számára is nehezen értelmezhető.

A muzulmán ezért politeizmusnak véli a kereszténységet, hiszen „több Istenről”, Atyáról, Fiúról és Szentlélekről beszél.

Az iszlám hívőnek azt is nehéz megmagyarázni, hogy Krisztus a megváltó – mert mi is a megváltás? Ugyanakkor Jézus a muszlim vallásnak is része, nagy (noha Mohamednél azért kisebb) prófétának tartják, és nevének említésekor az iszlám hívőnek tisztelettel meg kell hajolnia. Nekünk keresztényeknek viszont Jézus Isten fia. A Koránban mint ősatya gyakran szerepel Ábrahám is, akinek hitük szerint Hágártól született fia, Izmael az őse az araboknak (illetve a velük azonosított muzulmánoknak).

Sok más hasonlóság van még a két vallásban, így például az ima, a szentmise, zarándoklat, a böjt és az adakozás a kereszténységben is megvan. Ezek, kisebb-nagyobb eltérésekkel Novák atya tapasztalatai szerint más világvallásokban is előfordulnak, így például a hindu vallás is ismeri az önfeláldozást.

A keresztény apostoli hitvallás sokkal hosszabb, mint a muzulmánok esetében, a mi hitvallásunk az egész teológiát összefoglalja. Fontos, hogy a különböző vallások között elinduljon a párbeszéd, Ferenc pápa nemrég éppen a zsidó-iszlám vallás közötti kapcsolatot próbálta erősíteni.

Ma nagy a félelem, hogy az iszlám vallás nagyon el fog terjedni. Egyrészt ez már meg is történt Európában, így Németországban és Franciaországban rengeteg az iszlám közösség. Világszerte 1,6 milliárdra teszik a muszlimok számát, ami a Föld lakosságának mintegy a 23 százaléka. Ennél többen vannak a keresztények, akiknek száma bőven meghaladja a 2 milliárdot, közülük a muszlimokéval egyedül a katolikusok száma azonos. A muzulmánok kétharmada tíz országban él, ezek: Indonézia, Pakisztán, India, Banglades, Irán, Törökország, Egyiptom, Algéria, Marokkó, Nigéria. Az utóbbi ország jelentheti a legnagyobb veszélyt a maga rohamosan szaporodó lakosságával, ahol a vízhiány és éhínség fenyegeti az embereket. Magyarországon mintegy 30-50 ezer muszlim él.

Lényeges különbség a keresztény és a mohamedán vallás hívői között, hogy utóbbiak napi vallásgyakorlók, míg a keresztények sok esetben ma már csak névleg azok. Közöttük olyan sem fordulhat elő, ami például Jordániában naponta megesik: a turistákat szállító buszsofőr az ima idejének érkeztével megállítja a buszt, kiszáll, előkapja az imaszőnyeget és leborulva elvégzi imáját, és csak utána folytatja a buszvezetést.

Van még különbség a Biblia és a Korán között is: előbbi fejlődésen ment át, míg a Korán a hívők szerint az „égből küldetett”, és ezért gyakorlatilag évszázadok óta változatlan. Mi már például nem veszünk sok mindent szó szerint a Bibliából, így például az Ószövetségben le van írva: Jósnőt életben ne hagyj!, vagy hogy „Aki férfi és férfival úgy hál, ahogy nővel egyébként szoktak, azt meg kell gyilkolni”. Utóbbi a homoszexualitás egyértelmű elutasítását jelenti. Nagy a különbség már az ószövetségi „szemet szemért, fogat fogért” szemlélet és Jézus tanítása között is: utóbbi azt mondja, saját ellenségeiteket is szeressétek.

Az egyébként nagyon bonyolult írásműben, a Koránban szereplő dzsihád fogalmát ugyanakkor magyarázzák úgy is, hogy az egy belső háború, amit az embernek önmagával kell megvívnia, leküzdve bűnös mivoltát. Vagyis nem olyan „szent háború”, ami a ma tapasztalható robbantgatásokkal jár.

Novák atya ejtett pár szót a migrációról is. Szerinte emögött a tervezetten, szakszerűen kitaposott útvonalon jövő migráció mögött állnak valakik, akik ezt nagyon akarják. Nyugati politikusok, köztük főként Merkel asszony alapvető tévedésének tartja Novák atya, hogy azok úgy vélik, az Európába érkező migránsok végülis „integrálhatók”. Eszerint azok előbb-utóbb például németekké és keresztényekké válnak, holott szó sincs erről! A muszlimok erősen ragaszkodnak identitásukhoz, így például ha keresztény nő muszlim családba kerül, elő nem fordulhat, hogy ő „téríti meg” férjét, ellenkezőleg: neki kell a muszlim vallást felvennie. A mecsetek Európában egyre épülnek, miközben az európai nihilizmus jegyében egyre több imaház vagy templom szűnik meg, lesz belőle kocsma, szupermarket vagy luxuslakás.

A különböző vallások terén tett tanulmányait összegezve Novák atya szerint minden vallásban fontos szerepet játszik a szeretet. Isten neve például a Koránban nemcsak Allah, hanem a Könyörületes is. A hithű muzulmán Isten szolgájának nevezi magát. A vallásokban nagy szerepet játszik a béke: ami zsidó vagy héber nyelven Shalom!, és benne van a muzulmánok Szalem alejkum köszöntésében is. A keresztény püspök: Békesség veletek! szavakkal köszön el a hívektől.