Munkaerőhelyzet az iparban

Huszonötödik alkalommal rendezte meg a Gépipari Tudományos Egyesület Háztartási gépek szakosztálya október 20-án hagyományos szemináriumát a Szikra Galériában tartott egész napos rendezvény témája: Munkaerő helyzet az iparban.

A szeminárium jellemzően tagjainak, műszaki szakembereknek, gazdasági vezetőknek szervezett jelentős esemény, amelyen a háztartási gépek műszaki tulajdonságaival, paramétereivel kapcsolatos kérdéseket szokás górcső alá venni. Ezúttal kivételt tettek, mert a Jászságban már-már krónikus munkaerőhiány jelei mutatkoznak. A tizenöt előadás és számos hozzászólás többsége ezt a témát járta körül.

Szabó Tamás polgármester köszöntőjében reményének adott hangot, hogy a fontos téma megvitatása impulzust adhat a városnak és gazdálkodó szervezeteinek egyaránt. Köszöntőn kívül előadásával is megvilágította a város munkaerő helyzetét. Kiindult az iskolák csökkenő gyerek létszámából, a huszonegyedik század kihívásaiból, így adva alapos helyzetértékelést, amiből a városra nézve szükséges következtetéseket is levonta. Kifejtette azt az alapvető tényt, hogy a városlakóknak a munkahely, a lakhatás, a jó oktatási- és egészségügyi rendszer, a sportolási-, kulturálódási lehetőségek, és a biztonság a meghatározóak. Ezeken múlik egy település vonzása, visszavonzása. A város az újszülöttek életkezdési támogatásától, a védőoltásprogramon, a bölcsődei fejlesztésen át az otthonteremtésig az egészségügyi, szociális támogatásokig és a munkahelyteremtés ösztönzéséig komplexen gondolkodik. A bölcsődei fejlesztés ötven százalékos mértékű, otthonteremtésben huszonkét embert támogattak főleg a hiányszakmák gyakorlói közül. A város 40-50 újabb telket készít elő telekprogramja során, amivel az országos CSOK programhoz is szeretne kapcsolódni. Harminclakásos bérház felújítása révén egyfajta fecskeházat hoz létre a város, a közmunkaprogramban százötvenen vesznek részt Jászberényben. Két évre 100 millió forintot különített el a képviselő-testület munkahelyteremtés támogatására, a szakképzésben huszonhat diákot ösztönöznek 30-40 ezer forint havi összeggel a keresett szakmák elsajátítására, a felsőoktatásban pedig harminckét hallgatót támogatnak. Mindezektől is azt reméli a város, hogy hosszú távú célja, a harminc ezres ideális lélekszám elérése megvalósulhat.

Dr. Német Mónika a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának a vezetője megyei kitekintést nyújtott az Európai Uniós pályázatok lehetőségeire és munkaerő piaci helyzet vonatkozásaira. Az általa közölt adatok az álláskeresők számának csökkenését – három év alatt 36 ezerről 15 ezerre – erősítették meg. Tapasztalatuk szerint a férfiak könnyebben kapnak állást, mint a nők, és a tanulatlanok is nehéz helyzetben vannak. Nagy az eltérés a megye járásai között, a jászberényi városi 2,7 százaléknak a megye keleti részein több mint a duplája is lehet a munkanélküli. A hivatal a 25 év alattiak, az 50 év felettiek és a képzetlenek fokozott segítését tűzte ki célul. Pályázatokkal 867 személynek tudnak segíteni.

Dr. Simon Attila István a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára szinte megerősítette a megyei tendenciákat országos adataival. Elmondta, hogy a válság elmúlta után a gazdaság felpörgött, és most már bizonyos országrészekben nagyobb gond a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség. A cél 4,5-4,6 millió foglalkoztatott volt és ma 4,2 millió a tény. Tehát a meghirdetés óta 6-700 ezerrel többen dolgoznak. A férfiak foglalkoztatási rátája 72 százalék, a nőké ennél tíz százalékkal kisebb. A munkanélküliségi ráta országosan 4,9 százalék, aminél a Jászság jobban áll, de van 9,2 százalékos régió is Magyarországon. Kitért a keresés és kínálat egyensúlytalanságára. Úgy fogalmazott, hogy aki nem dolgozik, az sajnos szinte semmire sem alkalmas. Mentális felerősítésre van szükség, természetessé tenni azt a sokak számára immár évtizedek óta ismeretlen állapotot, hogy reggel fel kell kelni, bemenni és munkautasításokat elvégezni. A tárca munkáltatói járulékcsökkentéssel, és minimálbéremeléssel próbál segíteni a gazdaság szereplőinek, nem titkolva azt sem, hogy az erősebb cégek maradnak piacon, a többiek csődbe mennek, dolgozóikat pedig felszívják a hatékonyabban tevékenykedő társaságok.

Pócs János a Jászság országgyűlési képviselője, előadásában érzékletesen mutatta be a Jászság gazdálkodó szervezeteinek erőfeszítéseit, a térségben elért látványos fejlődést, a nemzetgazdasághoz való jelentős hozzájárulást. Ő is adatokkal támasztotta alá a helyettes államtitkár által felvázolt országos képet – jászsági vonatkozásban. Kitért részletesen a munkaerőszerzés nehézségeire, a lehetséges megoldásokra, külön hangsúlyozva az utak megújításának szükségességét, ami kormányzati segítség és támogatás nélkül elképzelhetetlen. – A Jászság megtette a magáét, most a kormányon van a sor – fejezte be mondanivalóját Pócs János.

Dr. Nádai László az Óbudai Egyetem rektor helyettese a duális mérnökképzés tapasztalatait elemezte, felvillanyozva a jelenlévőket, hogy mindez itt a Jászságban is lehetséges, noha inkább pedagógiai hagyományai vannak főiskolánknak/egyetemünknek.

Szajlai Csaba a Magyar Hírlap gazdasági rovatvezetője külföldi kitekintést adott előadásában. „Nálunk nem olyan rossz a helyzet, nyugaton pedig nem olyan jó” volt a tételmondata. A válság évének 6 százalékos visszaesése után 4, 3 majd 2 százalék körüli növekedés következett, mindez a dél-európai uniós országokhoz képest jelentős bővülés, nem is beszélve a spanyol fiatalok 40 százalékos munkanélküliségi mutatójáról. A munkaerőhiány véleménye szerint bérrobbanáshoz vezet, aminek a révén sikeresebben hívhatjuk haza a külföldön dolgozó magyarokat.

Kuti Mihály a Kód kft. tulajdonosa tekintett ki leginkább a mából a jövőbe, megvilágítva a valószínűsíthető fejlődési irányokat, és ami ezekből logikusan következik. A duális középiskola mellett tette le a voksot előadása elején. Maga is ilyenbe járt, de a német gyakorlatot is mellé passzította, ahol ezekben az iskolákban bázisüzem nélkül nincs felvételi. Az ipari tanulók ösztöndíjat kapnak, minimum 400 eurót, de a harmadévesek már 1000 eurót havonta. Ott a gyári iparosoknak saját televízióadójuk, erős szövetségük van, és a demokráciát hármas egység egyensúlya biztosítja: a kormány, a szakszervezetek és a dolgozók. Az ipar fejlődését négy részre szakaszolta, a gőzgéptől a motorizáción át a számítás technológiáig, illetve újabban az internetig. Aki nem halad, lemarad! Jó példa rá a Nokia, amely tíz éve a világ legértékesebb cége volt, ma pedig nincs mobilüzletága. Más megközelítésben a Nokia termékeinek 80 százaléka volt a hardver, 20 százaléka a szoftver, ez előbbi a Google és társai esetében három százalék alá esett (szerverek). Tíz év múlva az autóban nem lesz hajtás és motor, vezeték sem, wifi és információsbusz lesz. Ez úgy tűnhet, hogy meseszerű folyamat, de nem az, hanem napi probléma, ami megszabhatja Magyarország, benne a Jászság lehetőségeit is.

Szikra István a Scintilla kft. ügyvezetője az alkatrészgyártással foglalkozó KKV-k munkaerőhelyzetét vázolta saját cége tapasztalatai alapján. Társaságuk húsz éve alakult, lépésről-lépésre, majd rohamosan fejlődött, ma már 250 embert foglalkoztat, és a telephely megduplázásán dolgoznak épp az építők. A siker titkát az állandó innovációban, a képzett munkaerő megbecsülésében, a kiváló munkakörülményekben és az átélhető ösztönzésben látja.

Szabó László a Liska József Katolikus Erősáramú SZKI igazgatója előadást tartott a szakemberhiány okáról, és ennek megoldására való törekvésről. A rendszerváltástól egészen napjainkig vizsgálta az oktatási rendszert. A szakmunkás képzések megszűnése a gimnáziumokba való meneküléshez vezetett. A nyugati minta hatására kialakult az úgynevezett „büfészak”, amely oktatásához nem kellett eszköz, tanműhely. A már korábban létrejött struktúra erőszakos megváltoztatása vezetett ahhoz, hogy egy idő után a szakképzésben egy az állandó, a változás. Demográfiai hatását tekintve, folyamatos tanulói létszám csökkenés és egyre több sikertelen diák kerül ki a középiskolából, akiknek később nehézséget okoz a szakmájukban való elhelyezkedés, helytállás. Szabó László igazgató és számos kollégája abban reménykedik, hogy a divatos szakmák helyett inkább az egzisztenciát teremtő szakképzést fogják választani a diákok. Ennek érdekében Jászberény szakképzési ösztöndíjakat ígér a helyi igények alapján.

Terék Mihály villamos mérnök-tanár és címzetes igazgató előadása összecsengett a korábban hallottakkal. Témájában a munkaerő és a gazdaság diszharmóniájával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Megrázó történettel kezdte előadását, tükörbe kellett néznie, mikor egykori diákjaival munkanélküliként találkozott. A képzési formák változását 1990-től vette górcső alá. Szintén arról számolt be, hogy óriási létszám csökkenés figyelhető meg a szakmunkás oktatásban, 1990-től hét év alatt hatvan ezerrel csökkent a képzésben tanulók száma. Ennek az lehet az oka, hogy nem megfelelő a pályaorientáció. Kiutat az új szakmák oktatásában, valamint új minőségbiztosítási rendszer bevezetésében kerestek, azonban egyelőre sajnos sikertelenül.

Rédei István a CO-OP Star Kereskedelmi Zrt. elnöke ismertette a munkaerő hatékonyságát a növekvő fluktuáció mellett. A Co-op Star üzletei 76 településen vannak jelen 903 alkalmazottal. Olyan cégfilozófiát próbálnak átadni a dolgozóknak, mellyel kialakul a belső kohézió, azonosságtudat. A növekvő ingadozás oka, sokszor az idényjellegű kereslet, valamint az ágazaton belüli átrendeződés. Továbbá napjainkban erős a külföld vonzása. Rédei István szerint a fluktuáció hatásainak megelőzése érdekében a cég motiválja és megbecsüli a dolgozókat. Jelen van a folyamatos teljesítményértékelés. Amit külön hangsúlyozott, hogy az üzletek egyben továbbképzési helyek is. A fluktuáció lassítására a cégen belül kell tenni, a csábítás trükkje pedig a jó kapcsolatrendszer, és az, hogy ne csak akkor keressük az embereket, ha tényleg szükség van munkaerőre.

Ezt követően Sinka Judit az Electrolux Lehel Kft. HR vezetője a munkaerő piaci kilátásokról beszélt egy multi cég szemszögéből. A munkaerőhiány legjelentősebb problémája, a társadalom korosodása, a munkához való lojalitás hiánya és a külföldi munkavállalási lehetőségek. Továbbá a közmunka programok bevezetése. A toborzást nehezítő tényezők, hogy Jászberény nem preferált lakhely a fiataloknak. Gond, hogy a jelentkezőknél gyakori a felsőfokú képzés és a nyelvtudás hiánya, ami rendkívül magas bérigénnyel párosul. „Nincs annál jobb reklám, mintha a munkavállaló ajánlja a céget” ebből az aspektusból igyekeznek megfelelő körülményeket teremteni a munkavállalóknak. Bevezetnek egy majdnem duális képzést, ami azt jelenti, hogy az iskolát elvégző fiatalokat felveszik, de több pozícióban is lehetőségük lesz kipróbálni magukat, és csak ezután dől el, hogy véglegesen melyik részlegre kerülnek. Sinka Judit elmondta, hogy szerinte azok a cégek fognak profitálni, akik minél több felületen jelen vannak, és több eszközt használnak.

Kis Erika helytörténeti kutató az egykori Hűtőgépgyár alapításkori munkaügyi, társadalmi helyzetét világította meg, a nagyobbrészt ma is ott dolgozó, vagy onnan elszármazott résztvevők nosztalgiáját is kiváltva. Sztasztny Viktor szociálisszövetkezeti elnök a jó marketing szerepét bizonyította a munkaerő kiválasztás érdekében is. Kelkó Tamás HR szakértő pedig arról adott hasznos tanácsokat, hogy a beszállítói tevékenységet végző KKV-k hogyan vegyék fel a versenyt a multikkal a jó szakemberekért folytatott küzdelemben.

Az előadásokat kávészünetek, és az ebéd szakaszolták, amelyek alatt éppúgy tovább zajlott a vélemények ütköztetése, mint a szeminárium értékelése – Szikra István szakosztály titkár részéről – a kötetlen vacsora során. A hosszú információkkal zsúfolt nap fáradtsága ellenére a résztvevők valamennyien új ismeretekkel és impulzusokkal távozhattak a kiválóan megszervezett tanácskozásról.