Életmentő házi kedvencek

A kutya az ember legjobb barátja – tartja a mondás. De vannak azok a különleges esetek az életben, amikor nemcsak barát, hanem egyenesen a megmentőnk lehet házi kedvencünk. A Kutyákkal az Életért Alapítvány elnökével, Szabó Gáborral beszélgettünk a szervezet feladatáról.

Jászberényben 1993 óta működik mentőkutya képzés, alapítványként azonban csak 2004-ben lett bejegyezve. A fajtatiszta labrador, német juhász, belga juhász és egyéb fajták mellett befogadnak otthontalan kutyákat és alkalmasságuk esetén mentési feladatokra képzik ki őket, amit komoly tesztek előznek meg. A veleszületett adottságok, mint a zsákmány- és az élelemszerző ösztön megléte alkalmassá teszi az ebeket a feladatra, hiszen jókora motivációt jelent számukra. Sajnos sok befogadott kutya zajérzékenység vagy épp hányattatott sorsa miatt alkalmatlan mentőkutyának, viszont ezeknek az állatoknak is szerető gazdit keres az alapítvány. Napjainkban már céltudatos gazdik jelentkeznek kutyájukkal, akik részt vesznek az alapítvány képzésében, hogy évekkel később professzionális mentőkutyás váljon belőlük.

Szabó Gábor a mentési folyamatokról is beszámolt lapunknak, több szituációt is említett, ahol a mentőkutyák nélkül tragédia következett volna be. Tavaly a gödöllői idősek otthonából tűnt el az egy idős bácsi, akire egy mantrailing-es mentőkutya talált rá. A mantrailing-re tanított kutya a keresett személyről származó szagmolekulák nyomán talál rá a bajbajutottra. Gábor munkája során olyan esettel is találkozott, amikor valaki a vonatról leszállva eltévedt, és szégyellt segítséget kérni. Az ő keresésében is a mentőkutyák tettek jó szolgálatot. Gyakorta riasztják a csapatot cukorbeteg, demens, epilepsziás vagy gyógyszeres kezelés alatt álló betegek megkeresésére.
Az évek során a jászberényi alapítvány szárnyai alatt Budapesten és Ajkán is működnek helyi csoportok, Mezőtúron pedig most indultak törekvések ez irányba. Baj esetén a rendőröktől és a katasztrófavédőktől sokszor éjjeli órákban Szabó Gáborhoz fut be a riasztás, majd ő szervezi meg a mentőcsapatot. Ehhez nagy kitartás és eltökéltség kell, rengeteg energiát és áldozatot követel. Az alapítvány elnökének elmondása szerint legtöbbször ezért apad el egy idő után az önkéntesek buzgósága. Ahhoz, hogy valaki jó mentőkutyás legyen, legalább öt-tíz év önképzés, tanulás, elhivatottság, gyakorlás és szakmai alázat szükséges.

Az alapítvány szakmai feladatait önkéntesek végzik, így még nemesebb feladat a munkájuk.  Mentőkutyás Szolgálatuk több mint kétszáz családnak segített már felkutatni eltűnt hozzátartozóját. 2015-ben 27 alkalommal riasztotta bevetési csoportjukat a rendőrség és a katasztrófavédelem. Normatív állami támogatás hiányában azonban csak pályázatok, szponzorok és magánadományozók segítségével fedezik a költségeket, illetve a felajánlható adó 1%-ok nagyon sok segítséget nyújtanak a közhasznú feladatok ellátásához. A vonuló autók, a speciális kutyaszállító utánfutók, a felszerelések, a mentőkutyák és a befogadott kutyák ellátásának, valamint a Borsóhalmi úti Kiképzőbázis fenntartásának finanszírozása évről évre jelentős összeget emészt fel.
Szerencsére nagyon sok a közreműködő, valódi összefogásról és önzetlen csapatmunkáról beszélhetünk. Gábor részt vállal az alapítvány valamennyi feladatában, a kutyák és vezetőik képzésén túl az ügyintézésben, a marketing tevékenységben sőt, még a bázis fűnyírásában is. Az elmúlt időszakban az alapítvány nagykövete, Orlik Zoltán is családja bevonásával minden követ megmozgat a fejlődés érdekében.

A Kutyákkal az Életért Alapítvány tevékenységét a Mentőkutyák Világnapja alkalmából rendezett eseményen meg lehetett tekinteni. Idén Kiskunlacházán, a repülőtéren tartottak helikopteres bemutatót a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesülettel közösen.