A népzene órája
Húsz éve kezdődött az Utolsó óra népzenei gyűjtés, mely megörökítette a Kárpát-medencében még élő falusi népzenei együttesek muzsikáját. A kezdeményezés jubileumi alkalmát a Fonó Klub Víz utcai székházában február 2-án a Gázsa zenekarral és a Mócs faluból érkezett cigányzenészekkel együtt ünnepelték a néptánc és a népzene kedvelői.
Húsz évvel ezelőtt 1997-2001 között Budapesten a Fonó Budai Zeneházban, Kelemen László ötletéből fakadóan kezdték el összegyűjteni az erdélyi és a felvidéki hagyományos népzenei együtteseket. Akkor összesen 112 csoport érkezett és 1250 óra anyagát sikerült rögzíteni. Az ebből megvalósuló Új pátria lemezek mára közkincsé váltak, hiszen az utolsó hagyományos népzenész generációt hallgathatjuk rajtuk.
A nagysikerű kezdeményezés tavaly októberben ismét elindult, Budapesten kívül két vidéki városban, Szegeden és Jászberényben is folytatódik a gyűjtés. – A Fonó országos hálózattá épült, amihez Jászberény is hozzátartozik. Régi jó barátaink vannak itt, úgy is mondhatnám, hogy Jászberény a második otthonunk – erről már Árendás Péterrel beszélgettünk.
– Komoly műhelymunka folyik itt, azzal a szellemiséggel, amit Busai Norbert és Szűcs Gábor képvisel jó irányba halad az utánpótlás. Mindemellett az Utolsó órában készült táncfelvételeket viszonylag kevesen ismerik, pedig hozzáférhetőek a folklór adatbázisban. Azt gondolom, azért is fontosak az ilyen rendezvények, mert a fiatalok keresik a személyes élményt, személyes kapcsolódást, hiszen ez teszi élővé a zenét – részletezte Árendás Péter.
Először jártak nálunk a belső-mezőségi Mócs faluból érkezett előadók Ţuli Carol (Culi Károly) balkezes prímást és Covaci Babuţ (Kovács Babuc) brácsás. Nagybőgőn Bodocean Dionisie (Bodocsán Dénes) játszott, aki 1947-ben Kendilónán született, majd Válaszútra költözött és azóta is ott él. Ţuli Carol és a Gázsa Zenekar frontembere Papp István “Gázsa” mindketten Magyarszovát szülöttei, ami Mócs mellett található, így kiválóan átadták a környező falvak gazdag hangszerjátékát, kultúrájuk gazdag zenei hagyományát.
A repertoárjukban magyar eredetű dallamokat is fellelhettünk, valamint bemutattak román és palatkai dallamokat. A mócsi cigányzenészekről elvonta a figyelmet a környező települések hangszeres kísérete, így a 20 évvel ezelőtti gyűjtésen nem vettek részt.
– A Jászság Népi Együttes arra tett hitet, hogy a néptáncot, népzenét tiszta forrásból ismerteti meg. Az ifjúság már nem találkozik a falvakban hagyományos falusi zenészekkel, ezért bízom benne, hogy később érték lesz a felvétel és táptalajt kap a fiatalok körében – fogalmazott Szűcs Gábor, majd azzal zárta beszélgetésünket, hogy Kodály és Bartók országában a magyar nóta olyan hungarikum, ami táplálja és erősíti az identitásunkat, ezért szeretnék népszerűsíteni.
Erre biztosít lehetőséget öt hónapon keresztül havi egy alkalommal a Fonó Klub, amelynek jóvoltából legközelebb az erdélyi észak-mezőségről érkező szászszentgyörgyi zenészek muzsikáját hallgathatjuk.
a BerényCafé újságírója.
- Szelektív hulladékgyűjtési tájékoztató - 2021-01-23
- Polgári családok rokoni szálai - 2019-07-19
- A hagyományokból építkező közösség - 2019-07-11
