A drog nem válogat

2018-02-242018-02-22 Kazsimér Nóra 0 Comments

Február 13-án, délután 4 órakor drogprevenciós előadást hirdettek az EKE Jászberényi Campusán, ahol Szalay Krisztina egyetemi oktató és doktorandusz várta a téma iránt érdeklődőket. Az esemény apropójából a jászberényi droghasználatról, a megelőzésről és országos tendenciákról kérdeztük.

Mi jellemző a magyarországi drogfogyasztásra?
Az összeurópai statisztikák alapján a hazai drogoknak a fele marihuána és több mint a negyede hasis, azaz marihuána származék. Ami nagyon jellemző a Jászságban az a biofű és a kristály használata. A biofüvet főképp füstölőként árulják, így elég nehéz utánamenni a dolognak. A fogyasztónak egyébként sokszor fogalma sincs, hogy mit vesz be, mert a szárított gyógynövény mellé még számos más anyagot, például hígítót kevernek, vagy amfetamin és opiát származékokat. A változó hatóanyagtartalomnak köszönhetők a drogosokra jellemző különös viselkedésmódok is.

Mit mond a statisztika Magyarországra vonatkozóan?
A statisztika szerint 1995-ben Magyarországon a legnagyobb értéket az alkohol és a gyógyszerek, különösen a nyugtatók jelentették, aztán jöttek az ínhalások, és később, 2011-re a marihuána fogyasztás is nagyon megemelkedett. A legfrissebb, 2015-ös statisztika szerint, a 16 éves diákoknak 18,6 %-a próbált már ki egyszer minimum marihuánát. Alkoholfogyasztásban az élvonalban vagyunk, nálunk van a legtöbb elhalálozás ennek okán az uniós országokhoz képest és folyamatosan növekszik az elhunytak száma.

Ön szerint mi állhat e mögött?
A magyarok rendelkeznek bizonyos tulajdonságokkal, amilyen például az ivászattal szembeni tolerancia. Sokan úgy gondolják, hogy az az alkoholista, aki heti négyszer-ötször leissza magát, de valójában, ha valaki mindennap, amikor hazaér megiszik egy-két sört, már alkoholistának mondható, ugyanis az alkoholt feszültségoldásra használja rendszeresen. Plusz súlyosbító körülmény az olcsó, rossz minőségű alkohol, ami azért lehet népszerű, mert itthon nincs kultúrája az ivásnak.

Mit gondol, melyek a hasznos prevenciós módszerek?
Ami igazán fontos volna, az a szociális készségfejlesztés, az önismeret és az elutasítási technikák fejlesztése, de ez valójában mind csak elképzelés, mert ami megvalósul ebből, az maximum az ismeretátadás. Az igazi prevenciós programnak a célja az volna, hogy amikor megkínálják a gyereket, akkor is nemet tudjon mondani, ha nincs felügyelete, vagy ha éppen a baráti köre kínálja. Meg kell értetni a gyerekkel, hogyha nemet mond, az még nem jelenti azt, hogy kiesik a kortárs csoportból. A fiatalok egyébként döntőrészt – úgy 70-80%-ban – társaságban próbálják ki ezeket a szereket.

A fiatalok mennyire vannak tisztában az egyes szerek hatásaival?
Kutatásunkban – melyet az EKE Állattani Tanszék vezetőjével, egy Bsc-s szakdolgozóval és egy másik kollégával a tanszékről végeztünk – rákérdeztünk a legális és az illegális drogok fogyasztására, valamint arra is, hogy a fiatalok mennyit tudnak a drogokról, a függőségről. A megkérdezettek nagyrésze értelmiségi volt, mégis sokat elárul, hogy a válaszadók szerint például a kávé majdnem ugyanolyan függőséget okoz, mint a marihuána. Sőt, a kávé az adatok szerint leelőzi a morfiumot. Ez nagyon megdöbbentő volt számomra.

Milyen árulkodó jelekre figyeljünk, ha egy fiatalnál azt gyanítjuk, hogy rendszeresen kábítószert fogyaszt?
Főleg pszichés tünetek, hangulatingadozás, jellemtorzulás, furcsa viselkedés, kényszeres mozgások. Minél ócskább, rosszabb minőségű a drog, annál inkább látható a hatása és itt nem pupillaváltozásra kell gondolni, mert nem mindegyiket lehet így észrevenni. Az sem segít, ha a szülők úgy reagálnak, hogy az ő gyerekükkel ilyen nem történhet, mert minden társadalmi osztályt érint. A neveltetés, a családi háttér, az érzelmi biztonság nagyon fontos, és az, hogy felismerjék, a függőség valójában betegség.