A Jászkunság 1699-ben

2018-02-232018-02-22 Gergely Csilla 0 Comments

Újabb hiánypótló kiadvánnyal bővült a helytörténeti-, család- és néprajzkutatók információs adattára. Az eredeti, 1699-ben készült Pentz-féle összeírást feldolgozó könyv igen pontosan tartalmazza a Jászkun Kerület településeinek leírását az ott élő gazdák névsorával.

Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket intézményük kiállítótermében, és elöljáróban megosztott a közönséggel néhány információt. A kötet ugyan már tavaly decemberben megjelent, és az előfizetői be is tehették a karácsonyfa alá, de bemutatására városunkban csak a közelmúltban, február 15-én, csütörtökön kerülhetett sor. A Pentz-féle összeírást feldolgozó, körülbelül 160 oldalas kiadvány a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság településeinek leírását, a gazdák nevét, felnőtt gyerekeik számát, állataikat és terményeik mennyiségét, földjeik nagyságát tartalmazza. A hozzá tartozó CD mellékleten digitálisan megtalálhatók az eredeti kézirat oldalai és az Excel-táblázatba gyűjtött nevek, adatok.

A kötet háttérmunkálatairól, történelmi előzményeiről dr. Farkas Kristóf Vince történész, muzeológus tartott előadást, melyben a száraz tartalom fontossága mellett az érdekességekre hívta fel a figyelmet.

A Jász Múzeum, Szakál Aurél, a Thorma János Múzeum igazgatója kérésére kapcsolódott be a kötet kiadásának munkálataiba. Jászberény, Karcag, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas múzeumainak összefogásával egy rég áhított, hiánypótló kiadvány láthatott napvilágot A Jászkunság 1699-ben címmel. A Pentz-féle összeírás feldolgozása a családkutatók nagyszerű forrása, de a helytörténeti-, gazdaságtörténeti kutatók is haszonnal forgathatják a vékonyka kötetet.

Az elsősorban gazdasági jellegű, precíz összeírás képet rajzol a török uralom utáni Nagykunságról, Kiskunságról és Jászságról. A 150 éves megszállás miatt a Kiskunság szinte teljesen elnéptelenedett, de a Nagykunságra és a Jászságra is rányomta pecsétjét. A három terület összeolvadásával 1696-ban létrejött a Jászkun Kerület, melyet a török kiűzése után a kamara áruba bocsátott anyagi helyzete javítása céljából. Az eladási ár pontos meghatározásához azonban a terület feltérképezésére – a terület pontos kiterjedésére, gazdasági és népesedési adataira –, volt szükség. Ezzel a munkával Franz Christoph Johann Pentz-t, a kamara egri prefektusát bízták meg. A jászok és kunok összeírásában segédkezett a jászkun alkapitány, Sőtér Ferenc, valamint a jászberényi plébános, Franyó Mihály is.

Az eredeti kézirat négy vaskos kötetből, 579 számozott oldalból áll, és igen jó állapotban megmaradt. A kézzel írott összeírás német nyelvű, latin kifejezésekkel tarkítva, hiszen Pentz maga nem tudott magyarul. Viszont igen precíz munkát végzett, amely ma is jól kutatható. Az elhallások miatt bizonyos családneveket másként írtak, sokat közülük még fel sem tudtak oldani. A Johaz vezetéknév valószínűleg Juhász, a Szamboky pedig Zsámboki lehetett. A névelírások mellett duplikáció is megfigyelhető. Például néhány Jászárokszálláson élő gazda nevét Jászágóhoz is feljegyezték, mert ott is volt birtoka, bár életvitelszerűen Árokszálláson élt. Az elsősorban gazdasági jellegű bemutatás, elemzés adatgyűjtését 1699-ben kezdték és maga a mű 1700 márciusára lett kész. Pentz számításai szerint a Jászkun Kerület értéke 6 %-os alapon körülbelül 700.000 rajnai forint, 5 %-os alapon több mint 800.000 rajnai forint, 4%-os alapon több mint 1.000.000 rajnai forint. A területet végül 1702-ben a becsült ár feléért, 500.000 rajnai forintért adták el a Német Lovagrendnek.

Az eredeti kéziratot 1930-ban Fodor Ferenc már felhasználta kutatásaihoz, de később is többen fordultak hozzá munkáik forrásaként. A jól kutatható dokumentum feldolgozása pedig mind többekhez juttathatja el a kor igen pontos leírását a Jászkunságról. A téma iránti érzékenységet mutatja, hogy az előadás végén élénk diskurzus alakult ki a jelenlévők és előadók között.