Kőbe vésett fájdalom

Az első- és második világháborúban elesett helyi katonákra, polgári áldozatokra emlékeztek május 8-án, vasárnap délután Tőtevényen, a tavaly felújított emlékműnél.

Az egykori tőtevényi iskola, a 110 éves Erdei Vendégház udvarán gyűltek össze a megemlékezők a melengető napsütésben idilli madárcsicsergés, tücsökciripelés és bogárzümmögés nyugalmat árasztó morajában. A megjelenteket Katona Katalin tanárnő, a megemlékezés szervezője, majd Bíró Ottó aranykoszorús asztalosmester, az Erdei Vendégház tulajdonosa üdvözölte.

A Jászkürt hangjára délcegen vonultak be a Lehel Huszárbandérium és Lovas Egyesület tagjai két cserkész felvezetésével, akik a 298. Lehel vezér cserkészcsapatot erősítik. A tőtevényi és újerdei áldozatok emlékéért Mező István református lelkész és Taczman András diakónus szívhez szóló ökumenikus istentiszteletet mutatott be az énekkar és vezetőjük, Bedőné Bakki Katalin karnagy szolgálatával. Mező István lelkész a béke, a testvéri szeretet létfontosságát emelte ki, amely elengedhetetlen a világháborúkhoz hasonló szörnyűség elkerüléséhez. Teréz anya tanácsát idézte, aki a Nobel-békedíj átvételekor arra bíztatta a békéért tenni akarókat, menjetek haza és szeressék családjaikat! „Boldogok a békességre igyekezők, mert ők Isten fiainak mondatnak.” Taczman András diakónus is imádságba foglalta a hősi halottak lelki üdvét, akik vérüket adták a hazáért. „Jézus részesítse őket kereszthalála dicsőségében!”

Az ökumenikus apostoli hitvallás és a Miatyánk közös elimádkozását követően Besenyi Vendel helytörténeti kutató idézte emlékezetbe a két világháború borzalmas pusztítását, a „vérzivataros évszázadot”. Az 1942-ben állított tőtevényi emlékmű nagyon fontos volt azok számára, akik úgy vesztették el szerettüket, hogy el sem temethették őket. A háborús hősök jelölt vagy jelöletlen sírokban nyugszanak távol szülőföldjüktől, de sokakat koncentrációs táborokba hamvasztottak el. „Mint minden emlékmű, ez is kőbe vésett fájdalom.”

Az első világháborúban harminchárom tőtevényi és újerdei áldozat esett el, a második világháborúban pedig negyvennyolc hősi halott nevét kutatta fel az utókornak Katona Katalin, de feltehetően többen is életüket vesztették. Besenyi Vendel előadásából megtudtuk, hogy hős katonáink nem panaszkodtak, a parancsokat zokszó nélkül végrehajtották és tűrték az éhséget, a szélsőséges időjárás viszontagságait. Mindkét háború hatalmas emberi áldozatok követelt: az I. világháborúnak tízmillió, a II. világháborúnak ötvenmillió áldozata volt világszerte. Jászberényben hétszázan és nyolcszázan vesztették életüket a két világháborúban.

A történelmi visszatekintést a Jászberényi Kossuth Népdalkör tagjai folytatták korabeli katonadalok és népdalok felelevenítésével, melyek közül többet a megemlékezők is igen jól ismertek és énekeltek együtt a népdalkörrel. Ezt követően a nagytemplom harangjának kongására meggyújtották az áldozatok számával megegyező mécseseket, majd elhelyezték azokat és koszorúikat az emlékműnél. Néma főhajtással és a Himnusz, majd a Szózat eléneklésével emlékeztek hőseikre.