Egy barátságos barát Indonéziából

Az első szeptemberi vasárnapi szentmisét követően az indonéz származású Francis Magung missziós szerzetes marasztalta beszélgetésre a híveket a Barátok templomában.

Elmondta, hogy az Isteni Ige Szolgálata, azaz a verbita közösség szolgálatában tíz éve teljesít missziós munkát hazánkban. Mosolyogva mesélte, hogy amikor Magyarországot megjelölte választott munkahelyéül, még nem gondolta, hogy ilyen küzdelmeket kell folytatnia édes anyanyelvünkkel – erős akcentussal beszél –, no meg a téli hideggel.

Az atyától megtudtuk, hogy az őt támogató Szent Arnold alapította szerzetesi rend egy olyan nemzetközi közösség, mely missziós szolgálatot vállalt magára. „Isten országában nem számít a bőrszín, Jézusban mindannyian testvérek vagyunk” – hangsúlyozta az atya. Ennek jegyében a világ számos pontjáról csatlakoznak a közösséghez. „Egy szív sok arc” a világ hetedik legnagyobb férfi szerzetesi rendjének jelmondata. Budapesten tizenegy tagot számlálnak, ők hét országból verbuválódtak. Fő feladatuk megtaláltatni az emberekkel a valódi életet. Nem különítik el magukat a világi emberektől, ezért teljes mértékben magukénak vallják a „Rendben vagyok, földön járok, égre nézek” szerzetesi évre vonatkozó kampányt. Közvetlen kapcsolatot tartanak családokkal, fiatalokkal, látogatnak kórházakat, idősek otthonát, iskolákat, de miséznek börtönökben is. Alapvető tulajdonságuk a vidámság, ezért szívesen járnak hozzájuk a hívek. Fiataloknak rendszeresen tartanak táborokat, lehetőséget biztosítanak önkéntes külföldi missziós munkára is nem rendtagok számára.

Francis testvér Jáva szigetén született, az ottani nagyarányú muszlim többség mellett keresztény kisebbségben. Tizenhárom évesen vonult szemináriumba, 18 éves korára ért meg benne az elhatározás, hogy misszionárius lesz. Négy évig filozófiát tanult, négy nyelven beszél, egy ideig az Egyesült Államokban teljesített szolgálatot. Magyarországra harminc éves korában került.

Talán furcsán hangzik, hogy Európában is szükség van hittérítőkre, de a kontinensen mintegy huszonöt éve úgynevezett reevangilizációra van szükség. Ez rendkívül nehéz feladat – tudtuk meg az atyától. A misszió kétirányú feladat, mindkét félnek nyitottnak és befogadónak kell lenni.