Megyénk iparosításának húsz éve

Hétfő (június 22.) késődélután a Városi Könyvtár emeleti nagyterme adott otthont a szép számmal megjelent barátok, ismerősök és érdeklődők társaságának Dr. Sebők Balázs főiskolai docens Szolnok megye szocialista iparosítása (1950-1970) című könyvének bemutatóján.

„Szinte egyedülálló könyvvel ismerkedhetünk meg, hiszen a magyar ipar történetével ilyen kitekintéssel még nem igazán foglalkozott más. Jászberény helytörténészei is kevéssé foglalkoztak ezzel az időszakkal, így úgy gondolom, méltán nevezhetjük hiánypótló kötetnek a bemutatandó művet” – fogalmazott köszöntőjében Parti Csaba helyismereti könyvtáros.

Csönge Attila, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának igazgatója ajánlotta a kötetet a hallgatóság figyelmébe, mely a levéltár kiadásában jelent meg a Levéltári Közlemények sorozat részeként. „Két okból jelentettük meg ezt a kötet. Egyrészt azért, mert Szolnok megye szocialista iparosításának ez a két évtizede a megye történetének gazdaság és társadalomtörténet szempontjából meghatározó fontosságú fejezete volt, és ezt Dr. Sebők Balázs színvonalas munkával, rendkívüli alapossággal tárja fel az olvasó számára. Másrészt pedig azért, mert erről a korszakról csak levéltári kutatómunkával lehet hitelesen beszámolni – fogalmazott Csönge Attila. A cím senkit ne tévesszen meg, a kötet természetesen Jász-Nagykun-Szolnok megye iparosítását dolgozza fel, pusztán annyi történt, hogy a szerző tartotta magát a megye korabeli elnevezéséhez. A megítélések szerint Dr. Sebők Balázsa közérthető, olvasmányos stílusban adja közre az ismereteket. Egy laikus is bátran kézbe veheti ezt a kötetet, nem kell gazdaság, vagy társadalomtörténésznek lenni ahhoz, hogy valaki ezt a kiadványt érdeklődéssel olvashassa.

A szerző a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár forrásainak alapos áttanulmányozása mellett nem sajnálta az időt arra, hogy felutazzon Budapestre és az Országos Levéltár különböző tagintézményeiben is kutasson. Így például olyan bizalmas pártiratokat is elemezhetett, melyeket a rendszerváltás előtt nem lehetett kézbe venni és megvizsgálni. A kutatómunka során az ismereteket tovább gazdagították az akkori megyei sajtó újságcikkei, melyek beszámoltak beruházásokról, az ipar eredményeiről. Szolnok és Jászberény mellett a megye más települései, Karcag, Mezőtúr, Törökszentmiklós iparosításai is terítékre kerülnek.

A kötet értéke, hogy nemcsak a megvalósult ipari beruházások jelennek meg, hanem azok is, melyek csak tervek formájában készültek el, és ezek milyen okokból nem valósultak meg. „A könyv különlegessége elsősorban az, hogy a szocialista iparosítás témájában eddig csak általános, országos összefoglaló munkák születtek. Ez az első olyan kötet, mely egy megye, a mi megyénk szocialista iparosításának a történetére fókuszál” – fogalmazott a levéltár igazgatója. A kötet elolvasva érdekes lehet, hogy szovjet mintára, a helyi adottságokat és sajátosságokat figyelmen kívül hagyva miként kezdődött a magyar társadalom- és gazdaságszerkezet átalakítása. A szerző jászberényi példákon keresztül mutatja be, hogy az ipari nagyüzemekben milyen volt az élet, a munkamorál, a nyersanyag gazdálkodás, a munkavédelem. Csönge Attila zárógondolataiban elmondta: véleménye szerint a XX. és napjaink története nem érthető meg anélkül, ha e két évtized eseményei ismeretlen az ember számára.

A következőkben a szerző osztott meg gondolatait a könyv születésével és tartalmával kapcsolatban. Dr. Sebők Balázs elmondta, hogy hat és féléves kutatómunka eredményként született meg a 306 oldalas, a Jász Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum fényképeivel illusztrált, huszonhat táblázatot magába foglaló kötet. Kifejtette, hogy a szocialista iparosítás annak idején univerzális eszköznek volt tekinthető, mely sztálini elgondolás alapján valósult meg. A szocialista országokban az iparosítás nyugat-európai példát követve mintegy 80-100 évvel később jelentkezett, és azzal a különbséggel, hogy míg Nyugat-Európában természetes, addig nálunk erőszakos úton ment végbe. „Az biztos, hogy az iparosításától várták abban az időben az életszínvonal növekedését, és a munkanélküliség megszűnését” – mondta Dr. Sebők Balázs, aki mindvégig objektív szemlélettel foglalta írásba az 1950-től 1970-ig terjedő időszak történetét, az olvasó maga döntheti el, mennyire pozitív, vagy negatív ennek a korszaknak a mérlege. 

A könyvajánlót követően a társadalom- és gazdaságszerkezet akkori sajátosságairól és ezek hatásairól többen tettek fel kérdéseket a szerzőnek.