Kívánom, hogy továbbra is fejlődjön a kórház!

A Szent Erzsébet Kórház főigazgatója, dr. Csiki Zoltán közös megegyezéssel távozott posztjáról. Három éves főigazgatói tevékenységéről, a kórházról és természetesen egyéni sorsáról is érdeklődtünk tőle.

Korábbi interjúinkból tudható, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem elvégzését követően, majd huszonhárom éve dolgozik orvosként városunkban. Hét éve a szűkebb kórházi menedzsment tagja és három évig volt főigazgató. Nehéz ez a mostani váltás? Hogy éli meg? Az olvasókat valószínűleg leginkább ez érdekli.
Mikor elvállaltam az ötévesre kiírt főigazgatói ciklust, megfogalmaztam írásban is – a pályázatomban –, hogy mit szeretnék elérni. Most beletekintve az akkori dolgozatomba azt mondhatom, hogy a vállalásaim 95%-át teljesítettem. Úgy gondolom, hogy a közös megegyezés így mindenkinek elfogadható és őszintén mondom, hogy erre a három, illetve az kérdésben említett hét és huszonhárom évre egyaránt jó szívvel gondolok.

Erre még térjünk vissza az interjú legvégén, de most menjünk vissza három évet. Mi volt a főigazgatói pályázatának a filozófiája?
Legfőbb célunk az volt, hogy értéket teremtsünk, egységes csapatmunkát alakítsunk ki, értelmes célokkal még jobban erősítsük meg a kórház szerepvállalását a régió életében, tevékenységét vigyük közelebb az itt élő emberekhez. Összefoglalóan talán azt mondhatom, hogy fejlődjön a kórház, de a legrosszabb esetben se csökkenjen az a színvonal, amit korábban elértünk.

Mielőtt a konkrétumokra térnénk, honnan eredeztethető ez a szemlélete?
Jó évtizede a Jászsági Egészségügyi Kamarában, majd a Megyei Területi Orvosi Kamara alelnökeként természetessé vált számomra a társadalmi szerepvállalás. Ezt végiggondolva úgy véltem, hogy a vállalkozók, a közszféra hangsúlyosabb szerepvállalása sem elképzelhetetlen a kórház életében. Ezek a több éve „forrongó” elképzeléseim aztán az elmúlt három évben teret nyerhettek és megvalósulhattak. Ma már látható, hogy a vállalkozók tudják, nélkülük nem lenne ugyanaz a városi egészségügy.

Kiemelne néhányat ezek közül?
Az Electrolux szobához újabb négy kapcsolódott és az ötödiknek a terve is már elkészült. Számos fejlesztésünk, orvosi berendezésünk beszerzése sem valósulhatott volna meg közös összefogás nélkül. És itt a közös összefogás alatt a vállalkozók és a közszféra mellett értem a város, a megye és az orvos szakma összekapaszkodását is.

Mit ért értékteremtés és egységes csapatmunka alatt? Erre tud példát mondani?
A sebészeti jellegű mátrix helyzetére korábban a rivalizálás volt jellemző, ezt felváltotta a konstruktív, egymásra figyelő, egymást segítő csapatmunka az általános és a baleseti sebészet kapcsolatában. Ehhez elsősorban emberi hozzáállásban kellett változtatni, ami nem mindig könnyebb az anyagiak előteremtésénél. Mindkettőre szükség volt a megyében is példátlan szeptikus osztály létrehozásakor, ami a környék kórházainak elismerését is elnyerte. Említhetem a diagnosztika fejlesztését is, ami másik fontos szegmens, hiszen nézetem szerint ez a modern kórház alappillére, e nélkül a gyógyítás sokkal esélytelenebb lenne. A laborkapacitásunk növelése révén gyakorlatilag szinte önállóvá váltunk, 95%-ban helyben végezzük, amit eddig Szolnokkal és Debrecennel kellett megcsináltatnunk. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a reggel levett minták már fél tizenegy-tizenegy órakor a háziorvos számítógépén megjelennek, aminek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Ugyanezen a területen két új ultrahang készüléket szereztünk be, és itt van, működik a harminckét szeletes CT röntgen, a kollegák abszolút megelégedésére. Ha év végéig belép a digitális röntgen, teljes körűvé válik ez a terület.

Aki a kórház felé jár, láthatja az új tömböt. A milliárdos fejlesztésnek laikusok számára ez a legkézzelfoghatóbb része.
A TIOP pályázat keretében épült az új diagnosztikai tömb, amelynek földszintjén a röntgen osztály kapott helyet az ultrahanggal, CT-vel, valamint az új sebészeti, baleseti szakrendelés. Az emeleten kiszolgáló és pihenő helyiségek találhatóak. Hamarosan megkezdődhet az átadás a használati engedély megérkezése után. Az ultrahang már működik, még nem végleges helyén. Tehát lesznek még költözések, amíg minden részleg a végleges helyére kerül. Összességében azt mondhatom, hogy az építés 75%-os készültségű, a fennmaradó 25% a röntgen átköltözését követően a régi tüdőgondozó átalakítása lesz, amire a forrás ugyancsak rendelkezésre áll.

Az épület is fontos, de a korszerű műszerek még inkább. Ezekkel hogy áll a kórház?
Minden területre megpróbáltunk korszerű orvostechnikai berendezéseket beszerezni. A már említetteken túl új endoszkópos torony érkezik a gasztroenterológia helyzetét javítandó. De említhetem a negyvenöt ágyas mozgásszervi-rehabilitációs osztályt, amelyet gyakorlatilag a semmiből hoztunk létre az elmúlt hat évben korszerű eszközparkkal, a régióban ritkaságszámba menő lézeres és mágneses terápiás eszközökkel.

Az egészségügy országosan nagy gondja az orvos- és nővér hiány. Nálunk mennyire jelentkezik az elszívó hatás?
A humánerőforrás biztosítása mindennapos feladatom volt, és bizonyára az utódaim számára is az lesz. Nekem 9-10 szakembert sikerült idecsábítanom, ami tekintve a kórházban dolgozó 35-37 orvos számát, szerintem nagy eredmény. A nyugodt, stabil légkör és munkájuk fontosságának tudata erősebb volt, mint az anyagiak közismert szűkössége. Azt is tapasztalhatták, hogy a menedzsment amennyire csak lehet, honorálja a tevékenységüket. Nem minden szakmában sikerült piacképes feltételeket kialakítani, mégis meg kell tartani azt a színvonalat, azt az üzemi létszámot, amit elértünk, mert ennek csökkenésével nagyon nehéz helyzetbe kerülne a kórház. Úgy gondolom, hogy jelenleg a leggazdaságosabb nagyságrendben dolgozik az intézmény.

Hány orvos, illetve nővér hiányzik?
A rezidensekkel együtt 10-12 orvost tudnánk értelmesen foglalkoztatni. Ha a sürgősségi osztály beindul, az javíthat a belgyógyászat helyzetén. Az intenzív osztály csak külsősökkel tud működni, hiány van a traumatológián és a krónikus osztályon is. A sebészeten pedig 60-70 éves korosztály felé tolódik el az életkor. Nővérből szintén legalább 10-12 dolgozó hiányzik. Sokat segíthet utódaim humánerő politikáján a korábbinál is jobb városi feltételek biztosítása, például ha jövő év elején elindulhat a volt gyermekkórház, nővérszálló helyrehozása és használható helyzetbe hozása. Sikernek gondolom, hogy a Szőlő utcai ingatlan homlokzatának felújítására országos forrásokat sikerült bevonni.

Itt már a jelennél tartunk. Hogyan látja a kórház és a saját jövőjét?
Azt kívánom, hogy továbbra is fejlődjön a kórház, és mindenki találja meg a maga helyét ebben a szervezetben. Én személy szerint október elsejétől új helyen dolgozom, ahol sebészeti, baleseti sebészeti jártasságomra és talán egyéb tapasztalataimra is szükség lesz.

Elszakad Jászberénytől?
Természetesen nem! Ideköt az egzisztenciám, itt élünk a családommal, három gyermekünkkel, akik idejárnak iskolába. Feleségem szemész szakorvosként eddig is három városban praktizált, most én is utazom majd. Ugyanakkor a magánrendelésemet is folytatom Jászberényben.