A tanyavilág emlékei

2017-04-282017-04-27 Demeter Gábor 0 Comments Portelek

A Portelket övező tanyavilág akác és nyárfa erdőiben kanyargó homokos dűlőutakon csatangolva, már valamikor ráleltünk a helytörténeti gyűjteményt rejtő tanyára. Aztán felfedeztük, hogy a Farmos felé tartó országúton irányt jelző tábla is segíti megtalálását, mutatva a letérést a Szaszkó dűlőbe.

A gyűjtemény jó három éve már létezik, látogatókat is fogad. Létrejötte egy lokálpatrióta helybéli lakosnak köszönhető, Balog Gyulának. Az évek alatt összegyűjtött helytörténeti anyagnak saját tanyáján alakított ki bemutatóhelyet. A valamikor itt élő és gazdálkodó emberek, az innen az idők folyamán elszármazottak emlékeit, mindennapi használati eszközeiket, tárgyaikat, életük történelmét tárja a kiállítóhely a nyilvánosság elé, a jövő nemzedék számára.

Az elmúlt hétvégén – április 22-én, szombaton – elérkezett az idő, hogy hivatalosan is, ünnepélyes keretek között megnyíljon a Nagy János Helytörténeti Gyűjtemény. Na de ki is volt Nagy János, aki névadója lett a helynek? Homokon született 1927-ben, szegény család gyermekeként. Apja vincellérként, anyja gyalogmunkásként dolgozott a környező szőlőtelepeken. A II. világháborút követően megtalálta élete párját, akivel 47 évig élt együtt. Az 56-os forradalom után aknagyutacs robbanás miatt elveszítette szeme világát. De nem adta fel, erős hite és akaratereje boldoggá tette nehéz napjait. Évtizedekig méhészkedett, hegedült, a portelki zenekarban játszott kontrásként. Mivel családjuk nem született, nyolc állami gondozott gyermeket neveltek fel – köztük Balog Gyulát is –, a helytörténeti gyűjteménynek helyet adó kis tanyán.

Megtisztelte az eseményt jelenlétével több jászsági település polgármestere, Jászberény önkormányzatának képviselői. Rengetegen jöttek el a megnyitóra szerte az országból a Portelekről és a környező tanyavilágból elszármazottak, főleg az idősebb generáció tagjai. Közöttük itt voltak a Szaszkó család leszármazottai, akik közül nagyon sokan ebben a dűlőben – nem véletlenül nevezik Szaszkó dűlőnek –, születtek és éltek. A tanya is, amit valamikor Nagy János megvásárolt, Szaszkó tanya volt. Azért a fiatalabbak közül is többen eljöttek, köztük Perlaki Csaba, aki megalkotta szülőfaluja jelképét, Portelek címerét. Ez emlékeztet a régi időkre, amikor szőlőültetvények vették körül a vidéket, és utal az itt élők nehéz fizikai munkájára, a szőlősorok kapálására. Felidézi a dédszülők emlékét, akiknek köszönhető a 170 éves település létrejötte, felépítése.

Az ünnepélyes alkalomra összegyűlt sokaságot a borongós, hűvös idő ellenére jó kedvre derítette a jászszentandrási citerazenekar játéka és víg nótái. Majd Balog Gyula – a helytörténeti gyűjtemény létrehozója, gondozója, házigazda –, köszöntő beszéde hangzott el, melyben felvillantotta a valamikori mozgalmas, színes portelki élet és évek emlékeit. A harmonika kísérettel közösen elénekelt magyar és egyházi himnuszt követően az ünnepi beszédet Pócs János országgyűlési képviselő mondta. Őt kisgyermekkori emlékei kötik a helyhez, és elkészíttetője volt a táblának, melyen a Portelek felirat áll. Ezt a táblát Bertalanné Drávucz Katalin a XXIII. Jász Világtalálkozónak otthont adó Jászladány polgármestere azzal a célzattal vette át, hogy huszonkét év után először, önállóan képviselhesse magát Portelek, a jeles jászsági eseményen, és saját neve alatt vonulhasson fel.

Csergő Ervin plébános mondott áldást a most leleplezett emléktábla avatásán, amely Nagy János emlékét hivatott őrizni a helytörténeti kiállítás főépületén, ahová a megemlékezés koszorúi is felkerültek. Két cigányprímás játszotta el a megemlékezés nótáját – a Piros rózsák beszélgetnek kezdetűt –, amit együtt énekeltek a megnyitón megjelentek. Az esemény hivatalos része emléklapok átadásával zárult.

A tanya udvarán felállított terített asztalok mellett nagy társaságok beszélgettek, és hallgatták a meghívott hagyományőrző énekkarok műsorát. Jó hangulatban múlt az idő, az összetartozás erejét, a szeretetet szinte érezni lehetett.

Keressék fel ezt a kis gyűjteményt, látogassák meg – előzetes bejelentkezés ajánlott –, ahol érdekességeket találnak, és rácsodálkozhatnak a környék helytörténetének emlékeire.