Szerettük és segítettük is egymást

A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház november 20.-i Erzsébet Napi tudományos ülése keretében dr. Sinkó-Káli Róbert főigazgató átadta a Szent Erzsébet Kórház idei életműdíjait. Előző számunkban Velkei Miklósné, Zsuzsát mutattuk be. Most dr. Varga Erzsébet főorvosnőt kérdeztük életútjáról.

Dr. Varga Erzsébet 1968-ban szerzett általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. A diploma megszerzése után, még ugyanabban az évben, a Hatvani Városi Kórház Központi Laboratóriumában kezdett el dolgozni.

1971-ben tett szakvizsgát orvosi laboratóriumi vizsgálatokból.  1981-ben a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház Központi Laboratóriumának osztályvezető főorvosává nevezték ki, amely tisztséget 2007-es nyugdíjazásáig töltött be.
Dr. Varga Erzsébet 26 éven át vezette kórházunk Központi Laboratóriumát. Ezen idő alatt mindig figyelemmel kísérte a laboratóriumi tudomány és a technológia fejlődését. Munkásságához kapcsolódik az első klinikai kémiai, hemosztázis és haematológiai félautomata és automata készülékek bevezetése, amelyek az akkori manuális metodikákat váltották fel. Mindezek nagyban hozzájárultak a mérési pontosság és a precizitás javításához, valamint munkafolyamatok könnyítéséhez. 1997-ben az ő irányításával nyílt meg először a laboratóriumon belül a mikrobiológiai részleg, amely új diagnosztikai lehetőséget nyújtott a klinikusok számára.
Munkáját mindig a betegközpontú­ság, a nagyfokú szakmaiság és tudás jellemezte. Szem előtt tartotta a laboratóriumban dolgozó asszisztensek és diplomás munkatársak szakmai képzését, segítette és ösztönözte azt. Kollégái nem csak a laboratórium vezetőjét tisztelték személyében, hanem szerénységével és kedvességével a laboratórium kollektívájának is értékes tagja volt.

Hogyan került a jászberényi Kórházba?
1981-ben  megüresedett a Jászberényi Városi Kórház  Központi Laboratóriumának osztályvezető főorvosi státusza. Dr. Soós Jusztina kórházigazgató főorvos hívására kerültem a hatvani kórházból ide, Jászberénybe, labororatóriumi osztályvezetőnek. Nagyon örültem a felkérésnek, hiszen én magam is jászsági születésű vagyok, általános és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem Jászberényben. Jó érzéssel töltött el, hogy ismét abban a kórházban dolgozhattam, ahol korábban nyári gyakorlataimat is végeztem.

Mivel foglalkozik szívesen, van-e valamilyen hobbija?
Nyugdíjasként időm nagy részét olvasással, pihenéssel töltöm. Ha az időjárás engedi, akkor szívesen dolgozgatom a virágoskertemben. Most a nyugdíjas éveim alatt lehetőségem adódik arra, hogy az évek során összegyűjtögetett könyveim között válogassak és olvasgassak. Szeretek naprakész lenni a napi hírekben is, ezért szívesen olvasom kedvenc napilapomat, valamint nézem a hírműsorokat.

Őriz-e valamilyen kedves élményt emlékezetében a munkahelyéről?
Mindig sok szeretettel gondolok a volt munkatársaimra, akikkel itt, a jászberényi kórház laboratóriumában együtt dolgoztam. Úgy gondolom, hogy a laboratóriumban nagyon jó munkaközösség volt, ahol kölcsönösen megbecsültük, szerettük és segítettük is egymást a munkában. A sok munka mellett mindig megtaláltuk a módját annak, hogy a névnapjainkat és a karácsonyt együtt megünnepeljük. Ezek nagyon kedves emlékek számomra. Ilyenkor jutott időnk egy kicsit felszabadultan ünnepelni, nevetni.

Karácsony közeledtével adódik a kérdés, hogy hogyan készül az ünnepre, hogyan szokott ünnepelni?
Ilyenkor az ember egy kicsit többet gondol elvesztett szeretteire, azonban jóleső érzés az, ha a családunk körében tölthetjük el az ünnepeket. A karácsonyi ünnepeket tradícióknak megfelelően szoktuk megtartani.

Hol helyezkedik el az értékrendjében ez az elismerés?
Az életműdíj számomra a legnagyobb megtiszteltetést jelenti, amely eddigi életemben ért. Nagy meglepetésként hatott rám, mert erre  nem számítottam.
Ezúton szeretném megköszönni azon  munkatársaimnak a munkáját, akikkel a hosszú évek során együtt dolgozhattam, és akik között jól érezhettem magam.