Újraválasztották a Gazdakör vezetőit

A jászberényi Gazdakör – nem utolsó sorban a mezőgazdasági munkák ütemezéséhez igazodva –, általában áprilisban tartja éves közgyűlését. Ezúttal röviddel egymást követően két alkalommal is találkoztak a tagok.

Az egyik alkalom az éves közgyűlés kötelező napirendi pontjaival – az előző év munkája és a hozzá kötődő pénzügyi beszámoló, az idei munkaterv – kiegészült a négyévenként esedékes vezetőségválasztó közgyűlésre való felkészülés jegyében a jelölőbizottság megválasztásával. A jelölő bizottság számára adott időintervallum lejárta után aztán már kifejezetten a választás miatt gyűltek össze április utolsó péntekén a Gazdakör épületében. Tamás Zoltán erről a két alkalomról tájékoztatta lapunk olvasóit.

Elnök úr, kezdjük ne is a közepén, hanem a végén a történetet: mi lett a választás eredménye?

A jelölő bizottsághoz se plusz, se többes jelölés nem érkezett, így a tagság megkérdezése után általuk javasolt személyeket vették fel a szavazó lapokra. Ügyvéd jelenlétében titkos szavazással a száz tagunkból jelen lévő 56 egyhangú szavazással úgy döntött, hogy az eddigi elnöknek és vezetőségi tagoknak ad bizalmat.

Kérem nevesítsük legalább a felső vezetőket!

Engem választottak meg ismét elnöknek, alelnököknek pedig Szaszkó Sándort és Pap Kálmánt. A vezetőség további tíz tagja is újra bizalmat kapott.

Korábbi interjúnkból emlékszünk, hogy Bathó János alapító elnök harmincegyed magával kezdett bele 1993. március 19-én a Klapka iskolában a Gazdakör szervezésébe. Ő elmondta, hogy „még abban az évben beszervezték a Klapka fiatal tanárát, mai igazgatóját Tamás Zoltánt”. Vagyis 22 éve, kezdettől köze van a Gazdakörhöz.

Ez így igaz, ahogy az is, hogy Jani bácsi az első tíz évben vezette a szervezetet, akkor látta meg bennem a lehetőséget, hogy átvegyem tőle ezt a munkát. Ennek 12 éve, most a negyedik ciklusunkat kezdjük. Mert nem csak én vagyok ilyen régi motoros, a két alelnök velem együtt azóta irányítja a szervezetet.

Rendkívül szimpatikus rendezvényeik vannak, és jó látni, tapasztalni, ahogy ezeken minduntalan él a tiszteletadás lehetőségével: együtt sorolja Bathó Jánossal az elért eredményeket, a tanfolyamokat, népfőiskolai előadásokat, a szakmai kirándulásokat, a kézi arató versenyeket, a gazdabálokat, mostani székhelyük felújításának körülményeit. Idén is sok programjuk van?

A kérdésben felsorolt rendezvényeket minden évben betervezzük és meg is valósítjuk. Egyébként is olyan programokban gondolkodunk, amelyeket érdemes hagyományosan megtartani. Ami nem kívánkozik be a következő évi naptárunkba, azt egyszer sem szabad „erőltetni”. Vannak a civil szervezetek számára is kötelező formaságok, mint az évenkénti két közgyűlés, az eseményektől függően havi vezetőségi megbeszélések. Természetesnek vesszük, hogy megemlékezünk közösen is az anyák napjáról, augusztus 20-áról, Szent Vendel napjáról. Kihagyhatatlan dr. Tóth Albert tanár úr ország-bemutatója, amit évente egy-két naposra tervezünk. A birkafőző versenyeken Pap Kálmán és Baranyi István viszi tovább az idén elhunyt Bathó László örökét, vagyis inkább hozzák a győzelmeket.

Mindent ne soroljunk fel, ebből is kiviláglik, hogy a székházuk sok programot fogad be.

Ha így nézzük, akkor tudni kell, hogy tagjaink a hűtőháztól, a gépkörtől a juhtartókon és a szarvasmarhatartók szövetségén át az erdőbirtokosságig sok szervezetnek tagjai. Ők is itt tartják a rendezvényeiket. Az épület az önkormányzat tulajdona, mi használati joggal bírunk. Kisebb-nagyobb felújítások voltak önerőből és az önkormányzat támogatásával: utóbbihoz tartozott a tetőjavítás, a nyílászáró csere, míg mi kerítést csináltunk, padlózatot köveztünk festettünk. Belülről szépen nézünk ki, segítséget a vizesblokk felújításához szeretnénk kérni az önkormányzattól.

Nem lenne jó ünneprontónak lenni, de kitől kérdezzük meg, ha nem a Gazdakör elnökétől, aki egyben a helyi Agrárgazdasági Kamara elnöke is, hogy mi a különbség a két szervezet között? Vagy éppen a hasonlóság?

A kamara kötelező érdekvédelmi szervezet, amely az állam megbízásából a szakmaiságot felügyeli. Például betölti a helyi földosztó bizottság szerepét is: a föld adás-vételénél kötelező kikérni és figyelembe venni a véleményét. A Gazdakör civil szervezet, nagy hagyományokkal. Országosan ötszáz településen vannak élő szervezetei, amelyeket a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége, (MAGOSZ) fog össze. Nekünk igen jó kapcsolatunk van az országos elnökkel, Jakab Istvánnal és dr. Budai Gyula szövetségi igazgatóval. A kérdése az átalakulóban lévő szervezetek és hatáskörök miatt nem alaptalan: a kamara vezetőségének háromnegyede a Gazdakör tagja. Egy új szervezet érthetően a nagyobb tapasztalattal és hagyományokkal bíró Gazdakörökből építkezhet.

És miből építkezhet a Gazdakör? Közeleg a 23. Gazda bál. Lesznek ott számosan fiatalok?

Ez nagy gondunk. A fiatal gazdák erejük megfeszítésével építik a gazdaságukat, a jelenüket, ami a jövőjük is lehet. Úgy gondolom, ha már kicsit révbe érnek, szükségét érzik majd a mi civil szervezetünk programjainak, tanácsainak. Aki egyszer eljön hozzánk, az itt is marad. Ebben a tekintetben optimista vagyok.