Soknak semmi sem lehetetlen

2018-08-242018-08-30 Demeter Gábor 0 Comments

Szombaton a Családok Éve és a Semmelweis- emlékév alkalmából a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és annak elnöke, Szőnyi Kinga közreműködésével kerekasztal-beszélgetések zajlottak.

Az elnök asszony örömének adott hangot, hogy a Kárpát-Haza Konferencián való jelenlétükkel egyfajta értékmentéshez és jövőbeli értékek átmentéséhez kapcsolódhat szövetségük. A résztvevők a „Szakképzéssel a nemzeti identitás megőrzéséért és szülőföldön maradásért” című témával kezdték az eszmecserét. Vitaindítónak a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által adományozott Arany Búzaszem Díjjal kitüntetett dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora mutatta be a Kárpátalján fennálló mai helyzetet a múlt és a jelen tükrében. Ezt követően, első körben hazai és határon túli magyar-lakta területek iskoláiból érkezett intézményvezetők ültek a hallgatóság elé és mondták el gondolataikat, beszéltek a náluk fennálló helyzetről. Az előadók egyetértettek abban, hogy az oktatás sorskérdés a Kárpát-medencében és a Moldvában élő magyarság megmaradásában. Erről gondolkodva az identitás kérdése több hozzászólásban is előkerült.

Az identitás megéléséről és megvallásáról ejtett néhány szót dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője. Mihályi Gábor, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője a kultúra felől közelített az identitás megőrzésének kérdéséhez, tevékenységükben a színpad mágikus terén át próbálnak hatni ebben is a világra.

Az első kérdéskör lezárását követően a Jászsági Hagyományőrző Egylet dalcsokorral kedveskedett a konferencia résztvevőinek.

A második kerekasztal-beszélgetésnél a pódiumon civil szervezetek képviselői, kulturális és oktatási intézmények vezetői, szakemberei osztották meg gondolataikat a témáról, ami „Útkeresés: XXI. század” címet viselte. Az eszmecsere szereplői, hozzászólói kiemelték, hogy nem nőhet fel olyan generáció, amelynek nem adjuk át azt, amit elődeinktől kaptunk.

Papp Imre, az esemény főszervezője az ebben az esztendőben létrehozott Kárpát-Haza Klub tevékenységét mutatta be. Csatlakozásra hívta fel mindazokat, akik tenni akarnak a magyarság megmaradásáért és egyetértenek a klub céljaival, amit úgy fogalmazott meg: Több, mint ezeréves múltunk jó alapot és önbizalmat szolgáltat ahhoz, hogy összefogva, együtt tudjuk építeni saját jövőnket a Kárpát-medencében.
A témakör méltó befejezése egy dal volt, amit Moldvából érkezett csángó asszonyok énekeltek szívhez szóló átéléssel.

Hogy legyen kinek továbbadni az addigi beszélgetéseken elhangzottakat, annak egy nagy titka van: szülessenek gyermekek. Éppen ezért a „Semmelweis utódai a magyar családokért” címmel tartották a harmadik kerekasztal-beszélgetést. Koraszülött-mentéssel foglalkozó szakemberek, az így világra jött gyermekek szüleinek érdekképviseletét felvállaló civil szervezetek munkatársai mondták el tapasztalataikat. Mindannyian kiemelték és fókuszba helyezték az édesapák szerepét az ilyen élethelyzetben, ugyanis a koraszülött babánál nem mindig az édesanya az első, aki kontaktusba kerülhet a csöppséggel. Az édesapa teste, érintése „második inkubátorként” működhet. A szakemberek elsődlegesnek tartották a családbarát szülészetek kialakításának ösztönzését, az anyatejes táplálás fontosságának megismertetését.

A konferencia zárásaképpen Papp Imre főszervező röviden összefoglalta a három nap történéseit. Kiemelte: úgy látja, odafigyelnek munkájukra és érdemes összefogni. Végezetül Széchenyi István gondolatával zárta az eseményt: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”