Innováció napjainkban

Pénteken a meghívott előadók a munkaerőpiaci helyzetet, az innovációt, a technológiai megújulás szükségességét, és az ehhez kapcsolódó gazdasági kérdéskört vették górcső alá Kárpát-medencei kitekintéssel dr. Rédei István moderálásával.

Benedek Fülöp, az OTP Bank Agrárágazati igazgatója előadásában a bank Kárpát-medencei működését mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági sikerekhez elsősorban együttműködés szükséges. Fontos a kulturális kapcsolatok ápolása, ám elengedhetetlen a magyar gyárak, a termőföld, a termelőüzemek magyar kézben tartása. A bankcsoport anyagi támogatásai, kedvező hitelkonstrukciói segítenek megtartani, illetve visszaszerezni a külföldi tulajdonba került ingatlanokat. Az előadás az agráriumot segítő banki megoldásokra tért ki részletesen.

Kuti Mihály, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület Főnix díjas kitüntetettje saját vállalkozását, a családi tulajdonú Kód Kft-t, illetve a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó Navayo-t mutatta be a hallgatóságnak. A cég meghatározó szereplője a hazai épületvillamossági piacnak, és az európai hűtéstechnikai célú villamos részegység gyártásnak is. A vállalkozás számára elengedhetetlen az innovatív gondolkodás, a digitalizáció, az internetes kommunikáció. A robotizáció napjainkban nem lehetőség, hanem a megmaradás záloga.

Szintén a Jászsági Menedzser Klub Egyesület Főnix díjas kitüntetettje Szikra István, aki egyébként a rendezvénynek otthont adó Szikra Galéria tulajdonosa. Ezúttal a galéria létrehozásának anyagi lehetőségeit megteremtő vállalkozásáról, a Scintilla Kft-ről szólt előadásában. Hangsúlyozta, a cég alapjainak megépítéséhez elengedhetetlen fontosságúak azok a gyökerek, amelyeket ifjú mérnökként, az előtte szóló Kuti Mihályhoz hasonlóan a Lehel Hűtőgépgyár nyújtott számukra. A „garázsvállalkozásként” indult társaság életében mára döntő szerepet játszik az automatizálás. A mintegy négyszáz embernyi munkaerőhiányt robotokkal próbálják pótolni. A nagy precizitású gyors automaták, félautomaták több száz ember munkáját váltják ki a villamos iparban.

Az előadásokat követő hozzászólások során mindkét cégvezető kifejtette, hogy a munkaerőt különböző juttatásokkal, közös rendezvényekkel, kulturális programokkal igyekeznek méltányolni és megtartani, mert az anyagi biztonság mellett az is fontos, hogy a munkavállaló jól érezze magát napi tevékenységében, a munkát a lehetőségekhez mérten örömként élje meg.

A szünetet követően Pataki Gábor, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének alelnöke folytatta az előadások sorát. A Kárpát-medence gazdasági szereplői csak együtt, globálisan tudnak érvényesülni a világpiacon. Amennyiben az egyes régiók sikeresek tudnak lenni, akkor az egész magyarlakta vidék fejlődőképes lehet. A régió egészének meg kell küzdeni a demográfiai változások, az elvándorlás kihívásaival. A fiatalok itthon tartása, az innovatív, friss szemlélet elfogadása jelenthet megoldást.

Dobó István a Vajdaság gazdasági helyzetét ismertette a résztvevőkkel. A részben autonóm tartományként nyilvántartott Vajdaság Szerbia legfejlettebb régiója, az ország éléskamrája. Sajnos a kormány úgy próbálja a régiók közötti szakadékot áthidalni, hogy inkább a Vajdaság gazdaságát szorítja vissza az ország egyéb területeinek szintjére. Itt is jellemző az elvándorlás, amit különböző gazdasági programokkal igyekeznek orvosolni.

A következőkben a 16 magyarlakta járás alkotta Felvidék helyzetével ismerkedtünk meg. Itt a Baross Gábor program keretén belül 16 millió eurót fordítottak gazdaságélénkítésre. Jellemző a magyarlakta járások elöregedése, az alacsony iskolázottság, az elvándorlás. A járások között nincs különösebb együttműködés, a magyarságtudat nem épített ki gazdasági kapcsolatokat, így hatalmas szakadékok vannak az egyes területek között. Míg a Pozsony-Kassa centrum az ország legfejlettebb ipari vidéke, addig ezzel ellentétben Nógrád és Gömör a legelmaradottabb. Itt 20 százalék körüli a munkanélküliség, amíg Pozsony ötvenezer külföldi vendégmunkást foglalkoztat.

Ugrai András, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet pályázati koordinációs szakértője ugyancsak a szlovák helyzetről beszélt a szlovák-magyar együttműködés tükrében. Az általa menedzselt projekt egy határon átnyúló uniós program része. A szlovák és a magyar állam közösen kapott támogatást egy gyógynövényekre épülő együttműködés kiépítésére. Az elsősorban a helyben maradást célzó pályázat eredményeként több helyszínen, – például Tokajban, Varsányban – szerveznek motivációs rendezvényeket.

Dobos Zoltán, az EXIM Bank Közép-alföldi régiójának regionális vezetője zárta a pénteki konferencia előadás részét. A bank növekedés-orientáltságának kiemelt alapja a hitelkihelyezés. A hitelkonstrukciók nagy része egész termékciklusokra megoldást tud nyújtani ezzel segítve az innovációt, a modernizációt, ami a gyors ütemben fejlődő gazdasági világban való megmaradás záloga.