Jó a vízminőség Jászberényben

Az Országos Közegészségügyi Intézet felhívást intézett a lakossághoz az ivóvíz ólomtartalmának vizsgálatával kapcsolatosan. Ezen apropóból kerestük fel a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. főmérnökét, Kocza Imrét a jászberényi ivóvízre vonatkozó kérdéseinkkel.

Mi a jelen kutatás célja?

Az intézet célja kideríteni, hazánkban mely területeken jelentős a csapvíz ólomtartalma. Az OKI lehetőséget ad arra is, hogy a lakosok saját csapvizükből mintát vegyenek, azt eljuttassák az intézetbe, és ingyenesen megvizsgáltassák a csapvizük ólomtartalmát.

Milyen az állapota a város ivóvízvezeték-hálózatának?

Nemcsak az ivóvíz minősége, az ivóvíz-csövek állapota is nagyon jó Jászberényben. A helyi önkormányzattal évek óta remek a kapcsolatunk. A Bérleti Üzemeltetési szerződésben meghatározott összeg felhasználásáról – amit a TRV Zrt. fizet az önkormányzatnak és csak a víziközművek állapot-megőrzésére, fejlesztésére lehet költeni –, mindig közösen döntünk. Az utóbbi években több utcában is kicseréltük a vízvezetéket, főleg olyan helyeken, ahol útfelújítást terveztek. Az új aszfaltot így a közeljövőben nem kell felbontani csőtörés miatt, hiszen korszerű vezetékek futnak alatta. Jászberény vízhálózatának csaknem 60 %-a így már korszerű, úgynevezett KG PVC vagy KPE cső.

Milyen a vízhálózatra termelt ivóvíz minősége és milyen technológiával tisztítják a vizet Jászberényben?

A város déli részén elterülő vízbázis – ami közel húsz darab üzemelő vízműkutat jelent -, eleve igen jó vízminőséggel rendelkezik. Ennek ellenére szükség van víztisztító technológiára, hiszen a különböző előírások rendkívül szigorú követelményeket támasztanak felénk. Mivel a kutakból beérkező víz gáztartalma épp, hogy meghaladja a határértéket, a vízműtelepen erre kialakított épületben elszívó ventilátorokkal biztosítható a gáztalanítás. A vas- és mangántalanítást hat darab kétrétegű szűrőtartály végzi. Előnye a szűrési technológiának, hogy semmilyen vegyszert nem kell a vízhez adagolni, így is határérték alatti a szűrőkről elfolyó vízben mért vas és mangántartalom. Az ammónium nitrifikációja is ezekben a szűrőtartályokban megy végbe, ami nagy biztonsággal jóval a határérték alatt tartja a hálózatra kiadott víz nitrit és nitrát tartalmát. A Jászságban több település vízművénél is szükséges az arzénmentesítés. Jászberényben erre sincs szükség, hiszen az arzén is határérték alatti a szolgáltatott ivóvízben. A víz keménysége közepesnek mondható a városi vízhálózatban, azaz, ha a háztartásokban az automata mosógépeknél van állítási lehetőség, akkor 10 (nko)-ra (német keménységi fok) kell állítani a gépet.

Kell aggódniuk a jászberényieknek a csapvíz ólomtartalma miatt?

Jászberény vízhálózatában egyáltalán nem jellemző az ólom. A kutak vizében szinte nincs is, a hatóság is csak a hálózati vízben, a közkifolyókon vizsgálja az ólomtartalmat. Az eredményekből az olvasható ki, hogy a vizsgálati alsó határt sem éri el. Ez érthető, hiszen az utóbbi években szinte minden ingatlan vízóraaknájában kicseréltük a bekötésnél alkalmazott ólomcsöveket korszerű, úgynevezett flexibilis csőre, sőt, az új bekötésekhez még ez sem szükséges. Olyan ingatlanoknál található még elvétve ólomcső, ami évek óta lakatlan, ezért oda nem tudtak bejutni szakembereink.

Milyen gyakran végeznek mosatást a vízhálózaton?

A hálózatra kiadott víz vas- és mangántartalma határérték alatti ugyan, de több mint 100 ezer köbméter havi vízfogyasztás mellett óhatatlan, hogy kismértékű lerakódás kialakuljon a vízhálózatban. Ami ugyan nem káros az egészségre, viszont táptalaja lehet az esetleges bakteriológiai telepeknek. Mindezt megelőzve évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – végzünk vízhálózat mosatást a város területén. A helyi rádióban, újságban mindig előre meghirdetjük, a szervizkocsink hangosbeszélőn is közli egy-egy térség lakóival a mosatás napját.

Milyen időközönként vizsgálják a vizet?

A víz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünk. A törvényi előírásoknak megfelelően társaságunk akkreditált laborja havonta végez vízvizsgálatot. Ennek eredményét egy olyan szoftverre kell feltöltenünk, amit az illetékes hatóságok országszerte leolvashatnak. A megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya (régi nevén: ANTSZ) pedig negyedévente végez vizsgálatot szúrópróbaszerűen. Ha véletlenül határérték-túllépést tapasztalnak, akkor értesítésük után azonnal intézkedünk. Szerencsére ilyen nagyon-nagyon ritkán fordul elő.

Ajánl víztisztító berendezést a háztartásokban?

Ahogy elmondtam, a víz szigorúan ellenőrzött és jó minőségű, tehát igazán nincs rá szükség. Ennek ellenére, ha valaki úgy dönt, hogy mégis víztisztítót használ, azt nagyon gondosan tegye, mert több kárt okozhat, mint hasznot. Ha a szűrőket nem az előírtaknak megfelelően vagy éppen nem kellő gyakorisággal tisztítják, akkor az apró lerakódások táptalajai lehetnek a baktériumoknak. Találkoztunk olyan szűrőberendezéssel is, ami a víz hasznos elemeit is „kiveszi” a vízből és azt hozzáadott tablettákkal kell pótolni. Ilyenkor – laboratórium híján -, ki fogja azt leellenőrizni, hogy a tisztító berendezés milyen hatékonysággal „vett ki” egy-egy alkotóelemet és mi milyen arányban pótoltuk azt?! Szerencsére a „víztisztító láz” egyre jobban hanyatlik, mert egyrészt drága, másrészt sokan rájöttek arra, hogy a csapvíz fogyasztása egészséges.