A magyar nyelv mestere

2017-12-252017-12-23 Buschmann Éva 0 Comments

A Magyar Nyelv Napján Maróti István emlékérmet vehetett át a 80. életévében lévő Kazinczy-díjas Gömöri Árpád úr, aki a Klapka Iskolában tanított közel 40 esztendőt nagy elhivatottsággal. A beszédművelő mozgalomban végzett több évtizedes állhatatos munkáját ismerték el ezzel a kitüntetéssel is. A kitüntetés kapcsán lakásán látogattam meg, ahol felidézte a közel, a régmúlt és a jelen történéseit.

– Mióta ünnepeljük a Magyar Nyelv Napját november 13-án?
– Mai országgyűlésünk 2011. szeptember 29-i határozatával döntött arról, hogy ezt a dátumot minden évben a magyar nyelv napjaként ünnepeljük meg. A reformkorban 1844. november 13-án hoztak határozatot a magyar nyelv hivatalossá tételéről. Ezt követően az egyetemi oktatásban, a királyi leiratokban, a közigazgatásban a magyar nyelv vált hivatalossá. Ez jelentős lépés volt a nemzetté válás útján. Emellett ismeretes a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság által évente szervezett Magyar Nyelv Hete, amely mindig a nyelvi ismeretterjesztés kiváló lehetősége volt.

– A nyelvészek erős szervezetekbe tömörülnek.
Létezik Magyarországon olyan szerveződés, amit Anyanyelvápolók Szövetsége néven ismerünk. Elnöke: Juhász Judit. A szövetség nyelvészek kezdeményezésére és azok irányításával működik. A díjátadó ünnepség szervezésében is jelentős szerep jutott a szövetségnek. Ezen az ünnepségen részt vett Grétsy László nyelvész, s köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kifejtette, hogy a szövetség elnöksége régóta szorgalmazta, hogy elismert és támogatott napja legyen a magyar nyelvnek. Ennek a napnak az is a célja, hogy ráirányítsa a közfigyelmet a nemzeti identitás alapját jelentő magyar nyelvre.

– Patinás helyszínen zajlott a díjátadó ünnepség!
– A Művészeti Akadémia is támogatta a rendezvényt, és annak egyik reprezentatív helyszínén, a Vigadó épületében rendezték meg az ünnepséget. Igazán nagyon szép épület, méltó helyszíne volt az ünnepségnek.

– Hogyan épült fel a program?
– A köszöntő után Maróth Miklós nyelvész, akadémikus ünnepi beszéde hangzott el. Ezt követte a díjak és elismerések átadása. Majd irodalmi és zenei műsorral folytatódott a gálaest. A műsorban fellépett a Cédrus Táncegyüttes. Az idei év Arany-év is, híres költőnk születésének idén van a 200. évfordulója. A műsorban közreműködtek nemcsak magyarországi, hanem főleg határon túli diákok, akik Arany János verseit és balladáit adták elő.

– Tanár úr még ma is aktív, sok helyre hívják nyelvészettel kapcsolatos programokra.
– Nyugdíjba vonulásom után is részt veszek különböző anyanyelvi eseményeken. Tudnak rólam, ismernek, sokfelé számítanak rám, és én szívesen megyek, hiszen szeretem a hivatásomat. Így például a tanároknak szervezett nyári továbbképzések rendszeres résztvevője is vagyok. Külön megemlítem az általános iskolások kisújszállási Szép Magyar beszéd versenyének háromnapos országos döntőjét, amelynek zsűrijében tizennyolc alkalommal vettem már részt. De említhetem a Péchy Blanka- emléknap rendezvényeit is.

– Hosszú évtizedekig a Klapka szakiskola jeles személyisége, tanára volt.
– Közel negyven évet tanítottam, ebből harmincnyolcat a Klapkában. Nagyon szerettem a hivatásomat, az oktató-nevelő munkát. Tanórán kívül is foglalkoztam szakkörökön, versenyeken a diákokkal, fontosnak tartottam a tanulók beszédkultúrájának fejlesztését.